REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA

REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA

REGULY ANTAL GRUNDSCHULE

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

„ Jó és szép dolgokat az ember mindig nemes célból tegyen ... „

Reguly Antal

“Lasst euch die Kindheit nicht austreiben!

… Nur wer erwachsen wird und Kind bleibt, ist ein Mensch!”

Erich Kästner

2

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ..................................................................................................6

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai .......................................................................6

1.1 Alapértéknek tekintjük .................................................................................................................................. 6

1.2 Alapelveink és céljaink ................................................................................................................................. 6

1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ....................................................................................... 8

1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai ..................................................................... 8

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..........................................................................9

2.1 A személyiségfejlesztés céljai ....................................................................................................................... 9

2.2 A személyiségfejlesztés feladatai .................................................................................................................. 9

2.3 A személyiségfejlesztés formái, helyszínei .................................................................................................... 9

2.4 A személyiségfejlesztés sikerkritériumai ..................................................................................................... 10

2.5 A személyiségfejlődés szakaszai ................................................................................................................. 10 2.5.1 A 6-9 éves tanulók jellemzői .............................................................................................................. 10 2.5.2 A 9-12 éves tanulók jellemzői ............................................................................................................ 10 2.5.3 A 12-15 éves tanulók jellemzői .......................................................................................................... 11

3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................... 11

3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ........................................................................................................ 11

3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása ............................................................................................. 12

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ....................... 12

4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................................... 13

4.2 A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül ................................................................................ 13 4.2.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ............................................................... 14 4.2.2 A tanórán kívüli és szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ........................................... 14 4.2.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .............................................................. 15 4.2.4 Az osztályközösség fejlesztésének feladatai ....................................................................................... 15

4.3 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .............................................................. 16 4.3.1 Az együttműködés formái a szülők részéről ....................................................................................... 16 4.3.2 Az együttműködés formái az iskola részéről ...................................................................................... 17 4.3.3 A tanulók tájékoztatása ....................................................................................................................... 17 4.3.4 A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei ................................................................................ 17

5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................................................. 17

5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai.................................................................................................. 17

5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ....................................................................................................... 19

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................................. 20

6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 20 6.1.1 Gyengén látó tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai .......................................................... 21 6.1.2 Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai ........................ 22 6.1.3 Pszichés fejlődési zavarra küzdő tanulók iskolai fejlesztése .............................................................. 22

6.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok ... 23

6.3 Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 24

6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .......................................................................................................... 24

6.5 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység .............................................................................. 25

3

7. A tanulói részvétel rendje az intézményi döntési folyamatban .................................................................... 26

8. A kapcsolattartás formái a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel ................................................ 27

8.1 Tanulókkal .................................................................................................................................................. 27

8.2 Szülőkkel ..................................................................................................................................................... 28

8.3 Külső partnereinkkel .................................................................................................................................. 28 8.3.1 Német Önkormányzat ......................................................................................................................... 28 8.3.2 Óvodák ............................................................................................................................................... 28 8.3.3 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja .......................................................... 29 8.3.4 További intézmények, egyesületek, szervezetek ................................................................................ 29

9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata ..................................................................................................... 29

9.1 A tanulmányok alatti vizsgák rendje ........................................................................................................... 30 9.1.1 Általános szabályok ............................................................................................................................ 30 9.1.2 A javítóvizsga ..................................................................................................................................... 31 9.1.3 Az osztályozó vizsga .......................................................................................................................... 31 9.1.4 A különbözeti vizsga .......................................................................................................................... 32

10. Az iskolaválasztás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................................................... 32

II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE .................................................................................................. 34

1. A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................................................... 34

1.1 Óratervek .................................................................................................................................................... 36

1.2 Bővített nyelvoktató forma .......................................................................................................................... 38

1.3 Sajátos nevelési igényű tanulók .................................................................................................................. 38

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................ 38

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: ...................... 39

3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .............................. 39

3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................. 39

3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................... 40

3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................. 40

3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása ................................................................... 41

3.5 Kiemelt fejlesztési feladatok ....................................................................................................................... 41 3.5.1 Erkölcsi nevelés .................................................................................................................................. 41 3.5.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ...................................................................................................... 41 3.5.3 Állampolgárság, demokráciára nevelés .............................................................................................. 42 3.5.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ........................................................................................ 42 3.5.5 A családi életre nevelés ...................................................................................................................... 43 3.5.6 A testi és lelki egészségre nevelés ...................................................................................................... 43 3.5.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .......................................................................................... 43 3.5.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................................................ 44 3.5.9 Pályaorientáció ................................................................................................................................... 44 3.5.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés ......................................................................................................... 44 3.5.11 Médiatudatosságra nevelés ............................................................................................................... 45 3.5.12 A tanulás tanítása .............................................................................................................................. 45

4. Mindennapos testnevelés ................................................................................................................................. 46

5. Az iskolánkban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ......................................................................... 47

4

5.1 Differenciált tanítási órák .......................................................................................................................... 47

5.2 Csoportmunka és kooperatív tanítási órák ................................................................................................. 48

5.3 Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon ................................................................................ 48

5.4 Projektek .................................................................................................................................................... 48

6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ....................................................................................... 48

6.1 Céljaink ...................................................................................................................................................... 48

6.2 Támogató tevékenységek ............................................................................................................................ 49

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................. 50

7.1 A számonkérés módjai ................................................................................................................................ 50 7.1.1 Írásbeli beszámoltatás ......................................................................................................................... 50 7.1.2 Szóbeli beszámoltatás ......................................................................................................................... 50 7.1.3 Gyakorlati beszámoltatás .................................................................................................................... 50

7.2 Az ismeretek számonkérésének rendje ........................................................................................................ 50 7.2.1 Az írásbeli számonkérés rendje .......................................................................................................... 50 7.2.2 A szóbeli számonkérés rendje ............................................................................................................ 51 7.2.3 A gyakorlati számonkérés rendje ........................................................................................................ 51

8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése .............................................................................................. 52

8.1 Az értékelés alapelvei ................................................................................................................................. 52

8.2 Az értékelés formái ..................................................................................................................................... 52

8.3 Szöveges értékelés ...................................................................................................................................... 53

8.4 Értékelés érdemjegyekkel ........................................................................................................................... 54 8.4.1 Az írásbeli számonkérések értékelése................................................................................................. 55 8.4.2 A szóbeli számonkérések értékelése ................................................................................................... 55

8.5 A továbbhaladás feltételei .......................................................................................................................... 55

9. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ............................................. 56

10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................................................ 56

11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését

szolgáló tananyag ................................................................................................................................................. 57

12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ....................................... 58

12.1 Az őszi mérés értékelése ........................................................................................................................... 58

12.2 A tavaszi mérés értékelése ........................................................................................................................ 59

13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................................................... 59

13.1 Az iskola egészségnevelési elvei ............................................................................................................... 60 13.1.1 Célok ................................................................................................................................................ 60 13.1.2 Feladatok .......................................................................................................................................... 60 13.1.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................................... 60

13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................................................ 61 13.2.1 Célok ................................................................................................................................................ 61 13.2.2 Feladatok .......................................................................................................................................... 61 13.2.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................................... 61

13.3 Tanórai keretek ........................................................................................................................................ 61

14. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése, a magatartás és a szorgalom értékelési elvei ............................ 62

5

14.1 A magatartás értékelésének elvei ............................................................................................................. 62

14.2 A szorgalom értékelésének elvei ............................................................................................................... 63

14.3 A jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei ................................................................................................. 64 14.3.1 A tanulók jutalmazásának elvei ........................................................................................................ 64 14.3.2 A tanulók jutalmazásának formái ..................................................................................................... 64 14.3.3 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ........................................................... 65

III. MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................... 66

1. számú melléklet: A nemzetiségi oktatás helyi tanterve ........................................................................... 66

2. számú melléklet: Az osztályfőnöki órák helyi tanterve ......................................................................... 143

3. számú melléklet:Az egyes tantárgyak értékelési rendszere .................................................................. 163

4. számú melléklet: Az iskolai könyvtár pedagógiai programja .............................................................. 176

6

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

135 éve fennálló intézményünk – hagyományainak megfelelően – a teljes lakosság

nyitott iskolája.

Méretei lehetővé teszik a családias körülmények között folyó oktató-nevelőmunkát. Ez

a munka a közösség önkéntes együttműködésén alapuló, ugyanakkor az egyén szuverenitását

is tiszteletben tartó elvek alapján folyik.

Hagyományokban gazdag iskolánk rendeltetésének valljuk még az általános emberi

értékek elfogadtatását, tiszteletben tartását, az ennek megfelelő normakövető magatartás

kialakítását és gyakoroltatását.

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai

1.1 Alapértéknek tekintjük

az egyetemes, nemzeti és magyarországi német nemzetiségi kultúra tiszteletét, a

hagyományőrzést; az egészséges nemzettudatot,

a tudás megbecsülését és a tudásvágyat,

a toleranciát, a másság elfogadását, az empátiát,

a gyermekközpontúságot,

az önfegyelmet, a példamutatást,

az önismeretet és az önértékelést,

a kreativitást,

az egészséges életmódra való törekvést,

a természet védelmét, az ökológiai szemléletet,

a szabadidő tartalmas és hasznos eltöltését.

1.2 Alapelveink és céljaink

Alapelv: Iskolánkban a tanulók készségeire, képességeire épülő korszerű ismereteket

nyújtunk, teljes személyiségüket fejlesztve.

Céljaink:

tanulóinkból szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges embereket neveljünk,

7

olyan ismereteket közöljünk, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét,

világszemléletét, formálják világképüket és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb

környezetükben, hozzájárulva a helyes pályaválasztásukhoz, és ahhoz, hogy

rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz,

a tanulóink megismerjék a nemzeti kultúra és történelem eseményeit, személyiségeit

és hagyományait, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a

szülőföld iránti szeretet,

tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete,

tanulóinkban alakuljon ki a reális önértékelés képessége

tanulóink sajátítsák el és alkalmazzák a kommunikáció írott és íratlan szabályait,

fogadják el az érzékszervi, képességbeli, nemzetiségi, vallási különbségeket,

legyen fontos számukra egészségük védelme,

nevelő – oktató munkánkat hassa át az élet és a természet szeretete, a természeti

kincsek és az épített örökség megbecsülése.

Alapelv: A német nemzetiség identitásának megőrzése és fejlesztése

Céljaink:

tanulóink ismerjék meg a német nemzetiségi kultúra és történelem eseményeit,

kiemelkedő személyiségeit és hagyományait,

alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,

tudatosuljon a tanulókban, hogy a nyelv közösségalakító és megtartó erő,

a tanulók számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei.

Alapelv: Az iskolában olyan légkör megteremtése, ahol tanuló és pedagógus is jól érzi magát.

Céljaink:

tervszerűen és következetesen, a tanulók egyéni képességeinek és személyiségének

figyelembevételével végzett nevelő-oktató munka,

szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítása tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő

és nevelő, nevelő és nevelő között.

8

1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai

az általános és széles alapműveltség biztosítása,

a tanulási kudarcok megelőzése,

a sikeres beilleszkedés elősegítése,

az önismeret fejlesztése,

a család tiszteletére, megbecsülésére, udvariasságra, figyelmességre, mások

szokásainak és tulajdonának a tiszteletben tartására való nevelés,

magyar nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés,

a nemzetiségi német nyelv tanításánál a gyakorlati nyelvi készségek kialakítása,

a németség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismertetése és ápolása,

kisebbségi jogok és gyakorlási módjuk megismertetése.

1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő

közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói

közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek

- Követelés

- Gyakoroltatás

- Segítés

- Ellenőrzés

- Ösztönzés

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése

- Közös (közelebbi vagy

távolabbi) célok kitűzésének

elfogadása

- Hagyományok kialakítása

- Követelés

- Ellenőrzés

- Ösztönzés

9

2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés

- Tények és jelenségek

bemutatása

- Műalkotások bemutatása

- A nevelő személyes

példamutatása

- A nevelő részvétele a

tanulói közösség

tevékenységében

- A követendő egyéni és

csoportos minták kiemelése a

közösségi életből

3. Tudatosítás

(meggyőződés kialakítása)

- Magyarázat, beszélgetés

- A tanulók önálló elemző

munkája

- Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról

- Vita

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

2.1 A személyiségfejlesztés céljai

a tanulók valamennyi személyiség összetevőjének – értelmi, érzelmi, testi, és társas –

harmonikus és differenciált fejlesztése a pedagógiai programunkban megfogalmazott

értékek alapján,

lelkileg és testileg olyan egészséges, kiegyensúlyozott tanulók nevelése, akik bíznak

önmagukban, képességeikben, tisztában vannak értékeikkel, törekszenek hibáik

kijavítására, sikeresen beilleszkednek az osztály és az iskola közösségébe, igényesek

iskolai munkájukban, törekednek a minőségi munkavégzésre, és felelősséget vállalnak

az általuk okozott hibákért, károkért.

2.2 A személyiségfejlesztés feladatai

a tanuló megismerése,

a mentálhigiénés feltételek kialakítása,

önismeretre, önértékelésre való igény és képesség kialakítása,

önbizalom, önkritika, rendszeresség, igényesség, koncentrációs készség kialakítása,

kulturált közéleti magatartásra nevelés,

a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény felkeltése,

a szülőkkel való tartalmas együttműködés.

2.3 A személyiségfejlesztés formái, helyszínei

szaktanár által közvetített tudás, világkép, emberi értékek,

személyes példamutatás,

10

egyéni beszélgetések, interaktív tanár-diák kapcsolat,

tanítási órák,

tanórán kívüli tevékenységek,

szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt napok.

2.4 A személyiségfejlesztés sikerkritériumai

önismereten alapul,

feltárja az egyéni lehetőségeket és gátakat,

megerősíti az egyén erényeit és képességeit,

a tanuló tudja hibáit korrigálni,

fejlődik a tanuló magatartási kultúrája,

a tanuló viselkedése megfelel iskolánk házi rendjének.

2.5 A személyiségfejlődés szakaszai

A személyiségfejlesztés során az iskola figyelembe veszi a különböző fejlődési szakaszok

jellemzőit.

2.5.1 A 6-9 éves tanulók jellemzői

nagyfokú mozgás és pihenés igény, alakuló finommotoros koordináció,

csoportszerepek stabilizálódása, viták prekonvencionális erkölcs,

alacsonyszintű kudarctűrés, nagyfokú elismerés és siker iránti igény,

konkrét műveletek kezdete, erős belső motiváció a tanulásra, kialakul az iskolával

és a tantárgyakkal szembeni attitűd.


testi növekedés, a nemi érés kezdete, finommotoros koordináció kifejlődése,

a kortárs csoport referencia szerepe megnő,

gyakori konfliktusok és magatartási problémák,

konkrét és kezdődő formális műveletek, a tanulási motiváció csökkenése, a

tanulási, tudás és képességbeli különbségek felerősödése.

11


testi növekedés, nemi érés, saját testtel való fokozottabb törődés, fáradékonyság,

egyértelműen a kortárs csoport az irányadó, elindul a másik nemhez közeledés,

áttérés a konvencionális erkölcsre,

serdülőkori krízis, identitásválság,

formális műveletek, absztrakt fogalmakban való gondolkodás.

3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség, a lelki (pszichés)

egészség , a szociális egészség védelmére, harmóniájának alakítására.

Célunk, hogy tanulóink korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

bemutatjuk tanulóinknak és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló

tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat,

a tanulókat az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások

keretében megismertetjük az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb

tudnivalókkal a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a dohányzás, a

családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a

személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén,

motiváljuk és segítjük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások

kialakulásának megelőzésében,

ösztönözzük tanulóinkat a mindennapos higiéniás szokások betartására,

alkalmazására.

biztosítjuk, hogy tanulóink kielégíthessék mozgásigényüket,

egészséges és biztonságos környezetet biztosítunk a tanuló fejlődéséhez.

A feladatok megvalósítása érdekében együttműködünk:

iskolaorvossal

védőnővel

12

gyermekjólét szolgálattal

LOGO Ifjúsági Szolgálattal

Nevelési Tanácsadóval

sportegyesületekkel

3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása

Iskolánk figyelmet fordít az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátíttatására.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

a) 1-4. évfolyamon környezetismeret órán

b) 5-8. évfolyamon biológia és osztályfőnöki órán

Tanulóinknak megtanítjuk a mentő hívásának szabályait.

Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a jó elsősegélynyújtó mindent megtesz annak érdekében,

hogy a feltétlenül szükséges beavatkozások megtörténhessenek. Nem kezd olyan ellátásba,

mely az adott helyszínen felesleges vagy nem kivitelezhető, esetleg kifejezetten káros. Az

elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológiai, anatómiai ismeretekkel, alapvető

elsősegély-nyújtási műfogásokkal, az életveszélyes vagy ahhoz vezető állapotok

felismerésével. Mindezekhez fontos a kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, amire nagy

hangsúlyt helyezünk.

Szombathely ,,a segítés városa”. E program keretében több kollégánk is előzetes felkészítésen

vett részt, és az itt szerzett tudásukat folyamatosan továbbadják diákjainknak.

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése,

felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el

a közösségtől, a közösségi neveléstől.

Célunk olyan iskolai közösség kialakítása, ahol a gyerekek jól érzik magukat, elismerést,

támaszt, biztonságot, igazságos elbírálást kapnak. Nevelői segítséggel közösen tudnak maguk

elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykednek és az elvégzett munkát

tudják értékelni.

13

Minden tanuló találja meg a helyét, az útját az életben, társaival való kapcsolatában, hogy

eligazodjon a társadalmi együttélés normáiban, szabályaiban. Élete során képes legyen jól

dönteni, s társait is erre ösztönözni.

A diákok kötődése az iskolai közösségekhez lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett

módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a

közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. Ezért a

közösségi nevelés nevelő-oktató munkánk kiemelt területe, jelentős része pedagógiai

tevékenységünknek

4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása,

a közösségfejlesztés legfontosabb kialakítandó értékei az önismeret, a jó

kapcsolatteremtő készség, az empátia, a tolerancia, a másság elfogadása,

a belépő első osztályosok beszoktatási idejében a szokások kialakítása, a beilleszkedés

elősegítése, az alapvető emberi viselkedési szabályok megismertetése és

gyakoroltatása,

a felsőbb évfolyamok csoportjai szerepeket, feladatokat kapnak, vállalnak,

amelyekben a megfelelő viselkedést elsajátítják, átveszik a kulturális értékeket, átélik

az intézményi szocializációt,

a tanuló tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja

meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás; tanítsuk meg a

konfliktusok kezelésére, megoldására.

4.2 A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül

tanórák,

tanórán kívüli és szabadidős iskolai foglalkozások,

diákönkormányzat tevékenysége,

az osztályközösségek programjai.

14

4.2.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a

közösségi érdek,

közösségi cél,

közös értékrend,

közös tudat tartja össze.

Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös cél érdekében

együttműködni, a közös értékrendet elfogadni, és ennek megfelelően viselkedni,

munkálkodni.

Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk:

a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a

tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,

a tanulók kezdeményezéseinek segítése,

a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése,

a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése,

az egymásért való felelősség érzésének erősítése különböző változatos

munkaformákkal.

4.2.2 A tanórán kívüli és szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A közösen átélt szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló

területei.

Feladatok:

olyan foglalkozások szervezése, melyek fejlesztik a közösséget, erősítik a

közösséghez való tartozás érzését, megismertetik a tanulókat a társas együttélés

alapvető szabályaival,

a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti

felelősség érzését.

olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük

által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, nemzeti, nemzetiségi, iskolai

hagyományainkat,

15

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem

fejlesztése.

4.2.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

Az iskolai diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében

önállóan intézik saját ügyeiket. Életkori sajátosságaikból kifolyólag általános iskolánk felső

tagozatában működik, de itt is a segítő pedagógus irányítása mellett, sokszor a pedagógus-

közösséggel együttesen.

Feladatok:

olyan közös érdekeken alapuló célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni

érdekeket,

a már kialakított hagyományok, programok szervezése, lebonyolítása,

a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

olyan tanulóközösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének

sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

Hagyományaink:

egy őszi projektnap szervezése

felsős farsang

diáknap szervezése

Reguly-díj odaítélése, finanszírozása

4.2.4 Az osztályközösség fejlesztésének feladatai

Az osztály az iskola hagyományos, máig is legfontosabb szerveződése. A tanuló idejének

legnagyobb részét az osztályközösségben tölti. Szellemisége, hangulata életre a tanuló egész

életére meghatározó. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség.

16

E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg a tanuló. Az osztályközösség

szervezése, fejlesztése állandó, folyamatos feladat.

Feladatok:

a tanulók pozitív irányú befolyásolása,

az egyéni értékek felismerése,

egymás tiszteletben tartása,

egymás segítése a tanulásban, a beilleszkedési problémák megoldásában,

a másság elfogadása, a tolerancia.

A közösség irányításában, alakításában, a problémák felismerésében meghatározó a szerepe

az osztályfőnöknek.

4.3 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele

a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés

alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség.

A megvalósulás formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység.

Feltétele: a kölcsönös bizalom és a tájékoztatás, az őszinteség.

Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő

gyermeki személyiség.

4.3.1 Az együttműködés formái a szülők részéről

együttműködő magatartás,

nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás keresése,

érdeklődő, segítő hozzáállás,

aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, közreműködés a szervezésben,

szponzori segítségnyújtás.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg illetve

választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével,

nevelőtestületével.

17

4.3.2 Az együttműködés formái az iskola részéről

Feladat: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról:

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői közösség választmányi ülésén

vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

az osztályfőnökök évente legalább kétszer az osztályok szülői értekezletén

a szaktanárok folyamatosan a fogadóórán,

a nyílt napokon.

4.3.3 A tanulók tájékoztatása

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének

ülésén,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a

nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

4.3.4 A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei

az iskolai hirdetőtáblák

az iskola honlapja

az iskola hangosbemondója

A gyakorlati eljárás szabályait az Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend szabályozza.

5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A nevelőtestület minden tagjának feladata, hogy a legmagasabb szinten, a lehetőségeket

legjobban hasznosítva nevelje, oktassa iskolánk tanulóifjúságát, és az iskola érdekeit szem

18

előtt tartva tevékenykedjen. Munkája során a Nemzeti Köznevelési Törvény, a NAT, a

nemzetiségi irányelvek, a helyi tanterv és a pedagógiai program alapelveit, értékeit, cél- és

feladatrendszerét maradéktalanul betartsa ill. teljesítse. Szakmailag és pedagógiailag képezze

magát.

Minden pedagógus alapvető kötelessége, hogy az iskolai munka zavartalanságát,

eredményességét, és a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatokat

teljesítse:

tartsa be a pedagógiai etika írott és íratlan szabályait,

a problémák megbeszélése mindenkor nyíltan, a megfelelő hangnemben történjen

meg, tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt,

irányítsa és értékelje a tanulók munkáját,

gondoskodjon a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről,

személyiségének fejlődéséről, figyelembe véve a tanuló egyéni képességét, tehetségét,

fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,

támogatást nyújtson az értékes személyiségjegyek kibontakoztatásához, hogy ezáltal

kialakuljon a gyermekben az önfegyelmezés, az önirányítás, a helyes irányba való

egyre önállóbb haladás képessége,

közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,

a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi

együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására,

hozzásegítse a tanulót a valóság helyes észlelésére, értékelésére,

részt vegyen az ünnepélyek és megemlékezések rendezésében, megszervezésében, az

iskola hagyományainak ápolásában,

ügyeletet, helyettesítést vállaljon, és a vállalt illetve rábízott feladatokat ellássa,

részt vegyen az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tartson,

tanulás megtanítása, az önállóságra szoktatás.

vegyen részt a tehetséggondozásban, és a tanulási nehézséggel küzdők

felzárkóztatásában,

közreműködjön az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában.

19

5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és

jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett

pedagógiai munkáért. Felelős vezetője az osztály közösségének. Elsősorban az

osztályfőnökök jelenítik meg a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az

osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákra, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni.

Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki.

Feladatai:

a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése,

közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük

fejlesztése,

együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal,

felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért,

az osztályozó értekezleten értékeli osztálya neveltségi szintjét, magatartását,

tanulmányi helyzetét,

összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel,

a továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát,

szükség esetén családlátogatást végez,

fogadóórát és szülői értekezletet a munkatervben meghatározott rendben tart,

havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató bejegyzéseit,

a tájékoztató könyvben értesíti a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről, és ellenőrzi, hogy a szülők ezeket a bejegyzéseket figyelemmel

kísérték-e,

elvégzi az ügyviteli és adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a

bizonyítványokat,

felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért,

a haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az

igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri,

a napló megjegyzés rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről

ill. bejegyeztetéséről,

a házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon

ismerteti,

ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését,

20

rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A különleges bánásmódot igénylő tanuló:

a) sajátos nevelési igényű,

b) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő,

c) kiemelten tehetséges tanuló.

6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok

A sajátos nevelési igényű tanulókat a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (A sajátos nevelési

igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) figyelembe vételével oktatjuk, illetve

fejlesztjük. Részükre a szakvéleményben javasolt fejlesztő eszközöket és felszerelést a

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján biztosítjuk.

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a

fogyatékosság típusához és fokához igazodik.

A sajátos nevelési igényű tanulóknak - a mindenkor hatályos jogszabályok szerint -

biztosítjuk a habilitációs, rehabilitációs órakeretet.

A gyengén látó tanuló egyéni fejlesztést kap, amit az Aranyhíd Oktatási és Nevelési Központ

látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanára biztosít.

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik.

A sajátos nevelési igényű tanulók köréből intézményünk feladat-ellátási körébe tartozóan az

alábbi fogyatékossági típusú és súlyossági fokú tanulókat láthatja el:

- ép értelmű gyengén látó,

- autisztikus,

- beszédsérült,

- tanulási zavart mutató (dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás),

- tanulási gyengeséget, nehézséget mutató.

Kiválasztásuk és diagnosztizálásuk az alábbi intézmények körébe tartozik:

- Látásfogyatékosok Országos Rehabilitációs Szakértői Bizottsága,

21

- Autista Kutatóintézet,

- Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság,

- Nevelési Tanácsadó.

A tanulók fogadása a fenti intézmények szakértői véleményei alapján lehetséges. A

beiskolázott vagy felvett tanulók fejlesztési területeit a szakvélemények nevesítik,

tartalmazzák. Ezek alapján készül el a személyre szabott egyéni fejlesztési terv, amely

háromhavi intervallumra készül, majd ez felülvizsgálatra, kiegészítésre és továbbfejlesztésre

kerül.

A fejlesztésben részesített tanulók évente egyszer írásbeli minősítésben, értékelésben

részesülnek.

A fejlesztés folyamatát a törvényben előírt nyomtatványon dokumentáljuk.

A sajátos nevelési igényű tanulókat az előírt végzettségű szakemberek látják el.

Nevelőtestületünkben az 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok dyslexia - prevenciós

tanfolyamot végeztek, így a felmerülő problémákat korán felismerik.

Az Aranyhíd Nevelési Oktatási Integrációs Központ utazó gyógypedagógusi hálózata igény

szerint tanácsadást szervez és tart a Reguly Antal Általános Iskola pedagógusai és a tanulók

szülei számára.

A tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva az alábbi elvek szerint

szervezzük a tanórai munkát:

a feladatok megvalósításához hosszabb időkeretet biztosítunk

szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmakat, követelményeket

alakítunk ki

differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért

fejlődésüket értékelve.

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagukhoz mért fejlődése, a többi tanulóval

való együtt haladása tekinthető.

6.1.1 Gyengén látó tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai

A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett a követelmények mennyiségi és minőségi

teljesítése a gyengén látó tanulók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több

gyakorlási lehetőséget, alkalmanként több időt biztosítunk.

22

Feladatunk a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése. Biztosítani

kell számukra a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális

ismeretanyagot.

6.1.2 Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai,

feladatai

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek szintjén elérhető legjobb szociális

adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs

és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a

meglévő készségek fejlesztése. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a

tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. A

jellegzetes gondolkodási nehézségek miatt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított

ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, valamint a változatos probléma-

megoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított

képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A fejlesztési célokat a fenti szempontok

alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell az egyéni fejlesztési tervekbe

iktatni.

6.1.3 Pszichés fejlődési zavarra küzdő tanulók iskolai fejlesztése

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői

bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik,

szükségleteik figyelembevételével történik, és rehabilitációs célú órakeretben zajlik.

Az oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési,

értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes

tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat

a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása.

b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,

c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,

d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,

e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

23

6.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai feladatok

Különös figyelmet fordítunk azokra a tanulókra, akik a szakértői bizottság szakvéleménye

alapján életkorukhoz viszonyítva:

jelentősen alulteljesítenek

társas kapcsolati problémákkal,

tanulási, magatartási, szabályozási hiányossággal küzdenek

közösségbe való beilleszkedésük, személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos

tendenciákat mutat,

de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek.

Ezek a tanulók fejlesztő foglalkozáson vesznek részt.

Kiemelten fontosnak tartjuk

a korai felismerést, tényfeltárást és segítségnyújtást

törekvést, hogy számukra személyre szabott bánásmódot, önbizalmat, örömet adó

tevékenységet biztosítsunk

tanítási órákon differenciáltan foglakozzunk velük,

számukra több mozgási lehetőséget biztosítsunk, mivel mozgásszükségletük nagyobb

társaikénál,

a tanórák megszervezésekor lehetőséget adjunk a spontán ismeretszerzésre, felnőtt

irányításával

a pedagógus türelmes, megértő, szeretetteljes magatartásával mutasson példát az

osztály közössége számára abban, hogy elfogadják a másságot és segítsék társaikat.

Súlyos magatartási, beilleszkedési nehézségek vagy tanulási kudarcok esetén az osztályfőnök

felveszi a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, illetve az iskola vezetőivel,

akik az érintett tanulók és szüleik bevonásával a nehézségek, kudarcok, problémák

megszüntetésében segítséget nyújtanak, szükség esetén hivatalos szervezetekhez fordulnak.

24

6.3 Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célunk, hogy a tanulóink minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket, minél

magasabb szintre fejlesszék képességeiket. A tehetséget nemcsak felfedeznünk, hanem

fejlesztenünk is kell.

Tehetségfejlesztő munkánk középpontjában két fő szempont érvényesítése áll: az egyik a

tanulók megfelelő motiválása, a másik az egyéni differenciálás.

Rendszeres visszajelzéssel, egyénre szabott fejlesztő tevékenységeket, versenyeket választva

juttatjuk diákjainkat ösztönző sikerélményhez, a magasabb teljesítmény elérése érdekében.

A kiemelkedő egyéni adottságokkal rendelkező tanulók ismereteinek, fejlesztésének

meghatározó keretei:

a tanítási óra - differenciált foglalkoztatás,

szakköri tevékenység,

versenyeztetés.

A tanulmányi, kulturális és művészeti versenyekre fokozott figyelemmel készítjük fel

tanulóinkat. A versenyekre való felkészülés már a tanórán megkezdődik, de korántsem ér

véget. A szakköri tevékenység és egyéni foglalkozás keretében tanári irányítással készülnek

fel tanulóink a megmérettetésekre.

Iskolánkban a tehetséggondozás színtere hagyományosan a szakköri foglalkozás. A gondosan

tervezett szakköri tevékenység jól szolgálja a tanulók saját haladási ütemének megfelelő

egyéni fejlődését. Azonos érdeklődésű, hasonló képességű tanulók közössége lehetőséget

biztosít az elsajátított tananyag magasabb szintű alkalmazására, rendszerezésére, a kötelező

tananyagot meghaladó ismeretek elsajátítására, a versengésre és a legjobbak kiválasztására.

6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

Az ifjúságvédelmi munkában meghatározó feladat a diákok egészséges fejlődésének

figyelemmel kísérése, az élethelyzetük, a szociális körülményeik megismerése. A gyermekek

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megfogalmazottakat kiemelten

kezeljük munkánk során. Különösen fontos a hátrányos, halmozottan hátrányos,

veszélyeztetett élethelyzet felismerése, de leginkább a megelőző tevékenység, valamint a

segítés különféle módjainak megkeresése.

25

A ránk bízott tanulók érdekében nélkülözhetetlen a folyamatos kapcsolattartás az

osztályfőnökök, az iskolavezetés, az ifjúságvédelmi felelős, a szaktanárok között. Az időben

történő információcsere, a diákokra vonatkozó jelzések meghatározó fontossággal bírnak a

családi, egészségügyi, mentálhigiénés problémák feltárásában, orvoslásában, a

veszélyeztetettség kialakulásának megakadályozásában.

A problémák kezelésében döntő az őszinte, korrekt kommunikáció a családdal, amely

elsősorban felelős a tanulóért. A szülőkkel való együttműködés a legtöbb esetben sikeres, a

tanuló személyiségének fejlődését pozitív irányban befolyásolja. A tanulókat és szüleiket

egyaránt tájékozatjuk arról, hogy problémáikkal, élethelyzetükben felmerülő gondjaikkal az

osztályfőnököket, az iskolavezetést, az ifjúságvédelmi felelőst nem csak fogadóórák és szülői

értekezletek keretében kereshetik meg.

Felvilágosítást tudunk adni azokról az intézményekről, szervezetekről, szakellátást biztosító

személyekről, akik tevékenységükkel kompetensek egy-egy konkrét esetben

segítségnyújtásra, tanácsadásra.

Együttműködünk a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberekkel, a

gyermekjóléti szolgálattal, szociálpolitikai irodával, családsegítő központtal,

gyámhivatalokkal, igazságügyi hivatallal, rendőrséggel, ügyészséggel. A jelzőrendszer

tagjaként napi kapcsolatban áll az ifjúságvédelmi felelős az iskolaorvossal és a védőnővel.

6.5 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység

A legtöbb odafigyelést a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetbe kerülők igénylik.

A beavatkozást igénylő esetekben családlátogatást végzünk, környezettanulmányt készítünk.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint elsősorban a

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében végzett tevékenységek:

Felzárkóztatás

a tanórákon alkalmazott differenciált foglalkoztatás keretében,

tanítási órák után, egyéni fejlesztéssel történik.

Tanórán kívüli ellátás

szervezett szabadidős tevékenység biztosítása,

segítség az írásbeli házi feladatok elkészítésében, és szóbeli leckék tanulásában.

Iskolai könyvtár

a könyvtári szolgáltatások biztosításával az önálló ismeretszerzés, tanulás segítése,

26

a szabadidő hasznos eltöltése.

Táborozás

sikeres pályázat esetén részvételi költségek csökkentése,

az iskolai alapítvány, és a szülői szervezet hozzájárulásának, valamint az

önkormányzatok támogatásának differenciált felhasználása.

Tankönyvtámogatás

tankönyvellátás és normatív tankönyvtámogatás a vonatkozó jogszabályok alapján.

Étkeztetés

a törvényi előírások szerint történik.

7. A tanulói részvétel rendje az intézményi döntési folyamatban

Olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, melyben az egyén és a közösség

érdekei egyaránt szerephez jutnak. Fontosnak tartjuk az egyéni érdekek megfontolt

érvényesítésének képességét, illetve a fegyelmezettséget.

Tanulóink ezeket a jogaikat a diákönkormányzat keretein belül gyakorolhatják.

Intézményünkben diákönkormányzat a törvényben leírtak szerint működik. Minden felsős

osztály két képviselőt választ. A városi diákönkormányzatban két fő képviseli az iskolát.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola

helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a

diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni és az előterjesztést, valamint a

meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt

nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév

helyi rendjében meghatározottak szerint.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt

saját működéséről,

a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

hatáskörei gyakorlásáról,

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

27

az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és

működtetéséről, valamint

a diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási

intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

a házirend elfogadása előtt,

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

Intézményünkben a diákönkormányzat javaslata alapján a tantestület dönt a Reguly-díj

odaítéléséről, amelyet minden tanévben legfeljebb két - hetedik vagy nyolcadik évfolyamos -

tanuló kaphat az szempontok szerint:

kiemelkedő tanulmányi eredmény,

példamutató magatartás és szorgalom,

versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel,

az iskola érdekében végzett tevékenység,

kiemelkedő sporttevékenység.

8. A kapcsolattartás formái a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel

8.1 Tanulókkal

tanévnyitó ünnepély,

farsang,

Reguly-hét,

diáknap,

28

diákönkormányzat folyamatos működése,

8. évfolyamosok búcsúztatása,

tanévzáró ünnepély,

szabadidős programok, kirándulások,

erdei iskola.

8.2 Szülőkkel

szülői értekezletek, fogadóórák,

ünnepi műsorok,

évente hagyományőrző projektnap, amin tanulók és szülők együtt vesznek részt,

a Reguly-s Gyermekekért Alapítvány működése,

a Szülők Közössége működése,

nyílt tanítási napok,

Szülők Közössége bálja,

családi nap,

az iskola honlapja.

8.3 Külső partnereinkkel

8.3.1 Német Önkormányzat

Szombathely Megyei Jogú Város Német Önkormányzata – Deutsche

Selbstverwaltung der Stadt Steinamanger rendezvényein:

hagyományőrző rendezvények,

olvasótábor,

közmeghallgatás.

8.3.2 Óvodák

a nemzetiségi csoportot működtető óvodákkal,

együttműködési szerződés alapján az iskolához legközelebb eső óvodákkal,

leendő első osztályosokkal – iskola-előkészítő-foglalkozások.

29

8.3.3 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja

a Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ szolgáltatásai

8.3.4 További intézmények, egyesületek, szervezetek

Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ,

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata,

Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat,

Reguly-s Gyermekekért Alapítvány,

AGORA - Gyermekek Háza,

AGORA – Művelődési és Sportház (MSH),

AGORA – Savaria Filmszínház,

Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ,

Aranyhíd Nevelési – Oktatási Integrációs Központ,

Bartók Béla Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,

szakértői bizottságok (megyei és országos),

Nevelési Tanácsadó,

Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum,

Vasi Múzeumfalu,

Berzsenyi Dániel Könyvtár,

Magyar Filharmóniai Társaság,

Mesebolt Bábszínház,

Kerekerdő Alapítvány,

Szőlősi Patrióták Kulturális és Sportegyesület,

Gyöngyöshermán-Szentkirályi Polgári Kör.

9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

javítóvizsgákra,

különbözeti vizsgákra

30

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója

különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

9.1 A tanulmányok alatti vizsgák rendje

9.1.1 Általános szabályok

a) Tanulmányok alatti vizsgát – a 20/ 2012. 08.31. EMMI rendeletben meghatározottak

szerint – független vizsgabizottság előtt vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet

tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti

vizsga nem ismételhető.

b) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal

szervezi.

c) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni.

A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és

tagjait az igazgató bízza meg.

A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete

szerint taníthatja.

A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.

d) A tanulmányok alatti vizsga megtartásánál a 20/ 2012. 08. 31. EMMI rendeletet kell alapul

venni.

31

9.1.2 A javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus

15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A javítóvizsgára a törvényi előírások

szerint készítjük fel a tanulókat.

A javítóvizsga célja az elégséges osztályzat megszerzése, így az értékelés elégséges vagy

elégtelen lehet. A javítóvizsga anyagát a minimumkövetelményekből kell összeállítani, és a

tanulónak az írásbeli és szóbeli vizsgákon legalább 67% -ot kell teljesíteni az elégséges

osztályzat eléréséhez.

9.1.3 Az osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát tehet a tanuló, ha

a) ha a tanuló mulasztása a 250 tanítási órát meghaladja,

b) egy adott tantárgyból a tanuló mulasztása a tanítási órák 30%-át meghaladja,

c) felmentették a tanórai foglalkozások részvétele alól,

d) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

e) a tanuló a félévi vagy az év végi érdemjegyeinek megállapításához kérheti, hogy független

vizsgabizottság előtt tegyen osztályozó vizsgát.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző

harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását

követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független

vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy

milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül

továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében

szervezi meg a vizsgát.

32

A vizsgatárgyak követelményei osztályozó vizsga esetén megegyeznek kerettantervben

meghatározott továbbhaladási követelményekkel, és eredménye elégtelen érdemjegytől jeles

érdemjegyig értékelhető az értékelési rendszerünkben leírtak szerint.

Az a) és b) esetben ha a tanuló a tanév során rendelkezik az értékeléshez szükséges

érdemjegyekkel, úgy - a szaktanár illetve az osztályfőnök javaslata alapján - a nevelőtestület

dönthet a tanuló minősítéséről a megszerzett érdemjegyek alapján. Ha a tanuló nem

rendelkezik a tanév során az értékeléshez szükséges érdemjegyekkel, akkor a nevelőtestület

engedélyezheti az osztályozó vizsga letételét a tanuló számára. Ez csak abban az esetben

tagadható meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai

foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/ 2012. 08. 31. EMMI rendelet 51.§ 3. bekezdésben

meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem

minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a

vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.

9.1.4 A különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni

kívánja.

10. Az iskolaválasztás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskolába a tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel létesül. Az iskola beiskolázási

körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A felvételről vagy átvételről az

iskola igazgatója dönt.

1. évfolyamra:

az iskolába lépéshez szükséges testi fejlettséget elért, tanköteles korú, körzetünkbe

tartozó, valamint a német nemzetiségi oktatást igénylő gyermekeket intézményünk

köteles fogadni.

33

a belépés feltétele a német nemzetiségi oktatásra a szülő (gondviselő) nyilatkozata.

az iskola beiskolázási körzetén kívülről minden olyan tanulót felveszünk, aki

lakóhelyén lévő iskolájában a német nemzetiségi nyelvet nem tudja tanulni.

2-8. évfolyamon:

a más település német nemzetiségi osztályából érkező tanulót átvesszük,

a nem nemzetiségi osztályból jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tanterve alapján

összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie német nemzetiségi nyelvből.

34

II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

1. A választott kerettanterv megnevezése

A 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9. § 2. bekezdése értelmében jóváhagyott kerettantervek

és a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet) szerint tanítunk.

1-4. évfolyamon a kerettantervben meghatározottakon felül nem növeljük a megtanítandó és

elsajátítandó tananyagot.

5-8. évfolyamon a kerettantervben meghatározottakon felül a testnevelés tantárgy esetén a

tánc tananyagtartalmakkal növeljük a megtanítandó és elsajátítandó tananyagot:

1-2 évfolyam

A hagyomány játékai és táncai, játék és játékfűzés

Kiszámolós játékok, mondókák ritmizálása

Párválasztó, párcserélő játékok

Szerepjátszó játékok

Zálogos játékok

Motívum tanulás , motívumfűzés

Alaplépések pontos eltáncolása és adott etűdben lépések alkalmazása

Improvizáció

Színpadi játékok

Ünnepi szertartások, rituális játékok

Luca napja, Karácsony, Farsang, Regölés

Ünnepekhez kapcsolódó népszokások

3-4 évfolyam

A hagyomány játékai és táncai

Párválasztó, párcserélő, párosító játékok gazdagítása improvizációval

Táncos etűdők

Lakóhely hagyományából játékfűzések bemutatása

35

Motívumfűzés

Keresztező, futó lépések

Páros táncok etűdökben

Páros tánc forgásmódjai

Színpadi játék

Ünnepi szertartások, rituális játékok

Vízkereszt, busójárás

Néprajzi ismeretek a lakóhelyről, megyéről

Virágvasárnap

Helyi hagyományok felelevenítése

5-8.évfolyam

Énekes- táncos játékok

• Gyerekjátékok

• Leánykarikázók mozgásanyaga, szokásrendszere

• Egyenletes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz

Régi stílusú táncok

• Ugrós

• Legényes táncok

• Páros forgatás típusú lépések

• Forgatós mozgáscsoportjai

Új stílusú táncok

• Verbunk és csárdás táncok megismerése

Népek, nemzetiségek (hangsúlyozva a német nemzetiség táncait és

hagyományait) táncai

36

A választható kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A

Fizika A

Kémia A

Biológia-egészségtan A

Ének-zene felső tagozat A

Ének-zene 1-4. évfolyam A

1.1 Óratervek

Tantárgyak 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf.

Nemzetiségi nyelv és irodalom 5 5 5 5

Magyar nyelv és irodalom 8 6,5 6,5 7

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Nemzetiségi népismeret 1 1 1 1

Környezetismeret 0 1 1 2

Ének 1 1,5 1,5 2

Rajz 1 1 1 1

Technika 1 1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5

Összesen 27 27 27 29


Nemzetiségi nyelv és irodalom 5 5 5 5

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Matematika 4 4 3 4

Angol 2 2 2 2

37

Történelem 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1

Nemzetiségi népismeret 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Földrajz 2 2

Biológia 2 1,5

Fizika 2 1,5

Kémia 2 2

Ének 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1

Technika 1 1

Informatika 1 1 1 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1



Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Matematika 4 4 3 4

Német 3 3 3 3

Angol 2 2 2 2

Történelem 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Földrajz 2 2

Biológia 2 1,5

Fizika 2 1,5

Kémia 2 2

Ének 1 1 1 1

Rajz 1 1 1 1

Technika 1 1

Informatika 1 1 1 1


38

Osztályfőnöki 1 1 1 1


1.2 Bővített nyelvoktató forma

1-4. évfolyamon a technika és a tánc tantárgyakat, 5-8. évfolyamon a tánc, rajz, ének és kémia

tantárgyakat tanítjuk német nyelven.

évfolyam nemzetiségi

nyelv és

irodalom

nemzetiségi

népismeret

tánc technika rajz ének kémia összesen

1. 5 1 1 1 8

2. 5 1 1 1 8

3. 5 1 1 1 8

4. 5 1 1 1 8

5. 5 1 1 1 1 9

6. 5 1 1 1 1 9

7. 5 1 1 1 1 2 11

8. 5 1 1 1 1 2 11

1.3 Sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulók számára a köznevelési törvényben meghatározott

pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs, rehabilitációs órákat biztosítjuk a

szakvéleményben meghatározottak szerint.

A sajátos nevelési igényű tanulók részére az adott évfolyam helyi tanterve az irányadó. A

tananyag és követelmények átcsoportosítására az irányelvben megfogalmazottak

figyelembevételével a tanév kezdetén kerül sor.

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozáshoz,

amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány

tantárgynál ( pl.: testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van.

39

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján. A munkaközösség döntése a szaktanárra nézve kötelező érvényű.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:

tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot, a lehető legjobban fedje le a

tantárgy tananyagtartalmát,

elégítse ki a didaktikai követelményeket,

alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez, feleljen meg az

életkori sajátosságoknak,

teremtsen lehetőséget az önálló tanulásra, differenciálásra, rögzítésre, gyakorlásra,

figyelembe vesszük a tankönyvek, és egyéb taneszközök tartósságát és súlyát,

azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árú tankönyvek részesülnek

előnyben.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, újabb taneszközt csak indokolt

esetben, az oktatás minőségének jelentős javítása reményében, felmenő rendszerben vezetünk

be.

A szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, a szülői értekezleteken)

tájékoztatjuk a kötelezően előírt taneszközökről (a szükséges tankönyvekről és a szaktanárok

által igényelt felszerelési tárgyakról).

3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása

Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakasza az iskolába lépő tanulóban megőrzi és

továbbfejleszti a megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot, érdeklődést és nyitottságot.

A tanítási tartalmak feldolgozásakor elemi ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és

alapkészségeket fejlesztünk.

Az első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli

különbségek kezelése érdekében:

40

fokozatosan vezetjük át a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe;

megismertetjük tanítványainkat a helyes magatartásformákkal és ezeket

gyakoroltatjuk,

folyamatosan figyelemmel kísérjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő

értékelést végzünk,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék

és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával

segítjük elő, hogy a szellemi munka jelentős megterhelését fokozatosan egyre jobban

elviseljék,

törekszünk a tanulással kapcsolatos pozitív beállítódásuk kialakítására,

fogékonnyá tesszük őket környezetük megismerésére.

3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása

A harmadik-negyedik évfolyamon meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-

elvárásoknak megfelelő tanítási-tanulási folyamatok:

motivált tanulási tevékenység során fejlesztjük a tanulókban a felelősségtudatot, a

munkafegyelmet, növeljük kitartásukat,

kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a

tanulásszervezési módokat,

az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára törekszünk a tanulók egészséges terhelését

figyelembe véve,

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása:

támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását,

törekszünk az önálló tanulás és az önművelés megalapozására,

mélyítjük, gazdagítjuk az értelmi és érzelmi intelligenciát,

41

az egészséges életvitel kialakításához gyakorlati jellegű ismeretek oktatásával járulunk

hozzá,

fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat.

3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés

megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra:

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével,

a mentális képességek célirányos fejlesztésével,

az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a

barátságban, a csoportban.

3.5 Kiemelt fejlesztési feladatok

3.5.1 Erkölcsi nevelés

Iskolánk egyik feladata, hogy a diákot értelmének gyakorlására késztesse, és fejlessze

az igazság felfedezésére irányuló képességét .

A nevelés, a személyiségfejlesztés csakis erkölcsi tartalmak mentén értelmezhető. Egyaránt

fontosak az egyéni és a közösségi dimenziói, célját az erkölcsi normák, az erkölcsössé válás, a

szabad akarat és a mérlegelés jelentik.

Az erkölcsi nevelés mindenkori célja a jellem formálása. Tehát az a célunk, hogy tanulóink

váljanak képessé kiművelt értelemmel felfedezni az erkölcsi igazságot. Tudjanak különbséget

tenni a pillanatnyi érdekek és a tényleges értékek között.

Az erkölcsi nevelés így jelen kell, hogy legyen a különböző tantárgyak tanítási óráin, az

óraközi szünetekben, a szabadidős tevékenységek közben.

3.5.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

42

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző

sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a

kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,

sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét,

mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és

közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a

nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől

elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok

értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió

kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika

szempontrendszeréről, és magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású

eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák,

vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális

problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről.

3.5.3 Állampolgárság, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének fontos

feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi közösség életében. Olyan

részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös

betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek

tisztelete vezérel. Feladatunk tehát olyan tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik

a tanulók aktív állampolgárrá válását.

Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek elsajátítását döntően a tanulók

aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet

demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

3.5.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

43

Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját tevékenysége során alakul

ki. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és ennek színvonala is

nagymértékben függ az önmagáról alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott

elvárásoktól. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe beépíteni az elsajátított

tudást és készségeket, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy

egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk

alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki

az önfejlesztés, az önmagunkért vállalt felelősség igénye.

3.5.5 A családi életre nevelés

A harmonikus családi élet kiemelkedő jelentőségű a tanulók testi és lelki egészségének

alakításában. A családi életre való nevelés alapvető feladata, hogy a tanulók megismerjék és

megértsék a szilárd, kiegyensúlyozott, boldog családi élet kialakításának feltételeit, módjait,

akadályait.

3.5.6 A testi és lelki egészségre nevelés

Tanulóink hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet

gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később

kialakuló szokásaikat.

Az iskolai egészségneveléssel kapcsolatos feladatok áthatják az iskola valamennyi

alkalmazottjának mindennapi tevékenységét: az iskola helyiségeinek tisztaságát,

berendezését, a tanulók terhelhetőségét, az órarend és a tanórai foglalkoztatás változatosságát,

a megfelelő pihenőidő biztosítását, a mellékhelyiségek állapotát, a megfelelő higiénés

szokások kialakítását.

3.5.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Tanulóink ismerjék fel, ha környezetükben egyes emberek vagy csoportok segítségre

szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeikhez mérten érezzék kötelességüknek a

segítségnyújtást, és ebbe próbálják társaikat is bevonni. Legyenek képesek felelősséget

vállalni másokért (társaikért, a környezetükben élő rászorultakért). Ismerjék fel, hogy a beteg,

sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelességük segíteni.

44

3.5.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,

életvitelének olyan alakulását, hogy képesek legyenek a környezetmegóvására, elősegítve

ezzel az élő természet fennmaradását.

Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi

gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota

iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak

megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta

értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári

kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezeti nevelés során a tanulók

ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon

környezeti válságjelenségek mutatkoznak.

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék

meghatározóvá.

3.5.9 Pályaorientáció

A felnőtt élet szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános

célja, hogy segítse a tanulók iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok,

képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási

ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése

tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk

során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania

a munka világáról. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet

eredményes, ha a különböző tantárgyak óráin és iskolán kívüli területek, tevékenységek

összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a

bizonytalanság kezelésének a képessége.

3.5.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés

45

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket

körülvevő világ számunkra fontos folyamatait; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A

gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének

nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom

számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő

munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás

gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká

váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra,

beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet

fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a

személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a

kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások,

marketinghatások és viselkedésmódok között.

3.5.11 Médiatudatosságra nevelés

A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén

lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A tanulók csak akkor érthetik

meg az őket körülvevő világot, ha képesek kritikusan megítélni mindazt, amit látnak vagy

hallanak.

A média mindennapjaink nélkülözhetetlen elemévé vált, tanulóinkat nemcsak a könyvek,

hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan

elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy elsajátítsák a kritikus értékelés

képességét.

3.5.12 A tanulás tanítása

A tanulás nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Magában

foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az

iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az

érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,

46

annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a tanulókat tanulni.

Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás

tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. A

hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási

formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár

használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a

tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit.

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit,

stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre

alapozza a tanulás fejlesztését. Törekednie kell a gondolkodási képességek fejlesztésére.

Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Ezzel

párhuzamosan hangsúlyt kell helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák

végiggondolására. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok

kezelése.

4. Mindennapos testnevelés

Napjainkban súlyos probléma a lakosság romló egészségügyi állapota. Egyértelműen

kimutatható, hogy a fiatalkori mozgásszegény életvitel, inaktivitás és egészségtelen

táplálkozás szorosan összefügg mindezzel.

A mindennapos testnevelés céljai:

tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt,

elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket,

tudatosítani a tanulókban saját szervezetük felépítésének és működésének legalább

alapfokú tudnivalóit,

a testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez

szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás,

becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe,

az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság.

Iskolánk a mindennapos testnevelést heti négy testnevelés és egy táncóra keretében szervezi

meg.

47

A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos pedagógiai szempontoknak kell

érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon:

minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési- és

légzőszervrendszer megfelelő terhelésére,

minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztikai gyakorlat, valamint a helyes

testtartást szolgáló gyakorlatsor, légző gyakorlatok,

a testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok,

a balesetvédelmi szabályok betartására, tornaszerek helyes használatára minden

testnevelés órán hangsúlyt fektetünk,

fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése,

fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet,

sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is,

alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai,

figyelünk arra, hogy a program népi játékokat is tartalmazzon – így a hagyományőrzés

is szerepet kap,

a tánc mint mozgás is szerepel programunkban,

3-4. évfolyamos tanulóink úszásoktatásban részesülnek.

A tanórán kívüli szabadidős foglalkozások szerves részét képezik a tanulók egészséges testi,

lelki és szociális fejlődésének. Ezek a foglalkozások igazodnak a tanulók és a szülők

igényeihez, anyagi hátteréhez.

Ide tartozó programok:

korcsolyázás,

kirándulások,

erdei iskola.

Az iskola együttműködik a különböző városi sportegyesületekkel, és támogatjuk, hogy minél

több diákunk sportoljon versenyszerűen ezekben. A mindennapos testnevelés a diák-

sporttevékenységgel, a tömegsporttal, a szabadidős sportfoglalkozásokkal, a

sportegyesületbeli edzésekkel és az öntevékeny testedzéssel együttesen alkot egységes

rendszert az egészséges nemzedék felnevelése érdekében.

5. Az iskolánkban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

5.1 Differenciált tanítási órák

48

Az ilyen tanórákon jobban előtérbe kerülnek a tanulók egyéni képességei, egyénre szabott

feladatokkal: lehetőséget adva a felzárkózásra és a tehetséggondozásra.

5.2 Csoportmunka és kooperatív tanítási órák

A gyerekek által leginkább kedvelt munkaforma a csoportmunka, mivel a heterogén

csoportokban a gyengébb képességű tanuló társai segítségével tanulhat.

A csoportmunka során megtanulják tanulóink egymást elfogadni, együttműködni,

együttdolgozni.

5.3 Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon

Iskolánk jól felszerelt interaktív tantermekkel és interaktív tananyagokkal rendelkezik. Ezzel a

módszerrel könnyebbé tesszük a tanulási folyamatot, mivel több érzékszervet is bevonunk az

ismeretek elsajátításába.

5.4 Projektek

A tanulóknak meg kell mutatni a világ komplexitását, hisz a világ is összetett jelenségekből

áll. A projekt-módszer lényege nem az ismeretek átadása, hanem az, hogy a tanulók

használható tudást szerezzenek az élet legkülönfélébb területein. A projektpedagógiában a

tanulót nem fejlesztjük, hanem fejlődik.

Iskolánk projektjei:

- Reguly anyanyelvi hét,

- német nemzetiségi témanap,

- egészségvédelmi hét,

- Márton-nap.

6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

6.1 Céljaink

49

olyan pedagógiai környezet kialakítása, mely tiszteletben tartja a sokszínűséget,

mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, jogellenes elkülönítéstől, biztosítja a

közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést,

biztosítani intézményünkben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének

teljes körű érvényesülését,

elősegíteni a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulók

esélyteremtésének előmozdítását az alábbi tevékenységek során:

a beiratkozásnál, felvételinél,

a tanításban, ismeretközvetítésben,

a tanulók egyéni fejlesztésében,

az értékelés gyakorlatában,

a tanulmányi előmenetelben,

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,

a továbbtanulásban, a pályaorientációban,

a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

6.2 Támogató tevékenységek

Tanórán kívüli ellátás: valamennyi jelentkező 1-6. évfolyamos tanulónak biztosítjuk. Ez

különösen az 1-4. évfolyamosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára kiemelten fontos.

Indokolt esetben nevelőink is kezdeményezik, javasolják a tanulóknak a tanórán kívüli

ellátást.

Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket.

A tankönyvtámogatás: a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az ingyenességet

a rászoruló tanulók számára. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos szerepet kap a

tankönyvigények kielégítése.

Kapcsolattartás a szülőkkel: kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való együttműködést,

kapcsolattartást, tájékoztatást.

Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: a tanuló

érdekeit figyelembe véve, a törvényi előírásoknak megfelelően járunk el, kezdeményezünk

szakértői vizsgálatot.

50

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Az ismeretek számonkérésének fő elvei:

a visszacsatolás,

az objektív értékelés,

a készségfejlesztés,

a szóbeliség és az írásbeliség megfelelő aránya.

Az ismeretek számonkérése folyamatosan, naponta történik. Az előírt követelmények

teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók írásbeli

munkája, szóbeli felelete vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

7.1 A számonkérés módjai

7.1.1 Írásbeli beszámoltatás

témazáró dolgozat: tantárgyanként a témakörök végén,

írásbeli felelet: egyenértékű a szóbeli felelettel,

házi dolgozat.

7.1.2 Szóbeli beszámoltatás

A felelet az adott leckéhez, témához kapcsolódó kérdések vagy önálló rövid ismertetés

alapján történik. A kiselőadás és a gyűjtőmunka is szóbeli beszámoltatás.

7.1.3 Gyakorlati beszámoltatás

Testnevelés, rajz, ének-zene, technika, informatika tantárgyakból az adott feladat, gyakorlat,

rajz, dal, szolmizálás, munkadarab bemutatása.

7.2 Az ismeretek számonkérésének rendje

7.2.1 Az írásbeli számonkérés rendje

51

Az iskolai írásbeli beszámoltatások témáját, formáját a szaktanár állapítja meg a helyi tanterv

alapján, ő végzi az értékelést is. A beszámoltatás célja, hogy a tanítási, tanulási folyamat

közben minősítő információkat adjon a tanár a tanulónak felkészülése eredményéről.

A témazáró dolgozat megírását legalább egy héttel előbb jelezni kell a tanulók számára. Az

adott osztályban tanító pedagógusok egyeztetnek a dolgozatíratás időpontjáról.

Javítási határidő: tíz munkanap.

A témazáró dolgozatokat mindig kellő előkészítés előzi meg, összefoglalás után írják a

tanulók.

A témazáró dolgozatokat úgy kell összeállítani, hogy a fele minimum követelmény legyen.

Egy nap 1-4. évfolyamon maximum egy, 5-8. évfolyamon maximum két témazáró írható egy

osztályban. A témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia, és a teljes tanóra alatt

írják a tanulók.

Írásbeli feleletet előzetes bejelentés nélkül bármelyik órán írathat a tanító, illetve a tanár egyes

tanulókkal vagy az egész osztállyal. Témája az aznapra feladott tananyag. Javítása 10

munkanapon belül történik. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes

értékelése érdekében az elért teljesítményt érdemjegyekre váltjuk az értékelési rendszernek

megfelelően.

7.2.2 A szóbeli számonkérés rendje

A szóbeli beszámoltatást előre bejelenteni nem szükséges. Minden tanuló tanévenként

legalább egyszer felel az aktuális lecke anyagából, illetve a témához tartozó ismétlésből.

7.2.3 A gyakorlati számonkérés rendje

A gyakorlati számonkérés formái elsősorban a készségtárgyakra jellemzőek. A

készségtantárgyakból - ének-zene, rajz, technika, informatika tantárgyból - a beszámoltatás

folyamatosan valamiféle gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik.

Félévenként a tantárgy jellegét és heti óraszámát figyelembe véve legalább három

érdemjegyet szerezzenek a tanulók időben egyenletes elosztásban.

52

8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése

8.1 Az értékelés alapelvei

Értékelésünk legyen

személyre szóló, hozzájárulva a pozitív énkép kialakulásához és a tanuló

adottságainak megfelelő fejlődéséhez,

folyamatos és állandó,

kiszámítható, átlátható,

a tanulók egyéni képességeihez igazodó.

Tantárgytól függetlenül fontosnak tartjuk a szép, helyes magyar beszéd, az írásbeli és szóbeli

kifejezőkészség, a helyesírás és az írásbeli munkák külső alakjának folyamatos értékelését.

A félévi és év végi osztályzatok a munkaközösségek által kidolgozott értékelési rendszer

szempontjai szerint súlyozott érdemjegyekből alakulnak ki a fejlődési tendencia

figyelembevételével, az írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámoltatások alapján. Az év végi

osztályzat kialakításakor az egész évi teljesítményt vesszük figyelembe.

(Lsd. 3. számú. melléklet)

8.2 Az értékelés formái

Az értékelés funkciója alapján az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük

meg:

1. A diagnosztikus értékelés célja a helyzetfeltárás.

2. A formatív értékelés a visszacsatolással segíti a diákok tanulási tapasztalatszerzését.

3. A szummatív értékelés egy nevelési szakaszt lezáró minősítés.

A diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékeléssel megállapítjuk, hogy milyen szintről kezdjük

tanulóink képességeinek fejlesztését. Ez alapján alakítjuk ki a csoportra szabott nevelési és

oktatási stratégiánkat. A diagnosztikus felmérésre nem adható érdemjegy.

Formái:

szintfelmérők (elméleti és gyakorlati / írásbeli és szóbeli),

készségek, képességek rendszeres mérése,

tanulási nehézségek megállapítására szolgáló mérések,

első osztályosok bemeneti mérése.

53

Formatív értékelést az oktatás folyamán többször is végzünk az elért eredmények és a

meglévő hiányosságok felmérésére, nevelési-oktatási céljaink optimális elérése érdekében.

A tananyag feldolgozása közben zajlik. Visszajelzést ad a tanulónak arról

hogy teljesítménye mennyire felel meg a tantervi követelményeknek, a tanárnak pedig arról,

hogy munkája mennyire eredményes. A formatív értékelés során adott érdemjegy nem

minősíti a diákot, nem ítélkezik, hanem segít, irányít.

Formái:

írásbeli és szóbeli felelet,

tesztek.

A szummatív (minősítő) értékelés összegző minősítést ad arról, hogy a tanuló hogyan tett

eleget a tanulmányi követelményeknek. Ehhez az értékeléshez minden esetben osztályozás,

minősítés kapcsolódik.

Formái:

írásbeli és szóbeli feleletek,

témazáró dolgozatok,

a félévi és év végi osztályzat

8.3 Szöveges értékelés

Első évfolyamon és a második évfolyam első félévében szövegesen értékeljük tanulóinkat.

A szöveges értékelésnél a törvényben szereplő, négy alapvető minősítési kategóriát

használjuk:

kiválóan teljesített,

jól teljesített,

megfelelően teljesített,

felzárkóztatásra szorul.

Az értékelés módja

54

szóbeli felelet esetén

Szóbeli feleleteknél az aktuális tananyagból, általában 5 kérdésre válaszolnak a

tanulók. Az érdemjegy megállapítása az alábbiak szerint történik:

kérdésből négyre, ötre jó a válasz: kiválóan teljesített

5 kérdésből háromra, négyre jó a válasz: jól teljesített

5 kérdésből kettőre jó a válasz: megfelelően teljesített

5 kérdésből egyre jó a válasz: megfelelően teljesített

5 kérdésből egyre sem jó a válasz: felzárkóztatásra szorul

írásbeli számonkérés esetén

Témazáró dolgozat és írásbeli felelet

esetében:

Minimum követelményekből íratott

dolgozatnál:

0-30 % felzárkóztatásra szorul 0-67 % felzárkóztatásra szorul

31-50 % megfelelően teljesített 68-78 % megfelelően teljesített

51-70 % megfelelően teljesített 79-89 % megfelelően teljesített

71-89 % jól teljesített 90-94 % jól teljesített

90-100 % kiválóan teljesített 95-100 % kiválóan teljesített

Szöveges értékelést a következő időközönként adunk:

szeptember-október-november havi teljesítményéről november végén,

december-januári teljesítményéről a félévi értékeléssel együtt,

február-március-április havi teljesítményéről április végén,

májusi és júniusi teljesítményéről az év végi értékeléssel együtt.

8.4 Értékelés érdemjegyekkel

2. évfolyam 2. félévtől érdemjegyekkel, osztályzatokkal értékelünk, az ötfokú osztályozási

skálát alkalmazzuk.

A szóbeli és írásbeli feleletek érdemjegyeit kékkel, a témazárókét pirossal, a helyesírásra

kapott érdemjegyeket zölddel, a külalakra adottakat feketével írjuk be a naplóba.

Az értékelésnél a helyi tanterv követelményeit, az egyes tantárgyaknál a munkaközösségek

által elfogadott értékelési rendszert és jelölési szokásokat vesszük figyelembe.

55

8.4.1 Az írásbeli számonkérések értékelése

Témazáró

dolgozatok, írásbeli

feleletek értékelése

Érdemjegy Minimumkövetelmény

Érdemjegy

0 -30% Elégtelen (1 ) 0-67% Elégtelen (1 )

31-50% Elégséges (2 ) 68-78 % Elégséges (2 )

51-75% Közepes ( 3 ) 79-89 % Közepes ( 3 )

76-90% Jó ( 4 ) 90-94 % Jó ( 4 )

91-100% Jeles (5 ) 95-100 % Jeles (5 )

8.4.2 A szóbeli számonkérések értékelése

A szóbeli felelet az adott leckéhez, témához kapcsolódó kérdések vagy önálló rövid ismertetés

alapján történik.

Témához kapcsolódó

kérdések

Önálló ismertetés Érdemjegy

5 kérdésből négyre-ötre jó a

válasz

összefüggően beszél az aktuális

tananyagról és jól használja a szaknyelvet,

jól válaszol a feltett kérdésekre

jeles (5)

5 kérdésből háromra-négyre

jó a válasz

az aktuális tananyagot néhány segítő

kérdés segítségével képes elmondani, és

válaszol a témakörhöz tartozó ismétlő

kérdésekre

jó (4)

5 kérdésből kettőre jó a

válasz

az aktuális tananyagról csak segítő

kérdésekkel képes beszélni, de a

kérdésekre jól válaszol

közepes (3)

5 kérdésből egyre az aktuális tananyagot segítő kérdésekkel

képes elmondani, s a kérdések felére tud

csak jó választ adni

elégséges (2)

5 kérdésből egyre sem jó a tananyagot segítő kérdésekkel sem tudja

elmondani

elégtelen(1)

8.5 A továbbhaladás feltételei

A kerettantervben megjelölt ,,a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére”

részből az adott évfolyamon és adott tantárgyhoz írt tanmenet tananyagtartalmához tartozó

minimumkövetelmények teljesítése a továbbhaladás feltétele.

56

9. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

A házi feladat a tanórán feldolgozott tananyag elmélyítésére, bevésésére, gyakorlására

szolgál. A házi feladat akkor tölti be funkcióját, ha az ismeretek elsajátítása és alkalmazása

szempontjából szükséges, a tanulók felkészültségének megfelelő.

Olyan mélységben és mennyiségben adható, hogy a tanulók önállóan is el tudják végezni.

Adható differenciáltan és szorgalmi feladatként is.

Mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat és a

fokozatosság elvét :

1-2. évfolyam: kb. 30 perc, gyakorlással együtt,

3-4. évfolyam: 45 perc,

5-6. évfolyam: 60 perc,

7-8. évfolyam: 90 perc.

A házi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni az adott tanítási nap összes

tanóráját, valamint a tanulásra javasolt időkeret arányos megosztását a tantárgyak között.

A házi feladatot adó tanár feladata a megoldandó feladat világos meghatározása, kijelölése, a

megoldás eljárásainak a tanulókkal történő megbeszélése.

A házi feladat legyen rendszeres.

1-4. évfolyamon péntekről hétfőre és szünetek időtartamára nem kapnak írásbeli házi

feladatot a tanulók.

5-8. évfolyamon a szünetekre annyi írásbeli házi feladatot adunk, amennyit egyik óráról a

másikra egyébként is adnánk.

10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei

A csoportbontás célja, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs

készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

A csoportbontás szempontjai:

a személyi, anyagi feltételek,

a tantárgy sajátos jellege, az órarendi feltételek és a tantermi adottságok,

lehetőleg azonos létszámú csoportok,

a csoportba sorolás nem függ a tanulói képességektől.

57

A választható foglalkozásokon a tanulócsoportok nem feltétlenül évfolyamhoz kötődnek,

hanem inkább érdeklődésük, tehetségük, képességeik alapján szerveződnek. Ügyelnünk kell

arra, hogy a nagy korkülönbség ne akadályozza tevékenységüket.

11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség

kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A településen élő nemzetiségek kultúrájának, képzőművészetének, zenei világának,

népviseletének és életmódjának megismerése nem elkülönítetten, hanem tantárgyi keretek

között történik.

A településen élő nemzeti kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek

szolgálják:

- tanórák,

- osztályfőnöki órák,

- tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök; hagyományőrző rendezvények; kiállítások

szervezése, rendezése; szabadidős tevékenységek; erdei iskola; színház- és múzeumlátogatás;

hangverseny-látogatás; iskolai fellépések.

A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való

nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.

Célok és feladatok

A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb

hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Tiszteljék a magyar nép és az

országban élő kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási

pontokat.

Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség

előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk.

1 – 4. évfolyam

A tanulók:

tudatosuljon bennük – főként a szokások terén – az emberek mássága,

ismerkedjenek meg nemzetiségi népszokásokkal,

ismerjenek meg mondókákat, dalokat, játékokat,

58

készítsenek (barkácsoljanak) tárgyakat, ismerjék használatukat,

ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát.

5 -8. évfolyam

A tanulók:

ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket és legfontosabb jogaikat,

tudják, hogyan és miként kerültek a nemzetiségek Magyarországra, ismerjék a

betelepítés okait, a magyarországi nemzetiségek által lakott területeket,

ismerjék a legfontosabb ünnepeket, tudják a tanult szokásokat felsorolni,

ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat,

elevenítsék fel a nemzetiségi hagyományokat.

12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek:

egyszerűek,

kevés a szerigényük, és bárhol végrehajthatók,

megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét.

A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel és tanév végén májusban végezzük 1-8.

évfolyamban.

Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást

végezzük.

A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között.

Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk, hogy hol áll a tanuló (személyre szólóan):

tavalyi eredményhez képest

vagy év elejéhez képest

vagy az osztályátlaghoz képest

Igény esetén a szülőket tájékoztatjuk a mérés eredményéről.

12.1 Az őszi mérés értékelése

1-3.évf. 4. évf. Értékelés

1-2. évfolyam 3-4. évfolyam

0-10 p. 0-14 p. Felzárkóztatásra szorul Elégtelen (1)

59

11-29 p. 15-34 p. Felzárkóztatásra szorul Elégséges(2)

30-44 p. 35-49 p. Megfelelt Közepes(3)

45-59 p. 50-69 p. Jól megfelelt Jó(4)

60 p. felett 70 p. felett Kiválóan megfelelt Jeles(5)

5. évf. 6-8. évf. Értékelés

0-14 p. 0-19 p. Elégtelen (1)

15-34 p. 20-34 p. Elégséges(2)

35-49 p. 35-54 p. Közepes(3)

50-69 p. 55-74 p. Jó(4)

70 p. felett 75 p. felett Jeles(5)

12.2 A tavaszi mérés értékelése

1. évf. Értékelés

0-10 p. Felzárkóztatásra szorul

11-29 p. Felzárkóztatásra szorul

30-44 p. Megfelelt

45-59 p. Jól megfelelt

45-59 p. Kiválóan megfelelt

2-3. évf. 4-5. évf. 6-8. évf. Értékelés

0-10 p. 0-14 p. 0-19 p. Elégtelen (1)

11-29 p. 15-34 p. 20-39 p. Elégséges(2)

30-44 p. 35-49 p. 38-59 p. Közepes(3)

45-59 p. 50-69 p. 60-79 p. Jó(4)

45-59 p. 70 p. felett 80 p. felett Jeles(5)

13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet

óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről.

60

13.1 Az iskola egészségnevelési elvei

„Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota.”(WHO)

Iskolánk minden tevékenységével szolgálja a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését.

13.1.1 Célok

tanítványaink legyenek testileg-lelkileg egészségesek,

sajátítsanak el olyan ismereteket és jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek

megelőzni az egészségügyi problémák kialakulását, illetve csökkenteni azok súlyosságát,

rendelkezzenek az egészséges életvitelhez szükséges képességekkel,

ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőit,

törekedjenek a káros szokások kialakulásának megelőzésére,

igényeljék a rendszeres mozgást, a mindennapi testedzést

13.1.2 Feladatok

a testi-lelki egészség megőrzése

az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása

problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése

helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések megláttatása

létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

legalapvetőbb egészségvédelmi tudnivalók megismertetése

az egészséges testi-lelki fejlődés érdekében a mindennapos testmozgás biztosítása

13.1.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai keretek:

Tantárgyakba beépítve

Tanórán kívüli lehetőségek:

Részvétel a helyi egészségvédelmi, egészségnevelési programokon

Az éves munkatervekben rögzített programok

Egészségnevelési hónap, vetélkedők rendezése az iskolában

Sportrendezvények

61

Kirándulások

13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei

Alapelvünk az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése,

beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert.

13.2.1 Célok

alakuljon ki tanulóink ökológiai gondolkodása

fogadják el a fenntartható fejlődés elvét

kötődjenek környeztük természeti és épített értékeihez

legyenek toleránsak minden élővel és élettelennel szemben

diákjainkra legyen jellemző a környezettudatos magatartás és életvitel

érezzék át és gyakorolják környezetük védelmében állampolgári és – egyéb közösségi –

felelősségüket

13.2.2 Feladatok

lakóhelyünk természeti – épített – szociális környezetünk megismertetése, óvása,

fejlesztése

helyi értékek és problémák feltérképezése

helyi környezetvédelmi célok megfogalmazása

cselekedtető programok szervezése

13.2.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek

13.3 Tanórai keretek

tantárgyakba beépítve

erdei iskola

tanulmányi kirándulás

osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák

62

Tanórán kívüli lehetőségek:

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai:

- március 22. Víz Világnapja

- április 22. Föld Napja

- május 10. madarak és fák napja

Akciók: csatlakozás egy-egy helyi környezeti probléma megoldására környezetvédő

szervezetek akcióihoz (pl. virágosítási akció, Takarítási Világnap, Autómentes nap)

Média: beszámolók környezetvédelmi tevékenységünkről

kirándulások: egy-egy terület, táj megismerése céljából

Zöldesítés: növényültetés, gondozás

szabadidős foglalkozásokon séta a természetben

Vetélkedők: a környezetvédelem jeles napjaihoz kapcsolódva

Szelektív hulladékgyűjtés: szárazelem, papírhulladék

Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel: Gyermekek Házával, Kerekerdő Alapítvánnyal,

Kámoni Arborétummal, Saághy István Erdészeti Információs Központtal

Látogatások múzeumban, arborétumban, nemzeti parkban, szennyvíztisztító telepen

Szülői értekezletek: utalás a környezet és egészségvédelem néhány fontos elemére

14. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése, a magatartás és a szorgalom értékelési elvei

A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséről az osztályfőnök javaslata alapján

az osztályban tanító tanárok döntenek, a tanulók véleményének figyelembevételével.

14.1 A magatartás értékelésének elvei

A magatartás osztályzat alapját a dicséretek, a büntetések fokozatai, valamint a tanuló

magatartásával kapcsolatos szaktanári, osztályfőnöki észrevételek képezik.

A tanulók magatartásának értékelésekor nemcsak a tanórai viselkedést vesszük figyelembe,

hanem beszámítjuk az osztályért, iskoláért végzett közösségi munkát is.

A magatartás minősítésénél a példás, jó, változó, rossz fokozatokat használjuk.

63

Példás a magatartása annak a tanulónak, aki a Házirendet nem sérti meg, önként vállal és

teljesít feladatokat az osztály és az iskola érdekében. Vállalt feladatait és más megbízásokat

példásan elvégzi. Nincs írásbeli fegyelmező fokozata.

Jó magatartású a tanuló, ha a Házirendet betartja, önként nem vállal feladatokat, de a

rábízottakat maradéktalanul elvégzi. Az órákon fegyelmezett, de az óraközi szünetekben a

délutáni foglalkozásokon fegyelme lazul. Nincs írásbeli fegyelmező fokozata.

Változó magatartású az a tanuló, aki megsérti a Házirend valamelyik pontját, az osztály

feladataiban rendszertelenül vesz részt. Az órákat időnként zavarja, az óraközi szünetekben, a

napköziben szertelen. Szaktanári figyelmeztetője, osztályfőnöki figyelmeztetője vagy intője

van.

Rossz magatartású a tanuló, ha súlyosan megsérti a Házirendet, az osztály és az iskola

feladataiból nem vállal részt. A közösséget tanulmányi munkájában hátráltatja. Az óraközi

szünetekben és a választható foglalkozásokon társai testi épségét veszélyezteti, gyakran okoz

kárt, szándékosan rongál. Igazolatlanul mulaszt. Több szaktanári figyelmeztetést kapott,

illetve osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú fegyelmező fokozata van.

14.2 A szorgalom értékelésének elvei

A szorgalom a tartós igyekezet, odaadás a feladatok végzésében.

A szorgalom értékelése a munkavégzésben, feladatteljesítésben megnyilvánuló igyekezet

mértékének, illetve változásának elbírálása.

A szorgalom minősítésénél a példás, jó, változó, hanyag fokozatokat használjuk.

Példás szorgalmú az a tanuló, aki képességeinek megfelelően teljesít, tanulmányi munkája

rendszeres, kitartással dolgozik, órai aktivitása magas szintű, feladatait pontosan készíti el. Az

iskolai és más versenyeken önként részt vesz, hogy az iskola hírnevét növelje.

Jó szorgalmú a tanuló, ha tanulása rendszeres, feladatait pontosan elvégzi, de óra alatti

aktivitása nem mindig kielégítő. Többletfeladatot ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást

teljesíti.

Változó szorgalmú az a tanuló, akinek tanórákra való felkészülése rendszertelen,

teljesítménye nincs összhangban képességeivel. Gyakori hiányosságai vannak az órai,

valamint a házi feladataiban. Iskolai felszerelése gyakran hiányos.

64

Hanyag a szorgalma a tanulónak, ha rendszertelen tanulmányi munkája miatt gyenge

tanulmányi eredményt ér el. Rendszeresen nem készít házi feladatot, felszerelését hiányosan,

vagy nem hozza el.

14.3 A jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei

14.3.1 A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó

szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó

hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki

eredményes kulturális tevékenységet folytat,

kimagasló sportteljesítményt ér el,

a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

14.3.2 A tanulók jutalmazásának formái

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

Szaktanári

Osztályfőnöki

Igazgatói

Nevelőtestületi

Legmagasabb elismerésünk a Reguly-díj, amit a diákönkormányzat javaslata alapján a

nevelőtestület adományoz.

Jutalmazási rendszerünkben előtérbe helyezzük a pozitív visszacsatolási formákat a

mindennapi gyakorlatban is, például a kiemelkedő eredmények közösség előtti bemutatásával.

Az a tanuló, aki a városi, megyei, országos tanulmányi versenyeken, sportversenyeken,

kulturális versenyeken, művészeti versenyeken helyezést ér el, igazgatói dicséretben részesül.

Az a tanuló, aki a tanév végén jeles vagy kitűnő eredményt ér el, igazgatói dicsérő oklevelet

kaphat. Odaítéléséről az osztályfőnök, a szaktanár javaslata alapján a nevelőtestület dönt az

osztályozó értekezleten.

Az igazgatói dicsérő oklevélhez könyv vagy más tárgyjutalom kapcsolódhat.

65

Az iskola tanulóközössége és nevelőtestülete a tanulók sport-, művészeti vagy tanulmányi

versenyeken való részvételéről, az ott elért eredményeikről a honlapon, és tanév végén a

faliújságon az „Akikre büszkék vagyunk!” falon is értesül.

14.3.3 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

A fegyelmező intézkedéseket iskolánk Házirendje rögzíti.

Azt a tanulót, aki

az iskola rendje ellen vét,

önmaga ill. társai testi épségét veszélyezteti,

társai értéktárgyaiban, az osztály, illetve iskola berendezésében kárt tesz,

bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének rontásához ,

az iskola fegyelmező intézkedésben részesíti.

A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt

esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni.

Ha a tanuló a kötelességét vétkesen és súlyosan megszegi, a vonatkozó rendeletek értelmében

ellene fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás lefolytatását követően –a vétkesség

bizonyítása esetén- a tanuló a jogszabályban előírt fegyelmi büntetésben részesül. A büntetést

írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A fegyelmi bizottság tagjai: igazgató, ifjúságvédelmi felelős, a tanuló osztályfőnöke, a

diákönkormányzat képviselője.

Záradék

Az iskola pedagógiai programját a minőségirányítási csoport szükség esetén évente

felülvizsgálja és módosítja, kétévente felülvizsgálata kötelező.

Szombathely, 2013. március …..

Jóváhagyta:

igazgató

66

III. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: A nemzetiségi oktatás helyi tanterve

Reguly Antal Általános Iskola, Reguly Antal Grundschule

Német nemzetiségi program

„Zwei Dinge sollen Kinder von ihren Eltern bekommen:

Wurzeln und Flügel.“

J. W. von Goethe

,,Két dolgot kell

a gyerekeknek a szüleiktől kapniuk:

gyökereket és szárnyakat.”

67

1. Az iskolánkban folyó nemzetiségi nevelés-és oktatás céljai

Az iskolánkban lassan 20 éve folyó német nemzetiségi oktatás és nevelés alapvető céljait és

feladatait talán e fenti Goethe idézet tudja legjobban összefoglalni.

A nevelőtestület a német önkormányzattal szorosan együttműködve azon családok számára

kíván lehetőséget nyújtani, akik fontosnak tartják nemzetiségi gyökereik mellett, hogy

gyermekeik a nyolcadik év végére a német nyelvet jól beszélő, a világra nyitott, toleráns, a

saját és a közösség céljaiért szárnyalni tudó emberekké váljanak. Munkánk során arra

törekszünk, hogy a tanulók a nálunk töltött évek alatt olyan tudással, élményekkel és

tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket nemcsak

kisebb közösségükben, hanem az európai nyitott társadalmakban egyaránt. Fontosnak tartjuk,

hogy a tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival,

életmódjával, kultúrájával és történelmével. Legyenek büszkék arra, hogy ehhez a

népcsoporthoz tartoznak, de tiszteljék a magyar nép és az országban élő kisebbségek

kultúráját, tudjanak együttműködve együtt élni.

2. Múltunk és jelenünk

1995. szeptember 1. óta folyik a Reguly Antal Általános Iskolában német nemzetiségi oktatás.

Kezdetben 16, majd 24 fővel, 1-2. osztályos vegyes csoportokban tanulták a jelentkező

gyerekek a német nyelvet. Az akkori tanulói létszámhoz viszonyított 10 % mostanra közel

90%-ra nőtt. (233 tanulóból 209-en választják ezt az oktatási-nevelési formát.)

Ez az adat mindennél jobban bizonyítja a nemzetiségi oktatás létjogosultságát. Az iskolánkba

beiratkozó diákok többsége nem beszéli a nyelvet, hisz olyan családból érkezik hozzánk, ahol

a szülőknek ill. nagyszülőknek nem volt lehetősége a német nyelvet iskolai keretek között

tanulni, a történelem sem segítette a nemzetiségi lét szabad felvállalását. Mára azonban sok

szülő számára vált fontossá, hogy gyermekeik a nyelvtanulás mellett a német nemzetiségi

hagyományokkal is megismerkedhessenek. Többen közülük már a nemzetiségi óvodákban is

találkoztak a nyelvvel, a hagyományőrzéssel.

Az osztrák határ közelsége miatt szép számmal vannak vegyes házasságból származó

gyerekek is, akik már kisgyermekkoruktól fogva kapcsolatban vannak a német nyelvvel.

Nyitottak vagyunk minden érdeklődő számára, aki a német nemzetiségi oktatást igényli, a

nemzetiségi hagyományok ápolását elfogadja. A német népcsoport nyelvének elsajátításával,

kultúrájának, történelmének, a kisebbségi jogoknak és azok gyakorlásának

megismertetésével, a hagyományőrzéssel hozzájárulunk a pozitív azonosságtudat

kialakításához és erősítéséhez.

68

3. Törvényi háttér

A német nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást számunkra a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet

teszi lehetővé és a Nemzetiségi iskolai oktatás irányelve rendelkezései alapján szerveződik.

A többi tantárgyat az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 9. § 2. bekezdése értelmében

jóváhagyott kerettantervek szerint tanítjuk.

4. Az iskolaválasztás/- váltás szabályai

1.évfolyamra:

az iskolába lépéshez szükséges testi fejlettséget elért, tanköteles korú,

körzetünkbe tartozó, valamint a német nemzetiségi oktatást igénylő gyermekeket

intézményünk köteles fogadni,

a belépés feltétele a német nemzetiségi oktatásra a szülő (gondviselő)

nyilatkozata,

az iskola beiskolázási körzetén kívülről minden olyan tanulót felveszünk, aki

lakóhelyén lévő iskolájában a német nemzetiségi nyelvet nem tudja tanulni.

2-8. évfolyamon:

a más település német nemzetiségi osztályából érkező tanulót átvesszük,

a nem nemzetiségi osztályból jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tanterve

alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie német nemzetiségi nyelvből.

5. A nemzetiségi oktatás formái

Intézményünkben a nemzetiségi oktatásban résztvevő diákok az elsőtől a nyolcadik osztályig,

heti öt órában tanulják a német nyelv és irodalmat.

A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben heti egy órában nemzetiségi népismeretet

oktatunk németül.

A 2013/14-es tanévtől válik elérhetővé - az első osztálytól kezdődően felmenő rendszerben - a

bővített nyelvoktató forma, amelynek keretében a német nyelv és irodalom, valamint a

nemzetiségi népismeret tárgyak mellett 1-4. évfolyamon a technika és a nemzetiségi tánc

tantárgyakat, 5-8. évfolyamon a nemzetiségi tánc, rajz, ének és kémia tantárgyakat tanulják a

tanulók német nyelven.

69

A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban a nemzetiség nyelvét és a nemzetiség nyelvén

tanított tantárgyak oktatását– a helyi tantervben meghatározottak szerint – a nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben az intézménytípusra, oktatási formára előírt

átlaglétszám feletti osztályokban csoportbontással szervezzük meg.

6. Elérendő nyelvi szint

A hagyományos és bővített nemzetiségi nyelvoktatás esetén a 8. osztály végére tanulóinknak

az európai nyelvi szinteknek megfelelő A2 szintre kell elérniük.

A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve és a modern nyelvvizsgák komplex

témáit ismerve, végzős diákjaink számára még nem szorgalmazzuk az érettebb gondolkodást

és szélesebb mindennapi tapasztalatokat feltételező nyelvvizsgák letételét. A tehetségesebb

tanulók természetesen sikerrel vehetik ezeket az akadályokat is.

7. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

A tankönyvlistán engedélyezett nyelvkönyvek mellett a német nemzetiségi oktatásban

elfogadott nemzetiségi tankönyveket, népismereti gyűjteményeket és mappákat, dalos

könyveket, szakácskönyveket, barkácskönyveket, internetes feladatbankokat, online

feladatokat, nemzetiségi tartalmú videókat, CD-ket, DVD-filmeket, németnyelvű újságokat,

folyóiratokat és a saját magunk által gyűjtött helyi anyagokat használjuk.

8. Az iskola nemzetiségi jellegéből adódó feladatok:

A nemzetiségi jellegnek át kell szőnie az oktatás-nevelés minden területét, meg kell jelennie

nem csak a német nyelven oktatott tantárgyak tanítása során, hanem más tantárgyaknál és a

tanórán kívüli tevékenységekben is.

Tanórán kívüli tevékenységek:

Iskolai énekkar és zeneszakkör: német dalok és német művek előadása,

Nemzetiségi tánccsoport: német néptáncok bemutatása,

„Lächel” színjátszó-csoport: német nyelvű előadások.

Hagyományos iskolai programok:

Elsőseinket a negyedikesek „Schultüte”-vel és rövid műsorral köszöntik.

Évente rendezünk nemzetiségi témanapot, amelyek megszervezésével egy-egy

nemzetiségi hagyományt mutatunk be a diákok és családjuk számára.

Az éves ünnepkörhöz kapcsolódóan kiállításokat rendezünk,

70

Német nemzetiségi kirándulásokat szervezünk,

Író-olvasó találkozókat szervezünk, amelyen diákjainknak lehetősége nyílik

nemzetiségi alkotókkal való személyes találkozásra,

Az iskolai Márton-naphoz kapcsolódóan lampionos felvonulással tisztelgünk városunk

szülötte előtt,

Az ősz folyamán a szülők számára, februárban pedig az érdeklődő óvodások és

szüleik számára tartunk órákat az iskolai nyílt nap részeként,

Az iskolai karácsonyi műsorban német produkciókkal lépünk fel,

Az iskolánk iránt érdeklődő óvodások számára szervezett rendezvényeken

bemutatkoznak német csoportjaink.

Hagyományos versenyek:

német nemzetiségi vers-és prózamondó verseny 1-8. osztályosok számára,

német nemzetiségi tanulmányi verseny 7-8. osztályosok számára,

a „Kísérletek a pincétől a padlásig” nevű fizikai-kémiai háziverseny (kísérletek

előadása németül is),

német műfordító verseny a 4-8. osztályosok számára a Reguly-héthez kapcsolódóan .

Iskolán kívüli programok, tevékenységek:

részvétel a Városi Nemzetiségi Napon,

részvétel a nemzetiségi óvodák programjain,

német olvasótábor,

partnerkapcsolat a mogersdorfi Volksschule-val,

fellépés a városi Sváb- bálon,

német nyelvű színházi előadások megtekintése.

9. Helyi tantervek a nemzetiségi tantárgyak tekintetében

Az iskola 1-8. évfolyamán részben a kerettantervek, részben a nemzetiségi irányelvekben

meghatározott célok és feladatok szerint összeállított helyi tantervek szerint folyik a nevelés-

oktatás. A részletes helyi tanterv a mellékletben található meg.

9.1. A német nyelv és irodalom általános céljai

A hozzánk érkező tanulók eltérő német nyelvi ismereteire építve feladatunk azon szóbeli és

írásbeli kommunikációs képességek fejlesztése, amelyek egyre inkább lehetővé teszik a

tanulók számára a hangzó és írott szövegek ismeretét, megértését, gyakorlati alkalmazását. Az

71

irodalmi művek nemcsak nyelvet, hanem kultúrát és gyakorlati alkalmazást is közvetítenek.

Mindennapos fejlesztési feladat a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait

figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése, az aktív nyelvhasználat. A diákok

értsenek meg olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek alapvető

személyes és családdal kapcsolatos, ill. a nemzetiségre vonatkozó információkat

tartalmaznak. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben (vásárlás, étkezés, munka,

tanulás, szórakozás…) tudjanak szóban és írásban kommunikálni. Szeressenek németül is

olvasni, ismerjék meg a német nemzetiségi alkotók gyerekeknek készült műveit.

9.2. A nemzetiségi népismeret általános céljai

A nemzetiség nyelvén keresztül a nemzetiségi létet meghatározó tárgyi és szellemi kultúra

megismerése és megszerettetése ( építészeti, népművészeti, képző-és filmművészeti, zenei, ) a

fő cél. Életkoruknak megfelelő szinten ismerjék az elődök történelmi tevékenységét, a

nemzetiségek által lakott településeket és azok földrajzi jellemzőit.

Különösen a Vas megyében élő németség kultúráját ismerjék. Ismerkedjenek a kisebbségi

intézményrendszerrel és a nemzetiségi médiával. Tanórán kívüli tevékenységekkel,

projektekkel, gyűjtőmunkával, egyéni és csoportos alkotó tevékenységekkel gazdagítsák

közös értékeiket.

9.3. A technika tantárgy általános céljai

9.4. A nemzetiségi tánc általános céljai

Szeressék a táncot, mint egy örömteli mozgásformát. Tanuljanak meg alaplépéseket,

ismerjenek meg évente 1-2 újabb táncot, ismerkedjenek meg a táncruhák jellemzőivel.

Értelmezzék a dalok szövegét és tanulják meg őket énekelni.

Ismerkedjenek meg a táncok történelmi, földrajzi hátterével is. Nemzetiségi programjainkon

szívesen táncoljanak.

10. Ellenőrzés és értékelés a német nyelven oktatott órákon

Szóbeli és írásbeli ellenőrzési és értékelési formákat alkalmazunk, amelyek a helyi tantervben

részletesen kifejtett követelményekre épülnek.

72

1. Die Ziele der Nationlitätenunterrichts in unserer Schule

Das obige Zitat, das eine wundervolle Anregung für Eltern und für alle anderen ist, die mit

Kindern oder jungen Menschen zu tun haben. Die Ziele und Aufgaben des deutschen

Nationalitätenunterrichts in unserer Schule -der fast seit 20 Jahren bei uns läuft- können

vielleicht in diesem Zitat am besten zusammengefasst werden. Die Zusammenarbeit zwischen

der Lehrer und der deutschen Minderheitenselbstververwaltung bietet den Familien die

Möglichkeit, die Herkunft und Zukunft gemeinsam zu erleben. Wir halten es für wichtig,

dass die Kinder als weltoffene, tolerante Menschen mit guten Deutschkenntnissen die

Grundschule verlassen, Die Wurzeln und Geflügel sind das , was sie gut gebrauchen können,

um tatkräftig und lebensfroh durchs Leben zu gehen und für gemeinsame Ziele viel tun zu

können. Bei der gemeinsamen Arbeit streben wir danach, dass sich die Kinder bei uns solche

Kenntnisse, Erlebnisse und Erfahrungen erwerben, mit deren Hilfe sie sich nicht nur in ihrer

kleineren Gemeinschaft, sondern auch in den offenen europäischen Gesellschaften

zurechtfinden können. Wir wollen sie mit den wichtigsten Bräuchen, mit der Lebensweise,

Kultur und Geschichte der Ungarndeutschen bekannt machen. Seien sie stolz darauf, dass sie

zu dieser Volksgruppe gehören, aber sie sollen die Kultur von Ungarn und die Traditionen

von anderen, im Land lebenden Minderheiten respektieren. Seien sie bereit

zusammenarbeitend zusammen zu leben.

2. Unsere Vergangenheit und Gegenwart

Der deutsche Nationalitätsunterricht ist ab 1. September 1995 in der Reguly Antal

Grundschule vorhanden. Anfangs lernten erst 16, dann 24 Erst-und Zweiklässler Deutsch als

Minderheitssprache in gemischten Gruppen. Das damalige 10 % der Gesamtschülerzahl ist in

heutiger Zeit schon fast 90 % (von 233 SchülerInnen wählen 209 diese Unterrichtsform.

Die Existenz des Nationalitätanunterrichts wird durch diese Angabe stark berechtigt. Die

Mehrheit unserer SchülerInnen spricht die Sprache anfangs nicht, denn ihre Eltern eventuell

Großeltern hatten keine Möglichkeit Deutsch in der Schule zu lernen und auch die Geschichte

half ihnen nicht ihr Bewusstsein frei zu übernehmen.

Heutzutage wurde schon aber für viele Eltern sehr wichtig, dass ihre Kinder neben dem

Sprachunterricht auch die Traditionen dieser Volksgruppe kennen lernen können. Viele von

den SchülerInnen begegneten schon der Sprache und den Bräuchen im Kindergarten. Wegen

der Nähe zur österreichischen Grenze gibt es bei uns ganz viele Kinder, die aus gemischten

73

Ehen stammen, die schon seit ihrer Kindheit Kontakt mit der Sprache haben.

Wir sind offen für alle Interessierten, die den deutschen Nationalitätsunterricht in Anspruch

nehmen und die Sitten des Volkes pflegen wollen.

Die Schüler sollen die Rechte der Minderheiten kennen lernen, um an der

Interessenvertretung teilnehmen zu können. Die Schülerinnen und Schüler der

Minderheitenschulen sollen erst mit den wichtigsten Traditionen, mit der Kultur der

Ungarndeutschen bekannt gemacht werden. Sie sollen stolz auf ihre Zugehörigkeit zur

Volksgruppe sein, aber auch die Kultur der Ungarn und der anderen in Ungarn lebenden

Minderheiten schätzen, Dadurch wird ihr Identitätsbewustsein geprägt und verstärkt.

3. Gesetzlicher Hintergrund

Der deutsche Nationalitätenunterricht wird laut der Verordnung 17/2013. (III. 1.) EMMI und

der Richtlinien für die deutschen Minderheitsschulen organisiert.

Alle andere Schulfächer werden nach dem offiziellen Lehrplan 51/2012. (XII. 21.) EMMI

Verordnung 9. § 2. unterrichtet.

4. Die Regeln der Schulwahl und des Schulwechsels

In den ersten Jahrgang:

Unsere Schule ist verpflichtet alle SchülerInnen aufnehmen, die ihre körperliche

Entwicklungsstufe erreicht haben schulgepflichtet sind zu unserem Schulbezirk

gehören und den deutschen Nationalitätsunterricht anfordern

Die Vorbedingung der Aufnahme ist die Erklärung der Eltern über diese

Unterrichtsform

alle SchülerInnen werden aufgenommen, die an ihrem Wohnort am

Nationalitätenunterricht nicht teilnehmen können

In die Jahrgänge 2-8:

aus anderen Grundschulen mit deutschen Minderheitsunterricht kommende

SchülerInnen können aufgenommen werden

die SchülerInnen aus normalen Grundschulen sind verpflichtet einen Einstufungstest

in Deutsch nach dem lokalen Rahmenlehrplan abzulegen

5. Die angewandten Unterrichtsformen

74

In unserer Schule wird Deutsch als Nationalitätensprache ab der 1. Klasse bis 8. Klasse in 5

Stunden pro Woche unterrichtet. Ab dem Schuljahr 2013/2014 wird in allen Jahrgängen in

einer zusätzlichen Stunde Landes-und Volkskunde auf Deutsch unterrichtet. Auch ab diesem

Schuljahr kann die Unterrichtsform mit erweitertem Sprachunterricht ab der ersten Klasse

erreicht werden, in deren Rahmen neben der Literatur, Grammatik und Volkskunde die

Kinder Technik und Volkstanz auch auf Deutsch lernen. Diese Stunden werden, laut des

Gesetzes zum nationalen Erziehungswesen J.2011. CXC., in kleineren Gruppen unterrichtet.

6. Zu erreichende sprachliche Stufe

Die Schüler müssen bis zum Ende der achten Klasse im Falle des traditionellen und

erweiterten Nationalitätsprachunterrichtes den europäischen sprachlichen Referenzrahmen

entsprechend Stufe A 2 erreichen. In Betracht gezogen der lebensalterlichen

Eigentümlichkeiten der Kinder und der Themenkreise der modernen Sprachprüfungen,

schlagen wir die Ablegung der Sprachprüfungen, die gereifte Denkweise und alltägliche

Erfahrungen voraussetzen, unseren Schulabgängern nicht vor. Die begabten Schüler können

auch diese Hindernissen bewältigen.

7. Die im Unterricht verwendbaren Lehrmethoden und Mittel

Neben den zugelassenen Lehrbüchern der Lehrbücherliste werden Heimatkundesammlungen,

Mappen , Liederbücher, Kochbücher, Handwerkerbücher, online Tests und Aufgaben,

Nationalitätbezogene Videos, CD-s, DVD-s deutschsprachige Zeitungen, Zeitschriften, selbst

gesammelte Materialen benutzt.

8. Die sich aus dem Nationalitätscharakter der Schule ergebenen Aufgaben.

Der Nationalitätcharakter muss in allen Bereichen der Erziehung und Unterrichtes zur

Geltung gebracht werden. Er muss nicht nur im auf deutsch erteilten Unterricht vorhanden

sein,sondern auch in anderen Schulfächern und in den Freizeitaktivitäten.

Aktivitäten außerhalb der Stunden:

Unser Schulchor trägt deutschsprachige Lieder in den Veranstaltungen vor. Die

Schüler ,die ein Instrument spielen,treten regelmässig in den Schulveranstaltungen

auf. Sie haben die Möglichkeit Akkordeon und Flöte zu lernen.

Unsere deutsche Nationalitätentanzgruppe führt die Traditionen des deutschen

Volkstanzes für die Schüler auf.

Die Theathergruppe Lächel machte uns vielmals lustig.

75

Traditionelle Schulprogramme:

Erstklasser werden von den Vierklässlern mit Schultüte und mit einem kurzen Vortrag

begrüsst.

Wir organisieren jährlich Nationalitätenprojekte. Wir haben die Absicht die

Volksbräuche den Kindern und für ihre Familien zu Erlebniss zu machen.

Zu diesen Festen und Projekttagen werden mit den Kindern Ausstellungen

veranstaltet..

Wir organisieren Schriftsteller-Leser Treffen, auf denen die Schüler mit den

Schriftsteller persönlich treffen können.

Wir gedenken des Martintages mit einem Laternenumzug.

Jährlich zweimal (im November und im Februar)können die Eltern an den Tagen der

offenen in das Leben der Schule Einblick gewinnen., in dem sie auch an Stunden

teilnehmen können.

Die Aufführung zu Weihnachten machen wir durch deutsche Produktionen

vertraulich.

Unsere deutschen Gruppen stellen sich auf der Veranstaltung ’Schulkostprobe” vor.

Traditionelle Wettbewerbe:

Rezitationswettbewerb im Herbst für die Klassen 1-8.

Schülerwettbewerbe für die Klassen 7-8, in denen volkskündliche Themen und

Situationen vorkommen.

Wir helfen unseren Schülern bei der Vorbereitung auf den Wettbewerb mit dem Titel

„Vom Keller bis zum Dachgeschoss.” Wir leisten Hilfe bei den deutschsprachigen

Experimenten.

Anschliessend der Woche Reguly organisieren wir deutsche

Übertragungswettbewerb für die Klasse 7.-8.

Außerschulische Programme und Tätigkeiten

Jedes Jahr Ende September nehmen unsere traditionsbewahrende Gruppen an dem

Städlichen Ethnischen Tag teil.

Wir nehmen die Einladungen von Nationalitätenkindergärten immer gerne an.

Wir organisieren jedes Jahr für die Klassen Ausflüge, währenddessen die Kinder

einerseits in unserer Nähe liegenden, von Deutschen bewohnten Gebiete, Dorfmuseen

besichtigen können; bzw. sie können ihre Sprachkenntnisse auf Probe setzen.

Die Siebt- und Achtklässler können den Adventsmarkt in Wien jedes Jahr bewundern.

Die Schüler von den 4-7. Jahrgängen können jedes Jahr eine Woche in dem, durch

einen Pädagoge unserer Schule organisierten und geleiteten, deutschsprachigen

Leselager verbringen.

Wir pflegen den Partnerkontakt zu den Schülern und Pädagogen der Mogersdorfer

Volksschule.

Jedes Jahr im Februar treten unsere Tänzer und Schultheater-Schauspieler beim

städlichen Schwabenball auf.

76

Wir berichten über unsere Programme, außer der Schulwebseite und der lokalen

Presse, auch auf den Spalten der "Neue Zeitung".

Wir besuchen die deutschsprachigen Theateraufführungen in unserer Stadt, oder in

unserer Umgebung sehr gerne.

Als Mentoren helfen unsere Pädagogen dem Lehrpraktikum der zukünftigen Kollegen.

Einer von unseren Pädagogen trägt die Leitung des deutschen Schulvereins.

In unserer Schule finden zahlreiche ethnische Bezirkskonferenzen und Fortbildungen

statt.

9. Lokale Rahmenlehrpläne mit Bezug auf die Schulfächer auf Deutsch

In den Jahrgängen 1-8. laufen die Erziehung und die Edukation teilweise nach den

Rahmenlehrprogrammen, teilweise nach den ethnischen Richtlinien festgelegten Zielen und

Aufgaben zusammengestellten lokalen Lehrplänen.Das ausführliche, lokale Lehrprogramm

befindet sich als Beiblatt.

9.1. Allgemeine Ziele der deutschen Sprache und Literatur

Die Schüler, die zu uns kommen, besitzen verschiedene Sprachkenntnisse, deshalb ist es

unser Ziel, solche mündlichen und schriftlichen Fähigkeiten zu entwickeln, die ihnen die

Verständigung und praktische Verwendung von gesprochenen und geschriebenen Texten

ermöglichen. Die literarischen Werken vermitteln nicht nur die Sprache, sondern auch die

Kultur und die praktischen Verwendung. Die alltägliche Aufgabe ist die

Wortschatzerweiterung, der aktive Sprachgebrauch, und die Entwicklung der altersgemäßen

kommunikativen Fähigkeiten der Schüler. Die Schüler sollen solche Sätze und öfter

gebrauchte Ausdrücke verstehen, die grundsätzliche Informationen über die Familie und die

Nationalität ermitteln. Sie sollen in den einfachen und abgerichteten Sprachsituationen

(Einkauf, Essen, Arbeit, Lernen, Unterhaltung ...) mündlich und schriftlich kommunizieren.

Lesen sie gerne auf Deutsch und sie sollten dabei die für Kinder geschriebene Werke von

Ungardeutschen Schriftstellern auch kennen lernen.

9.2. Allgemeine Ziele der deutschen Volks- und Heimatkunde

Das Hauptziel ist, dass die Schüler die sachliche und intellektuelle Kultur (Architektur,

Volkskunst, bildende Kunstund Filmkultur, Musik), die die ethnische Existenz

gekennzeichnet, durch die Sprache der Nationalität erkennen und liebgewinnen. Die Schüler

77

sollen ihrer Lebensalter gemäß, die historischen Tätigkeiten ihrer Vorgänger, und die durch

die Nationalitäten bewohnten Siedlungen und deren geographischen Eigenschaften kennen.

Sie sollen die Kultur der, im Komitat Vas lebenden Ungarndeutschen besonders gut kennen.

Sie sollen das Einrichtungssystem und die Medien der Minderheit kennen lernen. Mit

außerschulischen Tätigkeiten, Projekten, Sammelaufgaben, Einzel- und Gruppenarbeiten

sollen sie ihre gemeinsamen Werte anreichern.

9.3. Technik

9.4 . Allgemeine Ziele für Volkstanzunterricht

Die Schüler sollen den Tanz gern haben, als eine freudenreiche Bewegungsart. Sie sollen

Grundschritte erlernen, jährlich 1-2 neue Tänze und die Tanzkleidungsstücke kennen lernen.

Die Texte der Lieder sollen sie verstehen und die Lieder sollen sie singen. Sie sollen auch die

historischen und geographischen Hintergründe der Tänze kennen lernen. An unseren

Nationalitätenprogrammen sollen sie gerne teilnehmen und tanzen.

10. Kontrolle und Bewertung in den, auf Deutsch unterrichteten Stunden

Wir verwenden grundsätzlich die mündlichen und schriftlichen Kontroll- und

Bewertungsformen, die, in dem lokalen Lehrprogramm ausführlich herausgearbeiteten

Anforderungen folgen.

Bei den neuerdings eintretenden Volks- und Heimatkunde, Tanz und Technik stellen wir aber

vorwiegend die Kontrolle und Bewertung der praktischen Kenntnissen in Vordergrund.

Nach den, im pädagogischen Programm festgelegten Kriterien, bekommen die mündliche

Kontrollen und Bewertungen eine größere Rolle.

Wir streben nach ständigen, konsequenten, objektiven und inspirativen Bewertungen in den

Jahrgängen 1-8.

Im Jahrgang 1 und in dem ersten Halbjahr des 2. Jahrganges bewerten wir nur mündlich, mit

den, in der Unterstufe angenommenen, gesetzlich vorgeschriebenen vier

Qualifikationskategorien und zeitlichen Aufteilungen. Wir bewerten ständig nach der

Persönlichkeit des Lehrers, mit verschiedenen Symbolen, z.B.: mit Schnecken, Eulen,

Sonnen, lächelnden Gesichtern ... usw.

Im Jahrgang 1 bekommen die Schüler keine schriftlichen Aufgaben.

78

Ab dem zweiten Jahrgang kommen wir bei der Leistungskontrolle allmählich zu den, im

pädagogischen Programm festgelegten Prozentsätzen der Schriftlichkeit und Mündlichkeit

voran.

Ab dem zweiten Halbjahr des 2. Jahrganges bis Jahrgang 8 bewerten wir die Leistung der

Schüler mit Schulnoten, in einem gemeinsam abgenommenen System.

Die Schüler besitzen in Deutsch und Literatur als Nationalitätensprache mindestens 5, in

Volks- und Heimatkunde, Technik und Nationalitätentanz 2 Schulnoten pro Halbjahr.

Schularbeiten können die Schüler ab Jahrgang 4 schreiben (4 Klassenarbeiten ebenmäßig

zwischen den zwei Halbjahren verteilt).

Deutsch als Minderheitensprache und Landes-und Volkskunde

Klasse 1 – sprachunterrichtender Typ

I. Landeskunde

Themengebiet Unterthemen Volkskunde Stundenzahl 37

Stunden im Jahr

Kompetenzen

Persönliche Lebensgestaltung

Eigene Person und

Verwandschaftsbeziehungen

Körper und Körperpflege

Freizeitbeschäftigungen

Vorstellung, Bekanntmachen der

eigenen Person

Familie, Tätigkeiten in der

Familie

Tagesablauf, Alltagsroutinen

Körper, Körperteile

Hygiene, Körperpflege

Bekleidung

Familienmitglieder

Fotos aus dem Familienalbum

Alte Kinderspiele

Die Spielzeuge früher und jetzt

Unterrichtsgegenstände verstehen

(Verstehen)

Der Schüler kann:

Aufgrund der Gestaltung von Texten oder

Kombination von Texten und

Visualisierungen den Informationsgehalt

eines Textes

Einfach formulierte Informationen in Texten

auffinden

Texte mit vertrauter Struktur und Lexik (

u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe

geschlossener Aufgaben umfassend

verstehen

Bilder und Illustrationen in ihren

wesentlichen Elementen mit sprachlich

einfachen Mitteln benennen

Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf

einen Text unterscheiden und am Text

belegen

Unterrichtsgegenstände gestalten (

Produktion )

Der Schüler kann:

Einfachere Texte nach vorgegebenen

Gesichtspunkten wiedergeben

Objekte, Darstellungen, Ereignisse

vorstrukturiert und mit einfachen

sprachlichen Mitteln beschreiben

Lyrische, epische und szenische Texte

Gesellschaftliches Leben

Ernährung

Feste in der Schule und in der

Familie

Obst, Gemüse

Grundnahrungsmittel

gesund/ungesund

Geburtstag

Martintag, Martinsumzug

Nikolaustag

Weihnachten, Baumschmuck basteln

Speisen an Wochentagen

Ostern

80

vortragen

In dialogischen Kommunikationssituationen

kurze , verständliche, sachgerechte Beiträge

einbringen

Die Ergebnisse der Bearbeitung einer

Aufgabe darstellen

Rollen gestalten

Allgemeine Interaktionsfähigkeit

Mitreden, Mitgestalten

Der Schüler kann:

Gewohnte Unterrichtssituationen mit

vorgegebenen Redemitteln bewältigen

In verschiedenen Sozial- und Arbeitsformen

arbeiten

Sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder

vereinbarten nonverbalen Mitteln ) in das

Unterrichtsgespräch einbringen

Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen

anderer folgen und verbal oder nonverbal

darauf reagieren

Mündlich geäußerte, formelhafte

Redewendungen ( Gruß, Abschied etc. ) in

ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben

Wortschatz und Redemittel

Der Schüler kann:

Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen

Wörtern und Wendungen, die sich auf

bestimmte konkrete Situationen beziehen,

am Unterricht teilnehmen

Methodenkompetenz

Der Schüler kann:

Wortschatz mit eingeübten Techniken

trainieren (Wort-/Bildkarten, Übungen,

Spiele etc.)

eine Frage mit einfachen Sätzen

Schule, Ausbildung und Beruf

Schulsachen, Klassenraum

Einrichtung

Schulsachen

Farben

Richtungen

Zahlen

Tätigkeiten in der Schule

Unsere Schule

Alte Schulsachen

Kulturelles Leben und Medien

Einfache deutsche und

ungarndeutsche Lieder Spiele und

Gedichte

Abzählreime

F, Technik, Umwelt

Eigene Wohnung

Einkauf

Verkehr

Natur

Zimmer, Funktionsräume

Einrichtung

Einkauf auf dem Markt und im

Lebensmittelgeschäft

Einkaufsituationen

Fahrzeuge

Jahreszeiten

Alte Möbelstücke

Besuch im Dorfmuseum

Haustiere, Wildtiere, Waldtiere

Kurze Sprüche, Reime über die Tiere

Basteln

Politik und Geschichte

Mitwirkung

Begrüßung, Verabschiedung

Höflichkeitsformen

Unser Komitat: Eisenburg

Unser Wohnort: Steinamanger

Das ungarndeutsche Wappen

Deutsche Sprache

themenbezogene Ausdrücke

abhängig von den behandelten

Teilbereichen

81

beantwortenaus einfachen gehörten Texten

nach mehrmaligem Hören

Grundinformationen entnehmen

(Hörverstehen)

II. Literatur

Themengebiet Unterthemen Kompetenzen

Volksdichtung

Reime, Gedichte

Lieder,Spiele

Reime, Lieder, Kinderspiele

nach der Wahl der Lehrer

zum Beispiel:

Das ist der Vater…

Ich bin Peter, du bist…

Der Kopf ist rund…

Auf dem Tisch da steht die Butter

Nikolaus, Nikolaus, tick, tack, tack

Ein großer Ball, ein kleiner Ball

1,2 Polizei

Punkt, Punkt,

Bei Rot bleibe stehn

z. B. Lieder:

Grün, grün, grün

Nach vorne, nach hinten

Ene, bene Tintenfass

Kleine Maus, wo ist dein Haus

Oben, oben, unten, unten..

Ri-ra-rutsch, wir fahren mit der Kutsch

z. B. Lieder:

Alle Kinder kommen…

Hampelmann

Kopf, Arme, Beine

Zahnputzlied

Der Schüler kann:

einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;

in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern

mitspielen.

Förderung des Urteilvermögens, der ethischer,

ästhetischer, historischer Kompetenz

Der Schüler kann:

die Begriffe: das Schöne und das Hässliche bezüglich

der alltäglichen Erlebnisse anwenden

das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse des

Alltags und aus der Literatur unterscheiden

82

Sprichwörter

Märchen

Ringel, Ringel, Reihe…

Obst ist gesund

In einem kleinen Apfel

Birn und Apfel

Laterne, Laterne

Morgen kommt der Weihnachtsmann

Nikolaus, Nikolaus

Alles Gute, viel Glück

Backe, backe Kuchen

Ich habe Hun ger

Heute kaufen wir im Konsum ein

Liebe Schwester

Die Tiroler sind lustig

Es tanzt ein Bi-Ba-Butzemann

Der Wirt geht auf das Feld

Was müssen das für Bäume sein

Alle meine Entchen

Fuchs, du hast

Teddy, Teddy

Es war eine Mutter

Busslied

Bim, bim, bim die Straßenbahn

Puff, puff, puff, die Eisenbahn

Ich bin Peter…

Guten Tag, guten Tag…

z. B. Ganzschrift

Märchen in Bildern

Kurze Geschichten nach der Wahl des

Lehrers

Das Haus der Maus

Die Rübe

Märchenfilme

83

Klaus Baumgart

Lauras Stern

Eric Carle:Und heut ist Montag

III. Sprachrichtigkeit

Themenkreis Unterthemen Kompetenzen/Kompetenzmodell

Auf dieser Stufe wird Sprachrichtigkeit

implizit, in den Sprachhandlungen integriert

unterrichtet.

Die Grundlagen der Morphologie und

Syntax

Aussprache und Intonation

- Wörter

- themenbezogene Ausdrücke

- einfache Satzstrukturen

- Reime

- Sprüche

- Zungenbrecher

- Gedichte

- Lieder

- Situationsgespräche

Der Schüler kann:

die Bedeutung einfacher morphologischer und

syntaktischer Strukturen verstehen

häufig gebrauchte morphologische Strukturen

nachbilden

das gelernte standardsprachliche Repertoire

aussprechen und intonieren

einzelne Wörter verstehbar aussprechen

einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder

Reime annähernd richtig aussprechen und

intonieren

Stundenzahl im Jahr: 180

Landes-und Volkskunde:37

Aufteilung der Stunden

84

Landeskunde Volkskunde Literatur Sprachrichtigkeit Insgesamt

Sprachliche

Handlungskompetenz

I.

42 3 5 5 52 3

Sprachliche

Handlungskompetenz

II.

5 3 10 - 15 3

Sprachliche

Handlungskompetenz

III.

- 2 - - - 2

Sprachliche

Handlungskompetenz

IV.

- 4 - - - 4

Sprachliche

Handlungkompetenz

V.

30 10 17 10 57 10

Literatur - 3 13 - 13 3

Landeskunde 10 2 5 5 20 2

Sprachrichtigkeit 5 2 - 5 10 2

Methodenkompetenz 8 8 2 - 10 8

Urteilsvermögen - - 3 - 3 -

Insgesamt 100 37 55 25 180 37



I. Landeskunde

Themengebiet Unterthemen Volkskunde Stundenzahl 37 im Jahr

-Jedes Jahr 5-7 Stunden den

Projekttag vorzubereiten

Kompetenzen

Persönliche

Lebensgestaltung:

Eigene Person und

Verwandschaftsbeziehung

en

Körper und Körperpflege

-Vorstellung, Bekanntmachen

der eigenen Person

-ein Abend in der Familie

-Berufe und entsprechende

Tätigkeiten

-Tagesablauf, Alltagsroutinen

-Körper, Körperteile

-Beim Arzt

-Hygiene, Körperpflege

-Bekleidung in den

verschiedenen Jahreszeiten

Stammbaum

Deutsche Familiennamen

Hobbys

Lieblingsspielzeug

Einige Handwerkerberufe

Basteln



(Verstehen)

Der Schüler kann:

-Aufgrund der Gestaltung von Texten oder

Kombination von Texten und

Visualisierungen den Informationsgehalt

eines Textes

-Einfach formulierte Informationen in Texten

auffinden

-Texte mit vertrauter Struktur und Lexik (

u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe

geschlossener Aufgaben umfassend verstehen

-Bilder und Illustrationen in ihren



-Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf

einen Text unterscheiden und am Text

belegen

-Inhaltliche Beziehungen zwischen Text und

Visualisierung erkennen

Unterrichtsgegenstände gestalten (

Produktion )

Der Schüler kann: -Einfachere Texte nach vorgegebenen Gesichtspunkten wiedergeben

Gesellschaftliches Leben:

Ernährung

Feste in der Schule, in der

Familie

-Obstsalat

-gesund/ungesund

-Vorliebe, Abneigung

Bräuche im Kalenderjahr

Martinstag Laternenbasteln

Nikolaustag, Weihnachtsfest in der

Schule

Fasching, Kostüme, Masken basteln

Fasching der Tiere

Der Osterhase

86

Schule, Ausbildung und

Beruf:

Schulsachen,

Klassenraum

-Einrichtung in der Schule

-Schulsachen

-Tätigkeiten in der Schule

Schule früher und heute

-Objekte, Darstellungen, Ereignisse



-Lyrische, epische und szenische Texte

vortragen

-In dialogischen Kommunikationssituationen

kurze , verständliche, sachgerechte Beiträge

einbringen

-Rollen gestalten

-Texte ergänzen


Der Schüler kann:

-Fragen stellen

-Verständnisschwierigkeiten mit


-Gewohnte Unterrichtssituationen mit


-In verschiedenen Sozial- und Arbeitsformen

arbeiten

-Sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder



-Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen


darauf reagieren

-Lob/Glückwünsche ausdrücken

-Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen


darauf reagieren

-Mündlich geäußerte, formelhafte


ihrem Sinngehalt in Ungarisch

wiedergeben

Kulturelles Leben und

Medien:

Lieder, Tänze

Reime und Gedichte

-einfache deutsche Lieder und

Spiele

-Reime

-Gedichte

-Abzählreime

-Märchen

einfache ungarndeutsche Lieder und

Spiele

Reime auch in der Mundart

Gedichte

Abzählreime

Märchendramatisierung

Wirtschaft, Technik,

Umwelt:

Das Zuhause

Eigene Wohnung

Einkauf

Verkehr

Natur

-Beschreiben des eignen

Zimmers

Wohnhaus, Wohnung

-Einkauf auf dem Markt und im

Lebensmittelgeschäft

-Einkaufsituationen

-Fahrzeuge

-Jahreszeiten

alte Einrichtungsgegenstände

das deutsche Wohnhaus im Dorfmuseum

Mein Lieblingstier

Haus,- Feld,-Waldtiere

Tiere im Zoo

Obst-Gemüse und Blumengarten

Arbeiten und Geräte im Garten

Politik und Geschichte:

Mitwirkung

-Begrüßung, Verabschiedung

-Höflichkeitsformen

Die Deutschen in unserem Wohnort

87


Der Schüler kann:

-Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen


bestimmte konkrete Situationen

beziehen, am Unterricht teilnehmen

Methodenkompetenz

Der Schüler kann:

Wortschatz mit eingeübten Techniken

selbstständig trainieren (Wort-/Bildkarten,

Übungen, Spiele etc.)

eine Frage mit einfachen, Sätzen beantworten

die wesentlichen Informationen einfacher

Texte unter Anleitung markieren

aus einfachen gehörten Texten nach

mehrmaligem Hören Grundinformationen

entnehmen (Hörverstehen)

II. Literatur

Themengebiet Unterthemen Kompetenzen

Reime, Gedichte

Reime, Lieder, Kinderspiele

nach der Wahl der Lehrer

zum Beispiel:

Karl Horak: Kinderlieder, Reime, Spiele

Igele-Bigele

Hoppe, hoppe Reiter

Gedicht des Rezitationswettbewerbs

Josef Michaelis: Reimschnitzerei

Der Schüler kann:

kurze epische und lyrische Werke mit Hilfe des Lehrers und selbstständig lesen;


in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern mitspielen

Förderung des Urteilvermögens, der ethischen, ästhetischen, historischen

88

Märchen

Lieder

Puppendoktor

Ursula Wölfel: Ich habe Schnupfen

Ursula Schwarz:

Der Hausbau

Vera Ferra-Mikura:

Was ich von meinen Tanten

Ich bin ein kleiner König

So klein ich bin…

James Krüss: Im Februar

April, April

1,2,3,4 Eckstein

1,2,3,4,5,6,7 meine Mutter kochte Rüben

Ringel, Ringel, Rose

Das Mäuselein

Gina Ruck- Pauquét : Hausspruch

Märchen, kurze Geschichten:

Gebrüder Grimm: Hausmärchen

Nach der Wahl der Lehrer

Josef Michaelis: Auszähler

Gebrüder Grimm: Der süße Brei

Die Hasenschule

Märchenfilme

z. B. Ganzschrift

Eric Carle: Die kleine Raupe Nimmersatt

z. B. Lieder:

Obstsalat

Wer im Januar geboren ist

Ich geh mit meiner Laterne

Zum Geburtstag viel Glück

Rolf Zuckowski: In der Weihnachtsbäckerei

Rolf Zuckowski: Lieber, guter

Weihnachtsmann

Schneeflöckchen, Weißröckchen

Wer will fleißige Handwerker sehn..

Detlev Jöcker: Herzlich willkommen

Das Haus der Maus

Siebenschritt

Kompetenz

Der Schüler kann:

-die Begriffe: das Schöne und das Hässliche bezüglich der alltäglichen Erlebnisse

anwenden

-das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse des Alltags und aus der Literatur

unterscheiden

89

Wir kennen viele Märchen

Das Abc-Lied

Spannenlanger Hansel

Hänschen klein..

Luftballon

Vogelhochzeit


Themenkreis Unterthemen Kompetenzen/Kompetenzmodell

Auf dieser Stufe wird

Sprachrichtigkeit implitzit,

in den Sprachhandlungen

integriert unterrichtet.

Morphologie und

Syntax

Aussprache und

Intonation

Rechtschreibung

und Zeichensetzung

- Wörter

- themenbezogene Ausdrücke

- einfache Satzstrukturen

- Satzarten: Aussagesatz, Fragesatz

- Vollverb: Präsens

- Artikel: bestimmter, unbestimmter

- Genus: Maskulin, Feminin, Neutrum

- Numerus: Singular, Plural

- Kasus: Nominativ, Akkusativ

- Adjektiv: prädikative Verwendung

- Pronomen. Personalpronomen

- Reime

- Sprüche

- Zungenbrecher

- Gedichte

- Lieder

- Zeichensystem

- Klein und Großbuchstaben

- Diphthongen und von dem Ungarischen

abweichende Buchstaben

- Zeichensetzung

Der Schüler kann:

die Bedeutung einfacher morphologischer und syntaktischer Strukturen weitgehend

verstehen

häufig gebrauchte morphologische Strukturen nachbilden und weitgehend korrekt

anwenden

das gelernte standardsprachliche Repertoire trotz merklichen Akzents mit wenig

Fehlern aussprechen und intonieren

im örtlichen Dialekt einzelne Wörter verstehbar aussprechen, einzelne gebräuchliche

feste Wendungen oder Reime annähernd richtig aussprechen und intonieren

vertraute Wörter und kurze Redewendungen oder regelmäßig benutzte Wendungen

weitgehend fehlerfrei abschreiben

die Bedeutungen der Satzabschlusszeichen erkennen

90





Sprachliche

Handlungskompetenz

I.

3 3 5 20 3

Sprachliche

Handlungskompetenz

II.

10 3 5 - 15 3

Sprachliche

Handlungskompetenz

III.

10 2 10 20 40 2

Sprachliche

Handlungskompetenz

IV.

5 4 5 5 15 4

Sprachliche

Handlungkompetenz

V.

10 10 10 10 30 10

Literatur - 3 15 - 15 3

Landeskunde 13 2 - 2 15 2




Insgesamt 79 37 54 47 180 37



I.Landeskunde

Themengebiet Unterthemen Volkskunde Stundenzahl

37 im Jahr

Kompetenzen

Persönliche

Lebensgestaltung

Eigene Person und

Verwandschaftsbeziehung

en

Der Wohnort

meine Freunde und ich

neue Mitglieder in der

Familie

Beim Arzt, Krankheiten

Ausflug

Das Wohnhaus

Familienfeier

Geburtstag

Freizeitaktivitäten früher

und jetzt, Hobbys

Das Bauernhaus , alte

Gebrauchsgegenstände

Basteln

Spaziergang im

Freilichtmuseum

Unterrichtsgegenstände verstehen (Verstehen)

Der Schüler kann:

Aufgrund der Gestaltung von Texten oder Kombination von Texten

und Visualisierungen den Informationsgehalt eines Textes global

benennen

Einfach formulierte Informationen in Texten auffinden

Texte mit vertrauter Struktur und Lexik ( u.U. nach Wiederholung)

mit Hilfe geschlossener Aufgaben umfassend verstehen

Bilder und Illustrationen in ihren wesentlichen Elementen mit

sprachlich einfachen Mitteln benennen

Richtige und falsche Aussagen in Bezug auf einen Text

unterscheiden und am Text belegen

Inhaltliche Beziehungen zwischen Text und Visualisierung erkennen

Sich mit sachorientierten Text unter vorgegebenen Fragestellungen

auseinandersetzen

Inhalte von Texten in einen andere Darstellungsform bringen, wobei

die eigene Interpretation deutlich werden kann

Objektive, Darstellungen, Ereignisse vorstrukturiert und mit

einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben

Lyrische, epische und szenische Texte vortragen

Vorgegebenen Strukturen und Sprachmittel schriftlich variieren

Unterrichtsgegenstände gestalten ( Produktion )

Der Schüler kann:

Einfachere Texte nach vorgegebenen Gesichtspunkten wiedergeben

Objekte, Darstellungen, Ereignisse vorstrukturiert und mit einfachen

92


Lyrische, epische und szenische Texte vortragen

In dialogischen Kommunikationssituationen kurze , verständliche,

sachgerechte Beiträge einbringen

Die Ergebnisse der Bearbeitung einer Aufgabe darstellen

Rollen gestalten

Texte ergänzen, umgestalten


Der Schüler kann:

Einfache Auskünfte geben,Fragen stellen

Verständnisschwierigkeiten mit vorgegebenen Redemitteln

bewältigen

Gewohnte Unterrichtssituationen mit vorgegebenen Redemitteln

bewältigen

In verschiedenen Sozial- und Arbeitsformen arbeiten

sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder vereinbarten nonverbalen

Mitteln ) in das Unterrichtsgespräch einbringen

Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal

oder nonverbal darauf reagieren

Lob/Glückwünsche ausdrücken

Sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer folgen und verbal

oder nonverbal darauf reagieren

Mit vorgegebenen sprachlichen Mitteln Höflichkeitskonventionen

einhalten

Mündlich geäußerte, formelhafte Redewendungen ( Gruß, Abschied

etc. ) in ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben


Der Schüler kann:

Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen Wörtern und

Wendungen, die sich auf bestimmte konkrete Situationen beziehen,

am Unterricht teilnehmen

Methodenkompetenz

Der Schüler kann:

ein Wörterheft führen und benutzen


Ernährung

Feste in der Schule und in

der Familie

Benehmen beim Tisch

Essen und Kochen an

Feiertagen

Ungarndeutsche

Speisebenennungen

Bräuche im Kalenderjahr

Geschenkbasteln zum

Muttertag

Einladung formulieren,

Glückwünsche


Beruf

Schulsachen, Klassenraum

Schulfreunde

Schulgebäude

Schulfächer

Klassendienst

Das Schulleben früher


Medien

Lieder, Tänze

Reime und Gedichte

Märchen

einfache deutsche und

ungarndeutsche Lieder und

Spiele Reime auch in der

Mundart

Gedichte

Abzählreime

Märchenbearbeitung

Märchendramatisierung

Kurze Tänze und

Tanzmotiven der

Ungarndeutschen

Wirtschaft, Technik, Einkauf im Wetterkalender

93

II.Literatur

Themenkreise Unterthemen Kompetenzen

Reime und Gedichte

Märchen

Ganzschrift

Lieder. Spiele

Zeitschrift

Zum Beispiel:

z. B. Reime, Gedichte

Das gereimte Jahr Volksgut

Erich Weinert: Der Frühling

Josef Michaelis: Winter

Erdmute Freitag: Der Faschingszug

Friedl Hofbauer:

Was alles in der Schultasche ist

James Krüss: Die Osterzeit ist da!

Adolf Holst: Im See

Märchen, Kurzgeschichten:

Hausmärchen Grimm

Geschichten über Kasperl

Märchenfilme

Ursula Wölfel: SERZ

Lene Mayer: Jakob soll folgen

Janosch: Post für den Tiger

Der Schüler kann:

– das Wesentliche literarischer Texte verstehen,

deren Inhalt kurz zusammenfassen

– die bekanntesten Gattungen nennen;

– kurze epische und lyrische Werke selbstständig

lesen;

– einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;

– in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern

mitspielen.



Der Schüler kann:

die Begriffe: das Schöne und das Hässliche

bezüglich der alltäglichen Erlebnisse anwenden

das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse

des Alltags und aus der Literatur unterscheiden

Alltagskonflikte mit Spiel ( Puppenspiel,

Situationsübung ) ableiten

Umwelt

Einkauf

Verkehr

Natur

Supermarkt/Einkaufzentr

um

Schulweg

Wetter,

Die wichtigsten Feld,-und

Gartenarbeiten

Blumen und

Pflanzennamen

Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen (z.B.

Kinderwörterbuch / Bildwörterbuch)eine Frage mit einfachen,

aufeinander bezogenen Sätzen beantwortendie wesentlichen

Informationen einfacher Texte unter Anleitung markierenaus

einfachen gehörten Texten nach mehrmaligem Hören

Grundinformationen entnehmen (Hörverstehen)


Mitwirkung und

Mitverantwortung

Höflichkeitsformen

Die Minderheiten im

Komitat Eisenbug

Die Deutschen in unserem

Wohnort

94

z. B. Lieder:

Die Affen rasen

Das Auto von Lucio

Kochlied

Wenn wir fröhlich sind

Rolf Zuckowski: Wie schön, dass du geboren

bist

Advent, Advent, ein Lichtlein brennt

Wenn die erste Kerze brennt

Rolf Zuckowski:

Kommt, wir wolln Laterne laufen

Meine Oma fährt im Hühnerstall

z.B. Mini Spatzenpost



Auf dieser Stufe soll Sprachrichtigkeit


unterrichtet werden.

Morphologie und Syntax


- Vollverb: Präsens

- Hilfsverben: haben, sein


- Genus: maskulin, Feminin, Neutrum


- Kasus: Nominativ, Akkusativ


- Pronomen: Personalpronomen


- Reime

Der Schüler kann:


syntaktischer Strukturen verstehen


nachbilden und korrekt anwenden

das gelernte standardsprachliche Repertoire trotz

merklichen Akzents mit wenig Fehlern aussprechen

und intonieren

einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder Reime

annähernd richtig aussprechen und intonieren

den Satz mit großen Anfangsbuchstaben beginnen und

ihn mit Satzzeichen schließen

95

Rechtschreibung und

Zeichensetzung

- Sprüche

- Zungenbrecher

- Gedichte

- Lieder


- Satzarten

- Zeichensetzung

- Laute und Buchstaben

- Wörter, Silben

- Rechtschreiberegeln

im vertrauten Repertoire die gelernten Regeln der

Rechtschreibung mit Sicherheit anwenden

geordnete, lesbare schriftliche Arbeiten

die Rechtschreibung durch Selbstkontrolle kontrollieren und diese falls nötig korrigieren





Sprachliche

Handlungskompetenz

I.

24 3 10 3 37 3

Sprachliche

Handlungskompetenz

II.

10 3 5 5 20 3

Sprachliche

Handlungskompetenz

III.

6 2 3 3 12 2

Sprachliche

Handlungskompetenz

IV.

10 4 6 5 21 4

Sprachliche

Handlungkompetenz

V.

15 10 5 5 25 10

Literatur - 3 20 3 23 3


96

Sprachrichtigkeit 13 2 2 5 20 2



Insgesamt 91 37 55 34 180 37



I.Landeskunde

Themengebiet Unterthemen Volkskunde Stundenzahl 37

Stunden im Jahr

Kompetenzen

Persönliche

Lebensgestaltung

Eigene Person und


äußere Beschreibung der

eigenen Person

Tätigkeiten in der Familie

Tagesablauf, die genauen

Uhrzeiten, Körper,

Körperteile

Eigenschaften(äußere und

innere)

Kleidung

Hygiene, Körperpflege

Freizeit, Sport und Spiele,

Hobby


alte Benennungen der

Familienmitglieder

Familienfeier

Ungarndeutsche Trachten

Trachtpuppe basteln


(Verstehen)

Der Schüler kann:

Aufgrund der Gestaltung von Texten

oder Kombination von Texten und

Visualisierungen den

Informationsgehalt eines Textes global

benennen

Einfach formulierte Informationen in

Texten auffinden

Texte mit vertrauter Struktur und Lexik

( u.U. nach Wiederholung) mit Hilfe

geschlossener Aufgaben umfassend

verstehen

Bilder und Illustrationen in ihren



Richtige und falsche Aussagen in

Bezug auf einen Text unterscheiden

und am Text belegen

Texte in sinnvolle Einheiten gliedern,

bzw. aus Teilen Texte rekonstruieren

Den subjektiven Eindruck den

mündlicher oder schriftlicher Text

hervorruft mit einfachen sprachlichen

Mitteln ausdrücken

In linearen Texten die Problematik von Handlungen

oder Konfliktlösungen erkennen


Ernährung

Feste in der Schule und in

der Familie

Lieblingsessen

Naschen auf der Party

Obst-und Gemüsearten

Bräuche im Jahreskreis,

Martinstag Laternenumzug.

Advent-Adventskranz.

Wunschzettel zu

Weihnachten.Eierfärben zu

Ostern Einfache

deutsche, ungarndeutsche

Kochrezepte

Glückwünsche

98


Beruf

Schulsachen

der erste Schultag

Aktivitäten in der Schule

im Klassenraum, auf dem

Schulhof

Berufe früher und heute

Typische deutsche

Handwerkerberufe

Inhaltliche Beziehungen zwischen Text

und Visualisierung erkennen

Sich mit einem sachorientierten Text

unter vorgegebenen Fragestellungen

auseinandersetzen

Inhalte von Texten in eine andere

Darstellungsform bringen, wobei die

eigne Interpretation deutlich werden

kann

Unterrichtsgegenstände gestalten ( Produktion )

Der Schüler kann:

Einfachere Texte nach vorgegebenen

Gesichtspunkten wiedergeben

Objekte, Darstellungen, Ereignisse



Lyrische, epische und szenische Taxte

vortragen

Vorgegebenen Strukturen und

Sprachmittel schriftlich variieren

In monologischen

Kommunikationssituationen eigene

Arbeitsergebnisse wiedergeben

In dialogischen

Kommunikationssituationen kurze,

verständliche, sachgerechte Beiträge

einbringen

Inhaltliche Zusammenhänge in einem

Text darstellen mit vorgegebenen,

einfachen Darstellungsformen und

vorgegebenen Sprachmitteln

Die Ergebnisse der Bearbeitung einer Aufgabe darstellen

Texte in sinnvolle Einheiten gliedern,

bzw. aus Teilen Texte rekonstruieren

Seine/ihre Meinung formulieren

In dialogischen

Kommunikationssituationen


Medien

Lieder, Tänze

Reime und Gedichte

Märchen

einfache deutsche und

ungarndeutsche Lieder und

Spiele

Reime auch in der Mundart

Gedichte

Abzählreime

Märchenbearbeitung

Dramatisierung kurze

Geschichten und Märchen


Umwelt

Eigene Wohnung

Einkauf

Verkehr

Natur

Einkaufsituationen

Einkaufsmöglichkeiten

Beschreibung der Waren

Orientierung in der

Umgebung

Vorteile und Nachteile des

Lebens in der Stadt und

auf dem Lande

Jahreszeiten

Merkmale der eigenen

Tiere

Verpflegung der eigenen

Haustiere

Auf dem Markt

Spaziergang in Steinamanger

Sehenswertes in unserem

Wohnort

Vater, Mutter, das Zuhause

Deutsche Ortsnamen in unserem

Komitat


Unterhaltungsmöglichkeiten

früher und heute

Hobbys, Sport

Das Leben auf dem Lande

Bauernhof

99

Zustimmung, Zweifel/Unsicherheit und

Ablehnung formulieren

Rollen gestalten

Texte ergänzen, umgestalten


Der Schüler kann:

Einfache Auskünfte geben

Fragen stellen

Verständnisschwierigkeiten mit


Gewohnte Unterrichtssituationen mit


In verschiedenen Sozial- und in

Arbeitsformen arbeiten und Arbeitsformen

arbeiten und dabei Arbeitsanweisungen

bezüglich der Lehrmaterialien,

Lernwerkzeuge und gebräuchlicher Geräte

umsetzen

Sich mit vorgegebenen Redemitteln ( oder





darauf reagieren

Lob/Glückwünsche ausdrücken



darauf reagieren

Mit vorgegebenen sprachlichen Mitteln

Höflichkeitskonventionen einhalten

Mündlich geäußerte, formelhafte


ihrem Sinngehalt in Ungarisch wiedergeben


Der Schüler kann:

Mit einem elementaren Vorrat an einzelnen


Mitwirkung

Begrüßung,

Verabschiedung

Höflichkeitsformen

Aus der Geschichte der

Ungarndeutschen

Über die Ansiedlung der

Deutschen

Wo spricht man Deutsch?

Die Deutschen in Ungarn

100


bestimmte konkrete Situationen beziehen, am

Unterricht teilnehmen

Methodenkompetenz

Der Schüler kann:

eine Frage mit einfachen, aufeinander bezogenen

Sätzen beantworten

die wesentlichen Informationen einfacher Texte

unter Anleitung markieren

aus einfachen gehörten Texten nach mehrmaligem

Hören Grundinformationen entnehmen

(Hörverstehen)

aus geschriebenen Texten gezielt Basisinformationen

entnehmen

Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen

(z.B. Kinderwörterbuch / Bildwörterbuch)

Wortschatz mit eingeübten Techniken selbstständig

trainieren (Wort-/Bildkarten, Übungen, Spiele etc.)

ein Wörterheft führen und benutzen

II.Literatur


Reime, Gedichte

Zeitschrift

Märchen

Ganzschrift

Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb

Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl

der Lehrer

zB.Georg Bydlinski: Liebe Mama

Gabi Berger: Ostern ist da

James Krüss: Der Sperling und die

Schulhofkinder

Josef Guggenmos: Jeder kann etwas

Elisabeth Borchers: Oktober

Paula Dehmel: Gutenachtliedchen

Hans Stempel: Nussknacker

Robert Reinick: Der Schneemann

Heinrich Heine: Die heiligen drei Könige

Der Schüler kann:

– das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren

Inhalt kurz zusammenfassen

– die bekanntesten Gattungen nennen;

– kurze epische und lyrische Werke selbstständig

lesen;

– einige Sprüche, Gedichte auswendig vortragen;

– in dramatischen Spielen mit seinen Mitschülern

mitspielen.



Der Schüler kann:

101

Lieder

Josef Guggenmos. Die Tulpe

Ilse Klebegerger: Sommer

Gedicht zum Rezitationswettbewerb

z.B.:Spatzenpost

Märchen, Geschichten

Gebrüder Grimm: Hausmärchen

Josef Michaelis: Der Maulwurf und die

Feldmaus

Im tiefen Walde 1,2,3

Paula Dehmel: Als es nicht regnen wollte

Friedl Hofbauer: Das Häschen und die Rübe

Märchenfilme

Kurzaufführungen an den Schulfesten

z. B. Lieder:

Ich bin ein kleiner Tanzbär

Wir tanzen in dem grünen Gras

Heute ist ein froher Tag

Rolf Zuckowski:

Meine Mami

Rolf Zuckowski:

Papi, wach auf

Has, Has, Osterhas

Sankt Martin ritt durch Schnee und Wind

Lied vom Müll

die Begriffe: das Schöne und das Hässliche

bezüglich der alltäglichen Erlebnisse anwenden

das Gute und das Schlechte anhand der Erlebnisse

des Alltags und aus der Literatur unterscheiden

Alltagskonflikte mit Spiel ( Puppenspiel,

Situationsübung ) ableiten

die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben wahrnehmen


Themenkreise Unterthemen Kompetenzen/Kompetenzmodell

Auf dieser Stufe wird Sprachrichtigkeit


unterrichtet.

- Vollverb: Präsens, Perfekt

- Konjugation der Verben

Der Schüler kann:


syntaktischer Strukturen weitgehend verstehen

102

Morphologie und Syntax


Rechtschreibung und

Zeichensetzung

- Modalverben: können, müssen, dürfen


- Genus: maskulin, Feminin, Neutrum


- Kasus: Nominativ, Akkusativ, Dativ


in der Funktion des Adverbs

- Komparation

- Pronomen: Personalpronomen


- Wechselpräpositionen

- Reime

- Sprüche

- Zungenbrecher

- Gedichte

- Lieder


- Satzarten


nachbilden und weitgehend korrekt nachbilden und

anwenden

das gelernte standardsprachliche Repertoire trotz

merklichen Akzents mit wenig Fehlern aussprechen und

intonieren

einzelne gebräuchliche feste Wendungen oder Reime

annähernd richtig aussprechen und intonieren

den Satz mit großen Anfangsbuchstaben beginnen und

ihn mit Satzzeichen schließen

im vertrauten Repertoire die gelernten Regeln der

Rechtschreibung mit Sicherheit anwenden

geordnete, lesbare schriftliche Arbeiten

die Rechtschreibung durch Selbstkontrolle

kontrollieren und diese falls nötig korrigieren

S Stundenzahl im Jahr: 180




Sprachliche

Handlungskompetenz

I.

16 3 10 3 29 3

Sprachliche 10 3 5 5 20 3

103

Handlungskompetenz

II.

Sprachliche

Handlungskompetenz

III.

5 2 3 5 13 2

Sprachliche

Handlungskompetenz

IV.

10 4 8 5 23 4

Sprachliche

Handlungkompetenz

V.

15 10 5 4 24 10

Literatur - 3 20 5 25 3


Sprachrichtigkeit 13 2 2 7 22 2



Insgesamt 82 37 59 39 180 37


Klasse 5– sprachunterrichtender Typ

I. Landeskunde

Themengebiete

Unterthemen Volkskunde

Stundenzahl im Jahr :37



-2-3 Stunden zur

Vorbereitung und

Besprechung der

Klassenfahrt

Kompetenzen

persönliche

Lebensgestaltung

-Alltägliche

Aktivitäten

-soziale Kontakte

-Alltag in der Familie

-biographische Angaben

-Vorstellung der Familie

-Verwandtschaftsbeziehungen

-Familienfeste

-Tagesablauf

-Tätigkeiten zu Hause

-Zeitangaben

-zwischenmenschliche Kommunikation

-Freundinnen und Freunde

-Vorstellung

-Interview

-Interessen und Fähigkeiten

-Aktivitäten und Erlebnisse

-Ferienpläne

Geschichte der eigenen

Familie

– Zusammenstellen eines

Familienalbums

-Erstellung des

Stammbaumes

-Alte deutsche Kinderspiele

im Freien

-Hobbies früher und heute

Unterrichtsgegenstände verstehen (Verstehen)

Der Schüler kann:

aufgrund der Gestaltung von Texten die

Textsorte bestimmen

den Informationsgehalt eines Textes (

Textabschnitts) global benennen

einfach formulierte Texten isolieren und

aufgabenbezogen verwenden

Bilder/ Illustrationen mit sprachlich einfachen

Mitteln beschreiben

die Richtigkeit von Aussagen in Bezug auf

einen Text prüfen

Texte hinsichtlich inhaltlicher bzw. formaler

Merkmale in zusammengehörende Einheiten

teilen

in linearen Texten die Problematik von

Handlungen oder Konfliktlösungen erkennen

und eine eigene Meinung formulieren

105

-Hobbys- und

Freizeitaktivitäten

inhaltliche Beziehungen zwischen Text und

Visualisierung erkennen und erklären

Unterrichtsgegenstände gestalten (Produktion)

Der Schüler kann:

einfache Inhalte/ Informationen strukturiert und

sachlich wiedergeben

Objekte, Darstellungen, Ereignisse mit

einfachen sprachlichen Mitteln beschreiben,

bzw. vergleichen

mit vorgegebenen Gliederungsmerkmalen und

Sprachmitteln situations- und adressatengerecht

schreiben

inhaltliche Zusammenhänge in einem Text

darstellen

mit vorgegebenen, einfachen

Darstellungsformen und vorgegebenen

Sprachmitteln einen Sachverhalt unter einem

leitenden Gesichtspunkt skizzieren

seine Meinung darlegen

in dialogischen Kommunikationssituationen

Zustimmung, Zweifel/ Unsicherheit und

Ablehnung formulieren

Rollen gestalten und ansatzweise reflektieren

Texte ( reale oder fiktionale) ergänzen,

weiterentwickeln


Der Schüler kann:

Aufgaben, Anweisungen zusammenfassen und

ggf. weitergeben

gesellschaftliches

Leben

-Essen und trinken

-Feste und Festtage

-Mahlzeiten

-Koch- und Essgeschirr

-Essbesteck

Adventszeit

Neujahrwünsche bei den

Ungarndeutschen

Kochbuch zum Fasching

Herstellung von

Faschingsmasken,

Faschingsumzug/Blochziehen

Schule,

Ausbildung, Beruf

-Schulalltag

-Schule als Lernort

-Arbeit und

Lebensunterhalt

-Unterrichtsfächer

-Stundenplan

-schulische Aktivitäten

-Unterrichtsverlauf

-mein Schultag

-Personen im Schulalltag

-Schulgebäude, Schulgelände

-Klassenzimmer

-Berufe, Berufsgruppen

-Tätigkeiten und Werkzeuge

Kurze Geschichte der Schule

Wie und was lernten die

Großeltern?

Sammeln alter Schulbücher,

Tintenbehälter, Zeugnisse

usw.für eine kleine

Ausstellung

-Frühlingsblumen im Garten

-Gartengeräte

kulturelles Leben

106

und Medien

-Gruppen -

altersspezifische

Medien

-Medien für Jugendliche aus dem

deutschsprachigen Raum

-deutsche Fernsehprogramme

gewohnte Unterrichtssituationen mit bekannten

Redemitteln möglichst eigenständig bewältigen

PC und Internet mit deutschsprachigen

Lernprogrammen nutzen

angemessene Redemittel verwenden, um Wort

zu Wort kommen oder um das Wort abzugeben

im Rahmen der allgemeinen

Höflichkeitskonventionen sprachlich handeln

Gefühle und Wünsche, Interessen oder

Gleichgültigkeit ausdrücken

und sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen

anderer folgen

und verbal oder nonverbal mit der eigenen

Position darauf reagieren

kurze deutschsprachige Aussagen in ihrem

Sinngehalt in Ungarisch zusammenfassen

ungarische Äußerungen in den Hauptaussagen

sinngemäß auf Deutsch benennen.


Der Schüler kann:

- an der routinemäßigen Kommunikation im

Unterricht teilnehmen mit einem elementaren

Wortschatz und einfachen, festen

Sprachschablonen

Methodenkompetenz

Der Schüler kann:

selbstständig ein Wörterheft führen und

benutzen

zweisprachige Wörterbücher beim

Spracherwerb unter Anleitung anwenden

Wirtschaft,

Technik, Umwelt

-eigener Wohnort

-Wohnen allgemein

-Infrastruktur des

täglichen Lebens

-Natur,

Tierschutz

Unsere Umgebung

Vorteile und Nachteile

-Unser Haus -Haustypen

- Räume der Wohnung

-Möbel in verschiedenen Räumen

-Mein Zimmer

-Haushaltsmaschinen

-Verkehrsmittel

-mein Schulweg

-benutzen der Verkehrsmittel

-Wetter und Jahreszeiten

-Arbeit im Garten

-Haustiere

-mein Lieblingstier

Vergleich von

Wohnungen/Häusern früher

und heute

Kinderzimmer heute – und

früher?

-Alte Dinge im Haushalt

-Gartengeräte

Politik, Geschichte,

Volksbräuche

-Regeln aufstellen

und einhalten

-Klassenordnung

-Regeln der Arbeitsformen

Minderheiten in Ungarn

Symbole der

Ungarndeutschen: Wappen,

Fahne, Hymne

107

die Bedeutung von Wörtern aus dem Kontext

erschließen

Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren;

aus einfachen gehörten Texten Informationen

entnehmen (Hörverstehen);

aus geschriebenen Texten Informationen

entnehmen; (Leseverstehen)

Markierungstechniken zur Bearbeitung von

Texten unter Anleitung einsetzen (z.B.:

optische Markierung), Schlüsselwörter;

Markierungstechniken zur Bearbeitung von

Texten unter Anleitung einsetzen (z.B.:

optische Markierung), Schlüsselwörter;

II. Literatur


Volksdichtung

Reime

Lieder

Spiele

Sprichwörter

Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl der Lehrer

zB. aus Heimatklänge 1. Ungarndeutsche Liedersammlung

( Karl Varga)

Grete und Karl Horak: Kinderlieder, Reime und Spiele der

Ungarndeutschen (in: Ungarndeutsche Studien 2.)

usw.

Der Schüler kann:

kurze epische und lyrische Werke selbstständig lesen,

deren Inhalt kurz zusammenfassen und ihre Gattung

nennen;

altersgerechte, kurze texte der ungarndeutschen

Literatur lesen, deren Inhalt verstehen und mit Hilfe

zusammenfassen, kurze Geschichten dramatisieren;

moderne Gattungen, Märchen, Bildgeschichten, Comics

lesen, vortragen; ,mit Hilfe kreatives Schreiben

anwenden; anhand eines traditionellen Märchens, einer

Sage eine Bildgeschichte zeichnen/ anfertigen;

das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren

Inhalt kurz zusammenfassen die Gattungen nennen und

kurz charakterisieren;


Prosawerke

Märchen

Erzählungen

Grimms Kinder und Hausmärchen

ungarndeutsches Volksmärchen: Der arme und der reiche

Bauer

Josef Mikonya: Nichtsbrot

Alfons Schweigert: Daumesdick und Däumlinchen

108

Kinderromane

Ottfried Preussler: Die kleine Hexe kauft einen Besen

Astrid Lindgren: Pippi Langstrumpf

altersgerechtes Hörspiel, Theaterstück, Musical

ansehen, mit Hilfe vortragen



Der Schüler kann

kurze Meinung über die Wirkung der Erlebnisse und der

Lektüren verfassen;

das Gute und das Schlechte, das Recht und die

Gerechtigkeit in literarischen und Sachtexten mit

Anleitung erkennen;

grundlegende Verfahren der Konfliktbehandlung

erkennen;

die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben wahrnehmen;

einige Erscheinungen aus dem Alltagsleben darstellen.

Gedichte Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb

J.W. Goethe: Ein großer Teich war zugefroren

James Krüss: Ferienpläne

Ungarndeutsche Gedichte von Josef Michaelis

Sammlungen wie Igele- Bigele, Zauberhut, Jahresringe,

Teufelsgipfel

Dramatische Spiele Zum Beispiel: Aufführungen der Schultheatergruppe

Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe

oder zum Weihnachtsfest

- Zukowsky: Vogelhochzeit



Morphologie

Verb

Vollverb

Hilfsverb

Modalverb

Präsens, Präteritum, Futur

Indikativ

Imperativ

trennbare- und nicht trennbare Verben

haben, sein, werden

Hilfsverben in Präteritum

Modalverben im Präsens ( sollen, wollen, mögen)

Der Schüler kann:


nachbilden und weitgehend korrekt anwenden

Im Unterricht häufig gebrauchte einfache

syntaktische Strukturen weitgehend korrekt

nachbilden.

die produktiven Basisstrukturen orthographisch

sicher und eigene kurze Produktionen richtig

109

Substantiv

Artikel

Genus

Numerus

Kasus

Präpositionen

Adjektiv

Pronomen

Syntax

Satzarten

bestimmter, unbestimmter Artikel

Singular, Plural

Nom, Akk., Dat.,

Wechselpräpositionen, Präp. mit Akk. und Dat.

Komparation

Datum und Uhrzeit

Personalpronomen

Possesivpronomen

Aussagesatz,

Fragesatz (Entscheidungsfrage, Ergänzungsfrage)

Imperativsatz

Nebensatz (und, sondern, oder, denn, aber)

verschriftlichen

Funktion und Bedeutung der häufigsten und

wichtigsten Satzzeichen erkennen und diese in

eigenen Textproduktionen ansatzweise korrekt

anwenden

Rechtschreibung und

Zeichensetzung

Korrekte Schreibweise der neuen morphologischen und

syntaktischen Strukturen

Selbstkontrolle mit Hilfsmitteln

Berichtigung




110


Sprachliche

Handlungskompetenz I.

20 6 6 9 35 6

Sprachliche

Handlungskompetenz II.

17 3 5 6 28 3

Sprachliche

Handlungskompetenz III.

17 2 3 13 33 2

Literatur 2 5 10 3 15 5

Landeskunde/Volkskunde 16 10 - 2 16 10


Interaktion 10 4 3 2 15 4

Methodenkompetenz 4 2 2 2 8 2

Urteilsvermögen 2 2 3 - 5 2

Insgesamt 93 32 55 180 37

Deutsch als Minderheitenspracheund Landes-und Volkskunde


I. Landeskunde

Themnekreise Unterthemen Volkskunde




-2-3 Stunden zur Vorbereitung

und Besprechung der

Klassenfahrt

Kompetenzen

Persönliche

Lebensgestaltung

-Gesundheit und

Krankheit

-Hobbys und

Freizeitaktivitäten

-Körper- und Körperpflege

-Kleidung und Mode

-Gesundheitsprobleme

-Krankheiten vorbeugen

-Sport,

-Musik

-Reisen ,Reiseziele

Ferienorte in Ungarn/in

Deutschland/Österreich/Schweiz

-Wochenende in der Familie

-in den Ferien

Jedes Jahr 5-7 Stunden den


-Ungarndeutsche Kindertracht

-Kleine Kräuterheilkunde

-Das Brauchen als

Heilverfahren bei den

Deutschen in Tarján

Was die Kinder früher im

Sommer machten?

Unterrichtsgegenstände verstehen (Textverstehen)

Der Schüler kann:

aufgrund der Gestaltung von Texten die Textsorte

bestimmen

den Informationsgehalt eines Textes (Textabschnitts)

global benennen

den wesentlichen Inhalt nicht linearer Texte

beschreiben

Informationen in Texten isolieren und

aufgabenbezogen verwenden

Texte mit vertrauter Struktur und Lexik (u. U. nach

Wiederholung) mit Hilfe textbezogener Aufgaben

umfassend verstehen

Bilder/Illustrationen mit sprachlichen Mitteln

beschreiben

die Richtigkeit von Aussagen in Bezug auf einen Text

prüfen und begründen

Texte hinsichtlich inhaltlicher bzw. formaler

Merkmale in zusammengehörende Einheiten teilen

112

-alltägliche

Aktivitäten

-soziale Kontakte

-Geburtstag feiern

-Partys veranstalten

-zwischenmenschliche

Beziehungen, Gefühle

und nach vorgegebenen Gesichtspunkten untersuchen

auffallende Mittel benennen, durch die eine Wirkung

eines mündlichen oder schriftlichen Textes auf den

Leser/Hörer hervorgerufen wird

zu Handlungen / Konfliktlösungen in linearen Texten

eine eigene Meinung formulieren

Inhaltliche Beziehungen zwischen Informationen (in

einem Text, zwischen Texten, zwischen Text und

Visualisierung) erkennen und erklären.

sich mit einem sachorientierten Text unter

bestimmten Fragestellungen auseinandersetzen und

Verbindungen mit seinem Alltagswissen herstellen

eine Textvorlage aufgrund der Kenntnis der

inhaltlichen und formalen Struktur angemessen

ausgestalten oder beenden

Unterrichtsgegenstände gestalten (Textproduktion)

Der Schüler kann:

Inhalte / Informationen strukturiert und sachlich

richtig wiedergeben

Objekte, Darstellungen, Ereignisse mit einfachen

sprachlichen Mitteln im wesentlichen vollständig und

nachvollziehbar beschreiben bzw. vergleichen

mit vorgegebenen Gliederungsmerkmalen und

Sprachmitteln situations- und adressatengerecht

schreiben

In monologischen Kommunikationssituationen oder

bei Verschriftlichungen eigene Arbeitsergebnisse

unter Anleitung adressatengerecht gestalten


Feststellungen anderer aufgreifen und daran

anknüpfen

Gesellschaftliches

Leben

-Essen und Trinken

-Feste und Festtage

- Tischsitten

- einfache Rezepte

- Zubereitung von Speisen

- ausgewählte deutsche Bräuche

im Kalenderjahr

Erntedankfest

Wie andere Länder

Weihnachten feiern

Ostern bei den Eleker

Deutschen

Schule, Ausbildung

und Beruf

-Schulalltag

-Schule aus Lernort

-Arbeit und

Lebensunterhalt

-Lerngewohnheiten

-Die Pflichren der Schüler

-Räume und ihre Funktion

-Haushalt

-Rollenverteilung bei der

Hausarbeit

Schule früher (Berufe, Kleider,

Zeugnisse)

Das Schulsystem in Ungarn

und in Deutschland

Hausarbeit früher

Gegenstände aus der

Großmutters Küche

-Wie lebten die Bauern früher

in Norddeutschland ?

113

-Gebrauchsanweisung

inhaltliche Zusammenhänge in einem Text darstellen

mit vorgegebenen, einfachen Darstellungsformen und

vorgegebenen Sprachmitteln

eigenes Wissen und Kenntnisse anderen zugänglich

machen

seine/ihre Meinung darlegen


Zustimmung, Zweifel / Unsicherheit und Ablehnung

formulieren

Texte (reale oder fiktionale) ergänzen,

weiterentwickeln oder umgestalten

allgemeine Interaktionsfähigkeit

Der Schüler kann:

Aufgaben / Anweisungen zusammenfassen und ggf.

weitergeben

gewohnte Unterrichtssituationen mit bekannten

Redemitteln eigenständig bewältigen

PC und Internet mit weiteren deutschsprachigen

Lernprogrammen nutzen

angemessene Redemittel verwenden, um Wort zu

Wort kommen oder um das Wort abzugeben


Höflichkeitskonventionen sprachlich handeln

Gefühle und Wünsche, Interessen oder

Gleichgültigkeit ausdrücken und

sprachlich einfachen, kurzen Äußerungen anderer

folgen und

verbal oder nonverbal mit der eigenen Position darauf

reagieren

kurze deutschsprachige Inhalte / Aussagen in ihrem

Sinngehalt in Ungarisch zusammenfassen

Kulturelles Leben

und Medien

-Gruppen- und

altersspezifische

Medien

Wetterberichte in Medien

-Werbungen

-Nutzung vom Internet

Wettervorhersage früher

Bauerregel

Wirtschaft,

Technik, Umwelt

-eigener Wohnort

-Wohnen allgemein

-Infrastruktur des

täglichen Lebens

-Natur und-

Tierschutz

-Wohnort

-nähere Umgebung

-Gebäude, Geschäfte

-Orientierung in einem

Supermarkt

- Wegbeschreibung

-Einkaufsmöglichkeiten

-Merkmale von Jahreszeiten

-Tierarten, Waldtiere

-Tierhaltung

-Der Umweltschutz beginnt bei

uns selber an!

Wohnhäuser der

Ungarndeutschen

Als ich noch ein Kind war…

Politik und

Geschichte

-Hausordnung in der Schule

Die Europäische Union

114

-Regeln aufstellen

und einhalten

-Verhaltensregeln

-Regeln des Zusammenlebens

Der Euro ungarische Äußerungen in den Hauptaussagen

sinngemäß auf Deutsch zusammenfassen


Der Schüler kann

mit einem elementaren Wortschatz und einfachen,

festen Sprachschablonen an der routinemäßigen

Kommunikation im Unterricht teilnehmen und

Unterrichtsgegenstände bearbeiten

Methodenkompetenz

Der Schüler kann:

selbstständig ein Wörterheft führen und benutzen;

zweisprachige Wörterbücher beim Spracherwerb

anwenden;


erschließen

Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren;

Printmedien zur Informationsgewinnung nutzen (z.B.

zweisprachiges Wörterbuch)

aus einfachen gehörten Texten Detailinformationen

entnehmen (Hörverstehen);

aus geschriebenen Texten Detailinformationen

entnehmen; (Leseverstehen)

Markierungstechniken zur Bearbeitung von Texten

einsetzen (z.B.: optische Markierung),

Schlüsselwörter;

Präsentationstechniken unter Anleitung situations-

und adressatengerecht einsetzen.

II. Literatur


115

Volksdichtung

Lieder

Spiele

Märchen

Sprichwörter

Sagen

Reime, Lieder, Kinderspiele nach der Wahl

der Lehrer.

Liedersammlung

Sprichwörter in Ungarndeutsche Studien 2.

Reime und Spiele der Ungarndeutschen in

Ungarndeutsche Studien 2.

Sammeln von Sagen der Ortschaften

Der Schüler kann:

kurze epische und lyrische Werke selbstständig lesen,

deren Inhalt kurz zusammenfassen und ihre Gattung

nennen;

altersgerechte, kurze texte der ungarndeutsche

Literaturlesen, deren Inhalt verstehen und

zusammenfassen, kurze Geschichten dramatisieren;

moderne Gattungen, Märchen, Bildgeschichten,

Comics lesen, vortragen, kreatives Schreiben

anwenden;

anhand eines traditionellen Märchens, einer Sage eine

Bildgeschichte zeichnen/ anfertigen;

das Wesentliche literarischer Texte verstehen, deren

Inhalt kurz zusammenfassen die Gattungen nennen

und kurz charakterisieren;


altersgerechtes Hörspiel, Theaterstück, Musical

ansehen, vortragen;

die Wichtigkeit/ Bedeutung der Traditionen durch

Kennenlernen von Sagen für sich selbst formulieren.

Prosawerke

Märchen

Erzählungen

Kinderromane

Grimms Kinder und Hausmärchen

Janosch: Tiger und Bär im Straßenverkehr

Wilhelm Busch: Max und Moritz

Geschichten über Münchhausen und Till

Eulenspiegel



Der Schüler kann

kurze Meinung über die Wirkung der Erlebnisse und

der Lektüren verfassen;

das Gute und das Schlechte, das Recht und die

Gerechtigkeit in literarischen und Sachtexten

erkennen;

grundlegende Verfahren der Konfliktbehandlung

erkennen;

die kulturelle Vielfalt im Alltagsleben wahrnehmen;


Gedichte von James Krüss, Josef

Guggenmos, Josef Michaelis nach der

Wahl der Lehrer. zB.

James Krüss: Die sonderbare Stadt

Tempone

116



Morphologie

Verb

Vollverb

Hilfsverb

Modalverb

Substantiv

Artikel

Genus

Numerus

Kasus

Präpositionen

Adjektiv

Pronomen

Präsens, Präteritum, Perfekt

trennbare und nicht trennbare Verben

Modalverben im Präsens und Präteritum

Rektionen der Verben ( mit Akk. und Dat.)

Verben mit präpositionalem Objekt


Singular, Plural

Nom, Akk., Dat.,

Wechselpräpositionen, Präp. mit Akk. und

Dat.

prädikative Verwendung (undekliniert),

in der Funktion des Adverbs (undekliniert)

Der Schüler kann:


nachbilden und weitgehend korrekt anwenden

Im Unterricht häufig gebrauchte einfache

syntaktische Strukturen weitgehend korrekt

nachbilden.

die produktiven Basisstrukturen orthographisch sicher

und eigene kurze Produktionen richtig

verschriftlichen


wichtigsten Satzzeichen erkennen und diese in

eigenen Textproduktionen ansatzweise korrekt

anwenden

die produktiven Basisstrukturen orthographisch sicher

abschreiben und eigene kurze Produktionen

hinreichend richtig verschriftlichen


wichtigsten Satzeichen erkennen und diese in eigenen

Textproduktionen ansatzweise korrekt anwenden

Josef Michaelis: Liebesbrief

Josef Guggenmos: Ich male mir den Winter

Éva Janikovszky:Große dürfen alles

einige Erscheinungen aus dem Alltagsleben

darstellen.

Dramatische Spiele

-Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur

Schulkostprobe oder zum Weihnachtsfest

-Aufführungen von der Schultheatergruppe

miterleben

117

Syntax

Satzarten

Rechtschreibung und

Zeichensetzung

Personalpronomen

Possesivpronomen

Demonstrativpronomen

Fragepronomen

Aussagesatz,

Fragesatz (Entscheidungsfrage,

Ergänzungsfrage)

Imperativsatz

Nebensatz (und, sondern, oder, denn, aber),

Kausaler Nebensatz ( weil)

W-Fragen

Korrekte Schreibweise der

morphologischen und syntaktischen

Strukturen






118

Sprachliche

Handlungskompetenz I.

21 6 7 7 35 6

Sprachliche

Handlungskompetenz II.

15 3 5 5 25 3

Sprachliche

Handlungskompetenz

III.

16 2 5 14 35 2

Literatur 2 5 13 3 18 5






Insgesamt 92 37 51 180 37



I. Landeskunde

Themenkreise



-Jedes Jahr 5-7 Stunden

den Projekttag

vorzubereiten

-2-3 Stunden zur

Vorbereitung und

Besprechung der

Klassenfahrt

Kompetenzen

Persönliche

Lebensgestaltung

-Freunde und Gruppen

-

Gesundheitsgefährdungen

Kranksein

-Sport

-Miteinander sprechen

-Konflikte

-Anpassung

-Freundeskreis

-gesunde Lebensweise

-Beim Arzt

-Medikamente/Kräuter

-Sport, Sportdisziplinen

-Ausrüstung, Regeln

-berühmte Sportler

-Massensport

-Wettkämpfe

-Meisterschaften

„Zwei Dinge sollen

Kinder von ihren Eltern

bekommen:

Wurzeln und Flügel.“

J. W. von Goethe

Abergläubische

Heilverfahren ,damit

verbundene Bräuche:

Fronleichnamsfest,

Verwendung der

geweihten Blumen

Kräuterweihe, Binden

eines Weihbüschels


Der Schüler kann:

den Informationsgehalt und, sofern dieser bruchlos

formuliert ist, den Hauptgedanken eines einfachen

Textes (Textabschnitts) sprachlich einfach

beschreiben

die Textsorte / literarische Gattung / Art

nichtlinearer Texte benennen

den Aufbau eines Textes mit einfachen

Redemitteln beschreiben

einfache Informationen in Texten isolieren, und

aufgaben- bzw. problemorientiert verwenden

den Informationsgehalt von Texten (u. U. nach

Wiederholung) verstehen und die Informationen

aufgaben- bzw. problemorientiert anwenden

Bilder/Illustrationen mit sprachlich einfachen

Mitteln auch hinsichtlich der subjektiven Wirkung

beschreiben

Fakten und Meinungen in einem einfachen Text

120


-Essen und Trinken

früher und heute

-Feste

-Fertigspeisen

, Schnellrestaurant

-Verlauf der einzelnen Feste

-Bräuche in der Welt

Aus der Großmutters

Küche

Alte Kochrezepte

-1.Mai – Maibaumstellen

-Kirchweihfest

Die Festtagstracht der

Männer und Frauen

unterscheiden

Texte strukturiert erschließen und einzelne

Textaspekte oder Zusammenhänge nach

vorgegebenen Gesichtspunkten herausarbeiten

Wesentliche sprachliche Mittel eines Textes

erkennen, mit denen bestimmte Wirkungen erzielt

werden

in linearen Texten die Problematik von

Handlungen / Konfliktlösungen herausarbeiten und

darüber sprechen

aus inhaltlichen Beziehungen zwischen

Informationen (in einem Text, zwischen Texten,

zwischen Text und Visualisierung)

Schlussfolgerungen zur Lösung einer Aufgabe

ziehen

über einen sachorientierten Text allgemeinen

Wissens sprechen

Handlungsverläufe rekonstruieren und eventuelle

Lösungen entwerfen

Unterrichtsgegenstände gestalten (Textproduktion)

Der Schüler kann:

Inhalte / Informationen strukturiert, sachlich richtig

und sprachlich angemessen wiedergeben

Bei Objekten, Darstellungen, Ereignissen oder

Texten Gemeinsamkeiten bzw. Unterschiede

feststellen

nach bekannten Gliederungsmerkmalen und mit

einfachen Sprachmitteln informell oder formalisiert

schreiben

In monologischen Kommunikationssituationen

oder bei Verschriftlichungen Arbeitsergebnisse mit

Schule, Ausbildung,

Beruf

-Lernen in- und

außerhalb der Schule

-Berufe, Arbeitswelt

-individuelles Lernen

-Lernformen

-außerschulische Lernorte,

Aktivitäten

-ein Arbeitstag der Eltern

Typische von Deutschen

ausgeübte Berufe bei uns

( Kerzengießer,

Blaufärber)

Besuch einer Werkstatt

oder einer Ausstellung

dieser Art


Medien

-Musik und Tanzczene

als Teil der Jugendkultur

-Medien und ihre

Wirkung

-Radiohören

Fernsehprogramme/Gewohnheiten

-Jugendliche und Musik

-Lieblingssänger, Lieblingsbands

-Arbeit mit einem Liedtext

-Theater oder Kinobesuch

- die Rolle des Internets /-soziale

Netzwerke

-Beitrag für die Schulzeitung/

Homepage

Auswahl aus den

Program-men des

ungarndeutschen

Fernsehensnsehens

(Unser Bildschirm), Die

Sendungen regelmässig

verfolgen, Sprechen über

die Fernsehsendungen

121


Umwelt

-Tourismus

-Dienstleistungen

--Infrastruktur des

täglichen Lebens

-Formen von Urlaubsreisen

-Unterkunftsmöglichkeiten

-Orientierung in der Stadt

/Stadtrally

-Stadtplan, Wegbeschreibung

-öffentliche Einrichtungen

-verkehrstechnische

Einrichtungen

-Einkaufsmöglichkeiten

-Lebensumstände

Über Komitat Eisenburg-

Steinamanger -

Sehenswürdigkeiten bei

uns

-Arbeits-und

Lernmöglichkeiten

-Geschichte der Stadt /

Ungarndeutsche hier

-Die deutsche

Selbstverwaltung

-Veranstaltungen in der

Stadt

-Rally in der Stadt

Hilfe, oder selbständig sach- und

adressatengerecht übermitteln

inhaltliche Zusammenhänge in einem Text oder

zwischen Texten darstellen mit möglichst selbst

gewählten Darstellungsformen und Sprachmitteln

darstellen

aus der Beschäftigung mit Texten gewonnene

Ergebnisse für Andere nachvollziehbar entwickeln

allgemeines Wissen und speziellere Kenntnisse

strukturiert und klar vermitteln

sich mit einem Problem / einem Sachverhalt

auseinandersetzen


unterschiedliche Positionen charakterisieren,

Unterschiede bzw. Gemeinsamkeiten erkennen

durch Perspektivenwechsel andere

Positionen/Sichtweisen erfahren

Texte dialogisieren


der Schüler kann:

bei Informationsdefiziten gezielt nachfragen bzw.

deutschsprachige Medien zur

Informationsbeschaffung heranziehen

sich auch außerhalb der Unterrichtsstunden im

Schulalltag orientieren und verständigen

PC und Internet mit deutschsprachigen

Programmen nutzen

mit verschiedenen geeigneten Redemitteln

zwischen Sprecher- und Hörerrolle wechseln

sein sprachliches Handeln auf unterschiedliche

Kommunikationssituation einstellen Politik und Geschichte -Aus der frühesten

122

-Rechte und Pflichten

-Kennen und

Wahrnehmen

-Interessenvertretung

-Rechte und Pflichten im Verein

Geschichte der

Ungarndeutschen

-Deutsche unter den

Märtyrern von Arad

auf Gefühlsäußerungen anderer möglichst

angemessen reagieren


folgen und

spontan mit der eigenen Position darauf reagieren

deutschsprachige Inhalte in ihren Hauptaussagen

auf Ungarisch zusammenfassen

die Schlüsselinformationen ungarischer Texte

inhaltlich richtig auf Deutsch zusammenfassen


- mit einem begrenzten Wortschatz und einfachen

variierbaren Sprachmuster an einfachen

Kommunikationssituationen relativ sicher

teilnehmen und Unterrichtsgegenstände bearbeiten

Methodenkompetenz

Der Schüler kann:

selbstständig eine Wortschatzkartei erstellen und

damit arbeiten


erschließen

Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren

aus gehörten einfachen Texten

Grundinformationen entnehmen

unterschiedliche Lesetechniken (global, kursiv,)

anwenden

mit Anleitung zur Be- und Erarbeitung von Texten

inhaltliche Organisationstechniken einsetzen,

Schlüsselwörter markieren

die Informationen in miteinander

zusammenhängenden Sätzen bekannt geben

123

Präsentationstechniken unter Anleitung situations-

und adressatengerecht einsetzen.

II. Literatur


Volksdichtung

Reime Lieder

Märchen

Sagen

Sprichwörter

Zum Beispiel:

Heimatklänge 1. Ungarndeutsche Liedersammlung (Karl

Varga)

Deutscher Kalender / Neue Zeitung

Geschichten in Mundart

Ungarndeutsche Sagen

Das große Märchen- und Sagenbuch ( Magnus Verlag)

Rosemarie Griesbach: deutsche Märchen und Sagen ( Max

Huber Verlag)

Der Schüler kann

Erzählungen und lyrische Werke selbstständig lesen,

deren Inhalt kurz zusammenfassen

die Gestalten mit Hilfe charakterisieren, die Aussage

der Werke formulieren;

Altersgerechte Werke der ungarndeutschen Literatur

lesen, deuten, dazu einfache Meinung äußern;

einen kurzen Jugendroman, oder Erzählung - zum

Thema, das die Schüler beschäftigt – lesen;

die Gestalten/Figuren charakterisieren, die Handlung

und die Aussage mit Hilfe analysieren;

das Wesentliche und die Aussage literarischer Texte

sprachlich möglichst korrekt zusammenfassen, die

Gattungen nennen und sie kurz charakterisieren;

Prosawerke

Erzählungen

Jugendromane

Georg Bydlinski: Großmuttertag

Geschichten zum Nachdenken:

-René Goscinny: Die rosa Vase

- Peter Härtling: Der gelbe Junge

-Toshi Maruki:Das Mädchen von Hirosima

-Irina Korschunow: Das Schwimmbad ist für alle da

Susi Jahoda: Warum darf der das?

Erich Kästner: Eine ansprache vor Schülern



Der Schüler kann:

differenzierte sprachliche Formen des Gefallens, Nicht-

Gefallens anwenden;

die Rolle der Gerechtigkeit und Sichtweise, den Konflikt

zwischen persönlicher und gesellschaftlicher

Gerechtigkeit in verschiedenen Texten verstehen;

die Behandlung der Konflikte des Individuums und der Gedichte Pflichtgedicht zum Rezitationswettbewerb

124

Gedichte von ungarndeutschen Autorinnen nach der Wahl

der Lehrer

(Klara Burghardt, Erika Áts, Valeria Koch)

Gesellschaft anstreben;

andere Kulturen verstehen und vergleichen.

Dramatische Spiele -Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe


-Aufführungen von der Schultheatergruppe miterleben



Morphologie

Verb

Vollverb

Hilfsverb

Modalverb

Substantiv

Artikel

Genus

Numerus

Kasus

Präpositionen

Präsens, Präteritum, Perfekt, Futur 1. ( auch in

Nebensätzen)

Hilfsverben im Präteritum

Imperativ

trennbare/ nicht trennbare Verben

reflexive Verben

Modalverben im Präsens und Präteritum

Rektion der Verben



Singular, Plural

Nom, Akk., Dat., Gen.

Wechselpräpositionen, Präp. mit Akk. und Dat.

Lokale, temporale, kausale Präpositionen

Kurzformen von Präpositionen

prädikative Verwendung (undekliniert),

Der Schüler kann

ein erweitertes Repertoire häufig gebrauchter

morphologischer Strukturen nachbilden und weitgehend

korrekt anwenden

Wortarten und die Bedeutung einfacher morphologischer

Strukturen erkennen

ein erweitertes Repertoire syntaktischer Strukturen

weitgehend korrekt nachbilden

die erworbenen Basisstrukturen orthographisch

weitgehend richtig schreiben

elementare Zeichensetzungsregeln weitgehend korrekt

anwenden

125

Adjektiv

Pronomen

Syntax

Satzarten

Rechtschreibung und

Zeichensetzung

in der Funktion des Adverbs (undekliniert)

Komparation

Kardinalzahlen, Ordinalzahlen, Zahlwörter

Personalpronomen, Reflexivpronomen

Possesivpronomen


Fragepronomen

Aussagesatz,

Fragesatz (Entscheidungsfrage, Ergänzungsfrage)

Indirekter Fragesatz

Imperativsatz

Nebengeordnete Hauptsätze

Nebensätze




Berichtigung





Sprachliche

Handlungskompetenz

I.

21 6 6 7 34 6

Sprachliche

Handlungskompetenz

II.

18 3 5 5 28 3

126

Sprachliche

Handlungskompetenz

III.

14 2 5 14 33 2

Literatur 3 5 10 2 15 5






Insgesamt 91 33 56 180 37



I. Landeskunde

Themenkreise





-2-3 Stunden zur

Vorbereitung und

Besprechung der

Klassenfahrt

Kompetenzen

Persönliche

Lebensgestaltung

-Freunde und Gruppen

-Clique

-Liebe

-Konflikte, Mobbing

-Jugendsprache

-Vier junge Leute sprechen

über das Elternhaus

Unterhaltungsmöglichkeiten

früher und heute

- Die Spinnstube und ihre

Funktion


Der Schüler kann:

den Informationsgehalt und, sofern dieser bruchlos

formuliert ist, den Hauptgedanken eines einfachen

Textes (Textabschnitts) sprachlich einfach

beschreiben

die Textsorte / literarische Gattung / Art nichtlinearer

Texte benennen;

den Aufbau eines Textes mit einfachen Redemitteln

beschreiben;

einfache Informationen in Texten isolieren, und

aufgaben- bzw. problemorientiert verwenden;

den Informationsgehalt von Texten (u. U. nach

Wiederholung) verstehen und die Informationen

aufgaben- bzw. problemorientiert anwenden;

Fakten und Meinungen in einem Text unterscheiden;

Texte strukturiert erschließen und einzelne

Textaspekte oder Zusammenhänge nach

vorgegebenen,

Gesichtspunkten herausarbeiten und in eigene

Gesellschaftliches

Leben

-Essen und Trinken

früher und heute

-Feste

-Auswärts essen

-Ungarische Küche/Speisekarte

-Spezialitäten des deutschen

Sprachgebiets

-Sinn und Form von

verschiedenen Festen

Das Schweineschlachten

Vergleich der ungarischen

Küche mit der

ungarndeutschen

-Die Weinlese

-die ungarndeutschen

Osterbräuche

-Eierfärben mit Naturfarben

Schule, Ausbildung

und Beruf

-Zukunfstpläne

-Schulsystem

-Das ungarndeutsche

128

-Lernen in- und

außerhalb der Schule

-Berufe, Arbeitswelt

-Schultypen

-Lernen mit dem Internet

-Lerntipps, Lernmethoden

-Fremdsprachen

-Weiterlernen

-Schulsystem

-Wunschberuf, Traumberuf

-Ausbildungswesen

Schulwesen

Berühmte Erfinder und

Forscher

Erfahrungszusammenhänge einordnen;

Wesentliche sprachliche Mittel eines Textes

erkennen, mit denen bestimmte Wirkungen erzielt

werden

in linearen Texten die Problematik von Handlungen /

Konfliktlösungen herausarbeiten und bewerten

aus inhaltlichen Beziehungen zwischen

Informationen (in einem Text, zwischen Texten,

zwischen Text und Visualisierung)

Schlussfolgerungen zur Lösung einer Aufgabe ziehen

über einen sachorientierten Text allgemeinen

Wissens sprechen und Meinung bilden

Handlungsverläufe rekonstruieren und Möglichkeiten

alternativer Handlungen oder Lösungen entwerfen

Unterrichtsgegenstände gestalten

(Textproduktion)Der Schüler kann:

Inhalte / Informationen strukturiert, sachlich richtig

und sprachlich angemessen wiedergeben

Bei Objekten, Darstellungen, Ereignissen oder

Texten Gemeinsamkeiten bzw. Unterschiede

feststellen, nach nachvollziehbaren Kriterien logische

Gruppen bilden

nach bekannten Gliederungsmerkmalen und mit

einfachen Sprachmitteln informell oder formalisiert

schreiben

In monologischen Kommunikationssituationen oder

bei Verschriftlichungen Arbeitsergebnisse meist

selbständig sach- und adressatengerecht übermitteln

in dialogische Kommunikationssituationen eigene,

sachlich und logisch nachvollziehbare Argumente

einbringen


Medien

Medien und ihre

Wirkung

-Brieffreundschaften / Anzeigen

in den Jugendmagazinen

- Gemeinschaftsportale

-E-Mailpartnerschaften

Zeitungen und Zeitschriften

von Minerheiten

-Film von Lívia Gyarmathy:

Együttélés (1982)

-Film: Die Welle


Umwelt

-Tourismus

-Dienstleistungen

-Umweltschutz

-Topographische

Orientierung

-öffentliche Verkehrsmittel

-Fahrzeuge

-um Auskunft bitten

-Reisevorbereitungen/Reisebüro

-Versicherungen

-Hotelzimmer buchen

-Umweltschutzorganisationen

-Umweltprobleme,

Umweltkatastrophen

Ungarn/Budapest/Plattensee

-Länder, Einwohnern ,

Sehenswürdigkeiten der

deutschsprachigen Länder:

129

Österreich, Deutschland,

Schweiz. Liechtenstein

-Aus der Geschichte der

deutschen Sprache

-Sprache der

Ungarndeutschen

Deutsche Minderheiten in

anderen Ländern

inhaltliche Zusammenhänge in einem Text oder

zwischen Texten mit selbst gewählten

Darstellungsformen und Sprachmitteln darstellen

aus der Beschäftigung mit Texten gewonnene

Ergebnisse für Andere nachvollziehbar entwickeln

allgemeines Wissen und speziellere Kenntnisse

strukturiert und klar vermitteln;

sich mit einem Problem / einem Sachverhalt

auseinandersetzen


mündliche Beiträge anderer auf das Wesentliche

reduziert sachlich richtig zusammenfassen

durch Perspektivenwechsel andere

Positionen/Sichtweisen erfahren und untersuchen

Texte dialogisieren

bei Informationsdefiziten gezielt nachfragen bzw.

deutschsprachige Medien zur

Informationsbeschaffung heranziehen

sich auch außerhalb der Unterrichtsstunden im

Schulalltag orientieren und verständigen

PC und Internet mit mehreren deutschsprachigen

Programmen nutzen


Der Schüler kann:

- mit verschiedenen geeigneten Redemitteln

zwischen

Sprecher- und Hörerrolle wechseln


Höflichkeitskonventionen mit einem ausreichenden

Bestand an Redemitteln für unterschiedliche

Situationen sprachlich handeln

auf Gefühlsäußerungen anderer angemessen


-Rechte und Pflichten

-deutsches

Sprachgebiet

-Konflikte, Lösungsvorschläge

-Schülervertretung

-deutschsprachige Länder

-Varietäten des Deutschen

Über unsere Nationalität

-Ansiedler

-Ausiedlung

-Vertreibung

-Interviews mit den

Vertretern der älteren

Generation über ihr

Schicksal

Wahl eines

Minderheitenbeauftragten

im Parlament

Persönlichkeiten der

heutigen

Minderheitenpolitik –

130

reagieren


folgen und spontan mit der eigenen Position darauf

reagieren

deutschsprachige Inhalte in ihren Hauptaussagen auf

Ungarisch zusammenfassen

die Schlüsselinformationen ungarischer Texte

inhaltlich richtig auf Deutsch zusammenfassen


- mit einem angemessenen Wortschatz und

variierbaren Sprachmustern an einfachen

Kommunikationssituationen relativ sicher teilnehmen

und Unterrichtsgegenstände bearbeiten

Methodenkompetenz

Der Schüler kann

-selbstständig eine Wortschatzkartei erstellen und

damit arbeiten;

-die Bedeutung von Wörtern aus dem

Kontexterschließen;

-Wortschatz zu Wortfamilien gruppieren;

-zur Informationsgewinnung Printmedien (z.B.

einsprachiges Wörterbuch, Lexikon) einfache PC-

Lernprogramme und deutschsprachige

Suchmaschinen handhaben und nutzen;

-aus gehörten einfachen Texten Grundinformationen

entnehmen

-unterschiedliche Lesetechniken (global, kursiv,

selektiv, detailliert) anwenden

-mit Anleitung zur Be- und Erarbeitung von Texten

inhaltliche Organisationstechniken einsetzen,

Schlüsselwörter markieren;

131

-die Informationen in miteinander

zusammenhängenden zusammengesetzten Sätzen

bekannt geben;

-Präsentationstechniken situations- und

adressatengerecht einsetzen

II. Literatur


Volksdichtung

Sprichwörter

Lieder

Sagen

Heimatklänge 1. Ungarndeutsche Liedersammlung ( Karl

Varga ) Neue Zeitung

Der deutsche Kalender

Auf der Spur verborgener Schätze / Ungarndeutsche Sagen

Der Schüler kann

-Erzählungen und lyrische Werke selbstständig lesen,

deren Inhalt kurz zusammenfassen, die Gestalten

charakterisieren, die Aussage der Werke formulieren;

-altersgerechte Werke der ungarndeutschen Literatur

lesen, deuten, dazu Meinung äußern;

-einen Jugendroman - zum Thema, das die Schüler

beschäftigt – lesen, die Gestalten/Figuren charakterisieren,

die Handlung und die Aussage analysieren;

-das Wesentliche und die Aussage literarischer Texte

sprachlich weitgehend korrekt zusammenfassen, die

Gattungen

nennen und sie kurz charakterisieren;



Der Schüler kann

differenzierte sprachliche Formen des Gefallens, Nicht-

Gefallens anwenden;

die Rolle der Gerechtigkeit und Sichtweise, den Konflikt

zwischen persönlicher und gesellschaftlicher

Gerechtigkeit in verschiedenen Texten verstehen;

die Behandlung der Konflikte des Individuums und der

Gesellschaft anstreben;

andere Kulturen verstehen und vergleichen.

Prosawerke

Erzählungen

Jugendromane

Teile einiger bekannten Werke:

Kirsten Boie: Nicht Chicago. Nicht hier

Jutta Richter: Der Tag, als ich lernte die Spinnen zu

zähmen

Erich Kästner: Das doppelte Lottchen

Erich Kästner: Emil und die Detektiven

Peter Härtling: Oma

Christina Nöstlinger: Die Ilse ist weg


Gedichte nach der Wahl der Lehrer

Gedichte von Goethe und Heine

Dramatische Spiele -Kurze Aufführungen zum Projekttag, zur Schulkostprobe


-Aufführungen von der Schultheatergruppe miterleben


132


Morphologie

Verb

Vollverb

Hilfsverb

Modalverb

Substantiv

Artikel

Genus

Numerus

Kasus

Präpositionen

Adjektiv

Pronomen

Syntax

Satzarten

Rechtschreibung und

Zeichensetzung

Präsens, Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt,

Aktiv, Passiv: Präsens,

Indikativ, Konjunktiv II. ( könnte, sollte, würde+

Infinitiv)

Rektion der Verben


Deklination


Singular, Plural

Nom, Akk., Dat., Gen.

Deklination Negativartikel

Lokale, temporale, kausale Präpositionen

Wechselpräpositionen

Deklination ( Nom. Akk. Dat .Gen. )

Prädikativer Gebrauch

Personalpronomen

Possesivpronomen


Relativ- und Interrogativpronomen

Indefinitpronomen

Wunschsatz

Satzgefüge: Konjunktionalsätze, Pronominalsätze




Berichtigung

Der Schüler kann:

ein erweitertes Repertoire häufig gebrauchter;

morphologischer Strukturen nachbilden und weitgehend

korrekt anwenden;

Wortarten und die Bedeutung einfacher morphologischer

Strukturen erkennen;

ein erweitertes Repertoire syntaktischer Strukturen

weitgehend korrekt nachbilden;

die erworbenen Basisstrukturen orthographisch

weitgehend richtig schreibenelementare

Zeichensetzungsregel weitgehend korrekt anwenden;

133





Sprachliche

Handlungskompetenz

I.

21 6 6 7 34 6

Sprachliche

Handlungskompetenz

II.

18 3 5 5 28 3

Sprachliche

Handlungskompetenz

III.

14 2 5 14 33 2

Literatur 3 5 10 2 15 5






Insgesamt 91 33 56 180 37

134

Volkstanzunterricht

37 Stunden pro Jahr in allen Jahrgängen

Unser Ziel ist, die Bewegungskultur, die körperliche und seelische Ausdauerfähigkeit, die kontaktschaffende Fähigkeit der Schüler zu

entwickeln, und gesunde, gut gesinnte, richtig bewegende, den Tanz gernhabende Jugendlichen zu erziehen.

Zielsetzung Tanzformen Die beförderliche Auswirkung

des Volkstanzes

Kompetenzen

1-4. Jahrgang:

Erkennung von Kinderspielen,

den Gemeinsinn und das Erlebnis

der Zusammengehörigkeit durch

Spiele wahrnehmen zu lassen,

kurze rhythmische Elemente zu

memorieren, die Gewöhnung von

solchen Grundbausteinen und

Grundbegriffen, die die

Einleitung des Tanzunterrichts

ermöglichen. Die

Volkskinderspiele und die

Volkstanzspiele ergänzen die

Kenntnisse der Schüler, erweitern

ihr Blickfeld, sichern ihnen neue

Bewegungserlebnisse.

Volkskinderspiele und die

Volkstanzspiele ergänzen die

Kenntnisse der Schüler, erweitern

ihr Blickfeld, sichern ihnen neue

Bewegungserlebnisse.

Traditionelle Spiele und Tänze,

Spiele und Spielenheftung

Rhythmisierung von

Kindersprüchen und

Abzählspielen

Pararwahl- und Paartauschspiele

Rollenspiele

Bewusstmachung von

Traditionen und Bräuche

Trachten

Haartracht

Volksmusik, Volkslieder

Forschung von Volkssprüchen

Lernen von Sprüchen

Kontaktpflege mit älteren

Menschen

Gemeinschaftsentwicklung

Freude machen

Akzeptierung

Paare machen

Beziehungen zwischen Jungen und

Mädchen

Entwicklung der

Die Schüler können:

-Terminologie

(Fachbegriffe)verstehen

-Kostüme tragen und pflegen

-Bewegungen an sich und im

Raum koordinieren

-ihr Gleichgewicht halten

Wichtig ist:

-Schulung des motorischen,

akustischen und visuellen

Gedächtnisses

-Kennen einer

oder mehreren Tanztechniken

-Kennenlernen und Unterscheiden

von unterschiedlichen

rhythmischen Strukturen

und Taktarten

(Rhythmusschulung)

-Musikalische Grundbegriffe

135

Tanz-und Bewegungsformen:

-Ensemble

-Verschiedene Gruppengrößen

-Duo

-Solo

Raumformen:

Reihe

Spalte

Linie

Kreis

Doppelkreis

Sprachverständigung

Richtige Aussprache, Artikulation

Auflösung von

Kommunikationshindernissen

Melodienkenntnisse

Entwicklung von Fertigkeiten und

Fähigkeiten

Entwicklung des

Musikgedächtnisses

Errichtung der Singtechnik

Rhythmische Entwicklung

Händeklatschen

gehen/wandeln und treten

Drehen und Drehung

Tanzmotive: die Grundschritte von

Walzer, Polka, Wechselschritt,

Galopp

Wortschatzentwicklung

Entwicklung der Benutzung

deutscher Sätze

Richtige Verwendung von

schwäbischen Wörtern

Gut verständliches Singen

Einbau in bisherigen Kenntnissen

wahrnehmen und in Bewegung

umsetzen

-Eigenkompetenz:

Erreichen von Selbstständigkeit

und Selbstbewusstsein

-Sozialkompetenz:

Erreichen von Achtung,

Rücksichtnahme und Respekt

anderen gegenüber

-Integration, Teamfähigkeit,

Kritikfähigkeit (konstruktive

Reflexion), Einordnung,

Zuverlässigkeit, Hilfsbereitschaft,

Verantwortungsbewusstsein,

Kompromissfähigkeit und

Kommunikationsfähigkeit

-Kreativität:

Förderung des schöpferischen

Denkens und Tun

-Schulung der Beobachtung und

Kommunikation

-Schulung der

Entscheidungsfähigkeit

-Förderung des schöpferischen

Denkens und Tuns

Die Fähigkeit theoretisches

Wissen in die Praxis umzusetzen

Zielsetzung, 5-8. Jahrgang

Die Anreicherung von

Paartausch- und Paarwahlspielen

durch Improvisation, die zur

Formierung einer kreativen

Personalität beiträgt. Die

Erweiterung der Schritte und

Grundbegriffe, die während ihren

bisherigen Studien erlernt worden

sind, die pünktliche

Durchführung und Improvisation

Sing- und Tanzspiele

Anpassung von gleichmäßig-

pulsierenden Musik- und

Tanzmotiven

Motivheftung

Bühnentänze

136

von Tanzschritten, die

problemlose Zusammenschaltung

der Tanzschritte. Das Lernen und

der Vortrag von

zusammenhängenden

Choreografien.

Auftritte vor Publikum:

Interne und öffentliche

Präsentationen sind Bestandteile

der Ausbildung

.

LOKALER LEHRPLAN

Die Technik wird von dem Schuljahr 2013-14 im ersten Jahrgang deutsch unterrichtet.

TECHNIK LEBENSFÜHRUNG UND PRAXI

JAHRGANGSSTUFEN 1-2

Das Ziel des Faches im 1-2. Jahrgängen ist, die Förderung der Schlüsselkompetenzen, in

sbesonder die naturwissenschaftliche-technische Kompetenz, der Schüler bzw. seinem

Lebensalter entsprechende Erfahrungen aus ihrem Umfeld zu sammeln. Die Schüler sollen

Fertigkeiten und Fähigkeiten, Methoden erlernen, die die Orientierung, Eingliederung und

kreative Arbeit in der physischen, gesellschaftlichen und technischen Umfelt helfen.

Unterschtützung des Überganges von Kindergarten in die Schule, Förderung des

selbständigen Lernens, Aufnahme von unentbehrlichen elementeran Kenntnissen aus dem

Alltag, Entwicklung der Handfertigkeit, Respekt vor dem Lernen und Arbeite, Wertschätzung

von Wissen und grundsätzlichen Werten, Aufbewahrung von Tradition. Es wird immer

wichtiger neben dem individullen Arbeiten und Lernen, die Gruppenarbeit bzw. die einander

helfende Arbeit.

Das Fach wird wöchentlich in einer Stunde unterrichtet.

THEMENGEBIETE LERNINHALTE

ANFORDERUNGEN

SCHLÜSSELBEGRIFFE

Familie, Zuhause,

Haushalt

Leben in der Familie, sicheres

Zuhause

Zeiteinteilung

Ordnung und Sauberkeit in

unsere Unwelt

Ernährung

Körperpflege

Zweckmäßige Kleidung

Pflanzenpflege

Hobbytier, Tierpflege,

verantwortungsvolle

Tierhaltung

Familie, Familienmitglied,

Wohnort,Haus, Wohnung,

Zuhause, Gemeinschaft,

Haushalt, Hausarbeit,

Gefahrenquellen, Unfall,

Haushaltsgerät,

Arbeitsteilung, Feier, gesund-

e Lebensweise, Ernährung,

Hygiene, Körperpflege,

Kleidung, Zeiteinteilung,

Tagesplan, Freizeit, Umwelt,

Müll, Umweltschultz

Sachliche Kultur,

Technologien, Produktion

Formgestaltung von Materialien

plastische Materialien

Papier, Holz, Faserstoffe,

Metaldraht, Textilien

Bauen

Material, Materialprüfung,

Materialeigenschaften,

Schätzung, Messung, Größe,

Breite, Länge,Höhe,

natürliche Materialien,

Schablone, Faserstoffe,

flechten, knoten, filzen

Verkehr Regeln des Fussgängerverkehrs

Regeln des öffentlichen

Verkehrs

Gefahren des Verkehrs

Fussgänger,

Straßenverkehrsordnung,

Zebrastreifen, Fahrbahn,

Bürgersteig, Haltestelle,

Ampel, Verkehrsschild,

Verkehrslenkung, öffentlicher

139

Verkehr, Fahrzeug, Unfall,

Sicherheit, Sicherheitsgürtel,

Kindersitz, Kinderverschluss

Gemeinschaftsarbeit,

Gemeinschaftsrollen

Familienfeiern

Familientreffen

schulische,-und

Klassenveranstaltungen

Veranstaltung, Feier,

Volksbräuche,

Arbeitsorganisation,

Programme, Dekoration

ERWARTUNGSHORIZONT AM ENDE DER ZWEIJÄRIGEN STUFE

Das Aufzählen der Eigenschaften von Umwelt, gesellschaftlichem und

technischem Umfeld.

Erfahrungen von Umwelteinflüssen durch den Menschen

Verständnis von der Rolle der Familie, Zeiteinteilung und gesunde

Arbeitsverteilung.

Bewusst werden von Gefahren im Haushalt und Verkehr, gesunde

Gefahrenwahrnehmung.

Kenntnis von grundlegenden Hausarbeiten, Haushaltsutensilien,

Haushaltsgeräten und deren Gefahren.

Nennung von Beispielen für zeitgemäβe, gesunde Ernährung und

zweckmäβige Kleidlung.

Erkennung von im Alltag genützten Materialen, Feststellung von deren

Eigenschaften durch sinnesorganische Beobachtung und Untersuchung,

Definierung der Erfahrungen.

Dem Alter entsprechende Problemerkennung und Problemlösung.

Benennung von Berufen, die sich mit der Materialbearbeitung verbinden, die

Aufzählung deren Eigenschaften.

Kenntnis der Möglichkeiten des zweckmäβigen Sparens.

Selbstbewusste Gestaltung von plastischen Materialen, Papier, Holz,

Metaldraht, Faserstoffe und Textilien.

Selbstständiges Bauen und anhand von Anleitung.

Die sichere und unfallfreie Verwendung von Werkzeugen.

Sauberkeit und Ordnung während der Arbeit.

Kenntnis von grundlegender Hygiene und Arbeitsgewohnheiten.

140

Bewusste Anwendung von Verkehrsregeln bei Straβenüberquerung.

Anwendung von Regeln des kultivierten und unfallfreien Fahrzeuggebrauchs

(Reisen mit öffentlichen Verkehrsmitteln sowie in PKWs).

JAHRGANGSSTUFEN 3-4

Der dritte und vierte Jahrgang stehen im engen Zusammenhang mit dem ersten Jahrgängen.

Die Zentralaufgabe ist : mit der weiteren Entwicklung der Schlüsselkompetenzen sollen die

Schüler die Kenntnisse und Erfahrungen- altersgemäß- über die unmittelbare Lebensraum

erweitern. Mit der Förderung von Kreativität und manuale Grundfertigkeiten( Handfertigkeit)

sind die Schüler zu einer freudigen Arbeit und Lernen angeregt. Die Schüler erweitern ihre

Kenntnissen über die moralischen Werten, über die Bräuche, über die nationale Traditionen,

über die Kultur in Ungarn . Es ist wichtig, während der Werkprozesse die Regeln zu behalten,

die werden die komplizierten Anstandsregeln in der Gesellschaft begründen. Zu der

Förderung der Selbständigkeit sollen neue Lehr,-und Lernmethoden in Anspruch genommen

werden, wobei neben der individuellen Tätigkeit auch Teamarbeit zu organisieren ist. Die

meisten Objekten werden noch nach der Darstellung des Musterwerkes angefertigt, aber es

soll sich selbständiger, mit eigenen Arbeitsprozess verwirklicht werden. Bei der Herstellung

der Werkstücke werden die manualen Fertigkeiten, die Bewegungskoordination, die

Körperhaltung und Kraftentfaltung gestärkt, dazwischen sind die Zusammanhänge von Form ,

Funktion,Material, Ästhetikum zur Geltung gekommen. Die Wichtigkeit der Unfallverhüttung

soll erkannt werden, man muss auf den richtigen Umgang mit Werkzeugen, Geräten achten.

Es wird die volkstümliche Objektgestaltung mit den bekannten Materialien fortgesetzt. Auf

spielerische Art und Weise soll die Fachtermonologie erweitwert werden, und die Grundlagen

von technischen Zeichnung werden jetzt gelegt. Mit der Arbeitsteilung in der Familie und im

gemeinschaftlichen Leben entwickeln sich die Selbstbedienung und die soziale Kompetenzen.

Die Grundlagen der gesunden und umweltbewußten Lebensführung sollen abgelegt werden.

Die Teamfähigkeit und Kooperationsbereitschaft werden mit Hilfe der gemeinschaftlichen

Arbeit und durch die gemeinschaftlichen Rollen erfördert.

Das Fach wird wöchentlich in einer Stunde unterrichtet.

141

ERWARTUNGSHORIZONT AM ENDE DER VIERTEN KLASSE Praktische Kenntnisse über den Alltag und über den Haushalt

Gebreauchsanweisungen lesen, verstehen und einhalten

Erfolgerlebnisse während des Herstellungsprozesses

Erfahrungen über im Alltag gebrauchten Materialien

Produktgestaltung nach Muster

Sachmäßige Umgehen mit Werkzeugen

Die Anwendung der Regeln im Fussgängerverkehr

THEMENGEBIETE LERNINHALTE

ANFORDERUNGEN

SCHLÜSSELBEGRIFFE

Familie, Zuhause,

Haushalt

Sachliche Kultur,

Technologien,

Produktgestaltung

Selbstbedienung,

Gastwirtschaft

Feiertage in der Familie

Wirtschaft im Haushalt

Unsere Gesundheit

Selbsterkenntnis

Die Chemikalie zu Hause

Kennenlernen der

gebrauchten Materialien

Objektgestaltung.

Die Werktechnologien

Die Grundlagen von

technischen Zeichnung

Die alltägliche

Anwendung der

technischen

Errungenschaften

Lebensführung, die gebaute Umwelt,

Wirtschaft, Finanzierung,

Einkommen, Ausgeben, Ersparnis,

Taschengeld, Dienstleistung,

Notrufnummer, Feuwehr, Polizei,

Waschmittel, Reinigungsmittel,

Gebrauchsanweisung, Gesundheit,

Krankheit, Epidemie, Krankenpflege

Material, Produkt, Werkzeug,

phisische uund technologische

Eigenschaft, Materialprüfung,

Produktion, Makett, Modell, Muster,

Grundriss, Maß, Messen, Unfall,

Gefahren bei der Arbeit, Erste Hilfe

Verkehr Wir verkehren als

Fussgänger

Grundkenntnisse des

Fahrradverkehrs

Der öffentliche Verkehr

Die moralischen Regeln

Die Verkehrsmittel

Der umwelt,-und

gesundheitbewußter

Verkehr

Fahrbahn, Radweg,

Fussgängerverkehr, Ampel,

Unterführung, Überführung,

Zeichnen, der öffentliche Verkehr,

lokale und Fernverkehr, Radfahren,

Richtungsgeben, Eingeben,

schädliche Abgase,

Luftverschmutzung,

Schutzausrüstung, Regeln


Gemeinschaftsrollen

Veranstaltungen in der

Klasse und in der Schule

Die Arbeit für die

Gemeinschaft


Gemeinschaftsrolle, Veranstaltung,

Feietrtag, Programmorganisation,

Arbeitorganisation

142

Grundkenntnisse über den Radverkehr

Aktive Teilnahme an der Arbeit, Kooperation, Selbständigkeit

Kenntnisse der hygienischen Gewohnheiten

2. számú melléklet: Az osztályfőnöki órák helyi tanterve

A Nemzeti alaptantervben megjelenő nevelési célok adják meg az 5–8. évfolyamokon

az osztályfőnöki órák témaköreit.

A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös

értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek –

összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel –

egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

A fejlesztési területek, nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a

hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és

a színvonalas pedagógiai munka egyik fontos kritériuma.

5. évfolyam

Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés 12 óra

Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban? 7 óra

Kommunikáció – médiatudatosság 4 óra

Tanuljuk a tanulást 5 óra

Egészséges életmód, környezettudatosság 3 óra

Mi a pályánk? 3 óra

Gazdasági életre nevelés 2 óra

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés

Órakeret

12 óra

Előzetes tudás

Az iskola szabályrendszerének ismerete. Iskolai ünnepélyek,

hagyományok ismerete. Társakkal való együttműködés: Hogyan

dolgozunk páros munkában és csoportmunkában?

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Az értékelés, önértékelés fejlesztése. A szabálykövetés fontosságának

felismertetése. A hagyományok tisztelete és továbbvitele igényének

kialakítása. Az osztály, mint közösség kommunikációs és

együttműködési képességének fejlesztése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Év eleji és évközi adminisztrációs feladatok (tankönyv-, taneszköz-

problémák)

Alsó felső tagozat átmenetének kezelése

A tanórák optimális tanulási környezetének kialakítása.

Az egyes tantárgyak sajátságos jellegének, egymástól eltérő tanulási

módjainak elemzése.

Napirend fontossága, annak kialakítása. Az egyes osztályban

szükséges felelősök megválasztása. Együttműködési képesség

fejlesztése. Az osztálydemokrácia alapjainak megteremtése. Azaz a

cselekvő állampolgári magatartás alakítása, a közügyekben való

részvétel. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a

kölcsönös elfogadás elsajátításának támogatása

Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken

keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése.

Magyar nyelv: szóbeli

kommunikáció

fejlesztése

144

Iskola bemutatása, szabályai

Házirend

Tűzrendészet, balesetvédelem, vagyonvédelem

A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok

következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése,

igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük

elősegítése

Hagyományok

Szakkörök, diákélet, iskolaélet

A tanulók ismerjék meg az iskola hagyományait!

Értékelés – Önértékelés

A félévi és év végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése.

Az elsajátított tudást és készségeket tudja énképébe beépíteni. A

tanítás-tanulás egész folyamatában tudjon aktívan részt venni, tudja

alakítani fejlődését, sorsát és életpályáját.

Erkölcstan:

szabálykövetés,

szabálytudat, törvény,

előírás

Hon és népismeret: a

tanulók ismerjék meg

nemzeti, népi

kultúránk értékeit,

hagyományait.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, hagyomány, érték,

értékelés, önértékelés

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a

családban?

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás A család fogalma. Különböző közösségek felismerése, megnevezése.

A tematikai egység


céljai

A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az

osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése


A rend és a káosz különbözősége.

A drámajátékok

Ki vagyok én?

Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és

gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését.

Az önismeret fejlesztése.

Helyem a közösségben

Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles

kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra.

Mozgásos önkifejezés

A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének

alakításában. Harmonikus családi minták közvetítése.

Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai?

Milyen normák érvényesek ebben a közösségben?

A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A

Irodalom

A mesék pozitív és

negatív szereplői

Magyar nyelv:

A testbeszéd

értelmezése

Irodalom:

Irodalmi alkotások a

145

felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi

nevelésében, fejlődésében.

Társismeret: Milyennek látok másokat? Mások hogyan látnak

engem? A szociális érzékenység fejlesztése, a másság elfogadása. Az

együttélés szabályrendszere.

felnőtt-gyerek

kapcsolat bemutatására

Erkölcstan: a másság

elfogadása

Kulcsfogalmak/

fogalmak

énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés

szabályrendszere, példakép

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Kommunikáció – médiatudatosság

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Kit tegezünk? Kit magázunk? Megvárjuk, amíg a másik befejezi

mondandóját.

A tematikai egység


céljai

Az elemi kommunikációs szabályok megismertetése.


Kommunikáció tényezői: a verbális és nem verbális kommunikáció

eszközei: Hogyan kommunikálunk?

Szituációs játékok: kommunikációs játékok

Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről:

feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna.

A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában.

Siketek jelbeszéde.

A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak,

a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és

feldolgozása.

A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás

megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás,

tetszikelés

Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk?


Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés,

megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új

osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk.

Magyar nyelv:

Aktív részvétel a

különféle

kommunikációs

helyzetekben

Magyar nyelv,

Irodalom:

Különböző típusú

szövegek értelmezése

Magyar nyelv: nyelvi

kifejezési formák:

tegeződés, magázódás,

tetszikelés

Informatika: e-mail,

chat

Erkölcstan: viselkedési

normák, pl.: köszönés,

megszólítás,

bemutatkozás,

bemutatás

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció.

Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tanuljuk a tanulást

Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Szövegértelmezés kérdéseken keresztül. Olvasott szöveg tartalmának

néhány mondatos összegzése. Páros munka és csoportmunka szabályai

146

A tematikai egység


céljai

A tanulók tanulási kultúrájának fejlesztése. A tanulási módszerek

megismertetése, fejlesztése, bővítése. Szövegértő és szövegalkotó

képesség fejlesztése. Különböző munkaformákban történő tanuláson

keresztül az együttműködés képességének fejlesztése


Hogyan tanuljak? A tanulók személyiségéhez leginkább igazodó

tanulási módszerek megtanítása.

Szövegfeldolgozás algoritmusainak elsajátítása.

Szövegértés írásban és szóban

A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon

keresztül.

Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei.

Egyénre szabott tanulási módszerek.

Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak

elsajátítása.

Kérdéskultúra és kérdésértelmezés

Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő

hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása.

A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése.

Jegyzetelési technikák

tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése,

gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás

Vázlatkészítés

címszavas vázlat, mondatokból álló vázlat, fogalmi vázlat

A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi

teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének

értékelése.

Az információforrások kritikus használatának megtanítása

A tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői

legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az

értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén készítsük

fel őket a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is

befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére,

tudatos alakítására.

Magyar nyelv,

Irodalom:

A szövegértő képesség

fejlesztése különböző

típusú szövegeken

Erkölcstan:

Mások véleményének

tiszteletben tartása

Informatika:

Online szótárok

használata

Kulcsfogalmak/

fogalmak

szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészséges életmód – környezettudatosság

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás

Helyes napirend. Öltözködési az időjárásnak megfelelően. Mely ételek

egészségesek és melyek nem? A mozgás fontossága.

147

A tematikai egység


céljai

A tanulók felkészítése az egészségük megőrzésére: öltözködés, mozgás,

étrend, napirend, alvásigény. A közlekedésben való biztonságos

részvételre való felkészítés. A serdülőkorral együtt járó változások

higiéniás kezelésére való felkészítés.


Az egészséges életmód elveinek elsajátítása.

Készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre,

továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében,

a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan

helyzetek kezelésében

Egészséges életrend.

A tanulókban a helyes táplálkozás, a mozgás, a stresszkezelés

módszereinek alkalmazása igényének kialakítása

Kapjanak a tanulók mintákat a társas konfliktusok kezeléséhez

Játék, sport, testedzés, tánc, étkezés

Felkészülés a serdülőkori változásokra.

Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése

(pattanások, menstruáció, zsíros haj stb.

Természetismeret:

az emberi szervezet

működése

Természetismeret:

menstruáció,

magömlés

Kulcsfogalmak/

fogalmak

egészséges életmód, étrend, mozgás, serdülőkor, hormonális változások

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Mi a pályánk?

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Melyik tantárgyból vagyok jó? Mit szeretek tanulni leginkább? Milyen

sportágban vagyok ügyes? Milyen a kézügyességem?

A tematikai egység


céljai

A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár

külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák

elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló

tényező a szakmaválasztásban.


Érdeklődési kör

Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli

tevékenységek motiválják a tanulókat?

Kapcsolódási pontok keresése az egyes szakmák és az érdeklődési

körök között.

Énkép, önismeret

A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése

az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között

Olyan feltételek, tevékenységek biztosítása, amelyek révén a tanulók

kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek

Technika, Vizuális

kultúra, Ének-zene,

Informatika

Technika, Vizuális

kultúra

148

megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására,

foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető

erőfeszítések megtételére.

Szakmaismeret

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez

képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek,

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Gazdasági életre nevelés

Órakeret

2 óra

Előzetes tudás A pénz fogalma, mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet mindennapi

élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak?

A tematikai egység


céljai

Ismerje a pénz fogalmát, legyen tisztában a pénz értékével, hogy

mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz

mértékű összegekkel

Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat

kell fizetni.

Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan

lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk.


A háztartások életét meghatározó gazdasági pénzügyi

intézményekről való ismeretek bővítése.

A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában.

Tudjanak a tanulók ésszerűen gazdálkodni a pénz világában,

kiindulási pontként a zsebpénzükkel.

Szerezzenek ismereteket az ésszerű fogyasztással és az ehhez

kapcsolódó takarékossággal kapcsolatosan.

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az

erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek

összefüggését, egymásrautaltságát.

Technika és életvitel

háztartástan

Matematika: a pénz

vásárlói értéke

Kulcsfogalmak/

fogalmak

pénz, érték, takarékosság

6. évfolyam




Tanuljuk a tanulást 6 óra

149




Tematikai egység/


Órakeret

9 óra

Előzetes tudás Értékelés, önértékelés, szabálykövetés, felelősségtudat

A tematikai egység


céljai


felismertetése. Az osztály, mint közösség kommunikációs és




problémák)

Megbízatások az osztályban feladattudat, önkontroll, önértékelés,

mások értékelése.

Az egyes osztályban szükséges felelősök újraválasztása.

Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák

felosztása

Osztálykirándulás – élménykommunikáció

Nyári élmények, kommunikációs gyakorlat, helyzetgyakorlat

Közösségalakítás, formálás. Új ismeretek szerzése a társakról,

egymásról való tudás, ismeret bővítése élményeken keresztül: pl.

nyári élmények, szünidők tervezése.

A nyári szünidő tervezése.

Közösségalakítás, formálás. Egymás megismerése élményeken

keresztül: pl. nyári élmények, szünidők tervezése.

Társadalmi normák, az együttélés szabályai családban, iskolában,

baráti közösségben

Együttműködési képesség fejlesztése. Az osztálydemokrácia

alapjainak szélesítése. Azaz a cselekvő állampolgári magatartás

alakítása, a közügyekben való részvétel. A felelősség, az önálló

cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának

támogatása


Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom? A félévi és év

végi munka önértékelése. Közösségi munka értékelése.





kommunikáció

fejlesztése

Erkölcstan:

szabálykövetés,


előírás

Kulcsfogalmak/

fogalmak

szabály, szabálykövetés, közösség, érték, értékelés, önértékelés

150

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


családban?

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

A tematikai egység


céljai

A közösség fogalmának értelmezése. A család, mint közösség. Az

osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése


Milyen teljesítményt várok önmagamtól a hatodik osztályban?

Célkitűzés, önmegvalósítás

Jellemzés – Önjellemzés




Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban?




Hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmei hiteles



A családnak jelentősége a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,



Az osztályközösség: Mi a közösség célja? Kik a közösség tagjai?

Milyen normák érvényesek ebben a közösségben?

Irodalom

A mesék pozitív és

negatív szereplői

Magyar nyelv:

A testbeszéd

értelmezése

Irodalom:


felnőtt-gyerek



elfogadása

Kulcsfogalmak/

fogalmak

énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség, együttélés

szabályrendszere, példakép

Tematikai egység/


Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Kommunikációs zavarok ismeret, feloldása

A tematikai egység


céljai


Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei: párbeszéd, vita, leírás

A média tudatos kritikai kezelése


A kommunikációs zavarok

Értelek, nem értelek, félreértelek! Szituációs játékok:

kommunikációs zavarok bemutatására. A kommunikációs képesség

fejlesztése.

Médiatudatosságra nevelés

Magyar nyelv:


különféle

kommunikációs

helyzetekben

151

Neked tetszett? Kritikus megnyilvánulások könyvvel, filmmel

kapcsolatosan

Hírek a tv-ből, rádióból

Tegyük lehetővé a tanulók számára, hogy a tanulók a mediatizált,

globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és

hagyományos médiumok nyelvét. Készítsük fel a tanulókat az

értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás révén a demokrácia

részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi

élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.

Ismertessük meg a tanulókat a média működésével és

hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös

kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas

érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek

és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

Amikor nem unatkozom… A szabadidő hasznos eltöltése: hobbi,

szakkör, sportkör stb.

Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, önálló döntésekre, amelyek

a testi és lelki egészségüket is szolgálják, például a szabadidő

hasznos eltöltésén keresztül.

Szövegalkotás. Párbeszéd – Leírás –Vita

Szituációs játékok


fejlesztése.

Magyar nyelv,

Irodalom:


szövegek értelmezése

Természetismeret

a sport szerepe az

egészségmegóvásban



megszólítás,

bemutatkozás,

bemutatás

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikációs szabályok. Írásbeli és szóbeli kommunikáció elemei:

párbeszéd, vita, leírás. Médiatudatosság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tanuljuk a tanulást

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Különböző tanulási módszerek ismerete. Szövegértő-, szövegalkotó

képesség. Együttműködési képesség páros vagy csoportmunkában.

A tematikai egység


céljai

Jegyzetelési technikák megismerése. Szövegértő-, szövegalkotó

képesség fejlesztése. Kérdéskultúra aktiválása, fejlesztése.


Szövegértés írásban – Szövegértés szóban

Irodalmi szövegekben a meghökkentő cím és szöveg meghökkentése

A szövegkohézió, a szövegegységek ismerete.

Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása.

Humor az irodalomban

A szöveg alapértelmezésén túl a másodlagos jelentésének

felismerése. A szövegértő képesség fejlesztése különböző

szövegtípusokon keresztül.

Jegyzetelési technikák – Filmkritika

Tartalmi kivonat készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése,

Magyar nyelv,

Irodalom:




152

gondolati térkép készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás.

Az alkalmazott szövegen keresztül médiatudatos magatartás

alakítása.

Az információforrások kritikus használatának gyakorlása.

Kérdéskultúra, kérdésértelmezés

Ösztönző, megtámogató problémaszító, -megoldást elősegítő

hozzáállás, gondolkodtató kérdéskultúra kialakítása.

A kérdésértelmezés, mint szövegértési problematika fejlesztése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

szövegértés, szövegalkotás, vázlat, gondolati térkép, jegyzet

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Egészséges életmód – környezettudatosság

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Ember és környezetének kapcsolata.

A tematikai egység


céljai

Környezettudatos magatartás alakítása. A szelektív hulladékgyűjtés

fontossága. A környezet ismerete és szeretete. A fenntarthatóság

fogalmának ismerete.


A környezettudatos magatartás

Hívjuk fel a tanulók figyelmét az életformák gazdag változatosságára

a természetben és a kultúrában. Tudatosítsuk, hogy az erőforrásokat

tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási

képességükre tekintettel használják.

Ismeretterjesztő szöveg a szelektív hulladékgyűjtésről

Cél, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló

környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett

magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.

Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági

és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat

idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb

környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének

megőrzésébe, gyarapításába.

Természetismeret:

az emberi szervezet

működése

Természetismeret:

Környezetvédelem,

tájvédelem

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Környezettudatos magatartás. Szelektív hulladékgyűjtés. Fenntarthatóság.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Mi a pályánk?

Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Tantárgyak követelményeinek és tartalmának ismerete. Saját

képességek felmérése. Szakmákhoz kapcsolódó ismeretek.

A tematikai egység


céljai

A tanulók ismerjék fel, hogy bizonyos tulajdonságaik, akár belső, akár

külső alkalmassá vagy alkalmatlanná teszik őket egyes szakmák

elsajátítására. A személyiségük, az érdeklődésük legyen befolyásoló

tényező a szakmaválasztásban.


Érdeklődési kör

153

Mely területek, milyen tantárgyak, milyen iskolán kívüli

tevékenységek motiválják a tanulókat?

Melyik a kedvenc tantárgyam?

Kommunikáció – Érvelés. Tudják a tanulók érvekkel alátámasztani,

hogy miért az a tantárgy a kedvencük.

Miben vagyok jó? Hol kell fejlődnöm?

Önismereti tréning.

Egy szakma bemutatása

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez

képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.

Énkép, önismeret

A magunkról alkotott kép alapján elindulva kapcsolódások keresése

az egyes személyiségtulajdonságok és szakmák között






Technika, Vizuális

kultúra, Ének-zene,

Informatika

Technika, Vizuális

kultúra

Kulcsfogalmak/

fogalmak

érdeklődési kör, önértékelés, személyiségjegyek,

Tematikai egység/


Órakeret

2 óra

Előzetes tudás

Különböző hivatalok ismeret. Mit, hol ügyintézünk? Milyen

tevékenységeket, feladatok lát el a postahivatal? Az internet világában

hogyan kommunikálhatunk?

A tematikai egység


céljai


Családi kiadások a postán.

Ismerjék meg a tanulók és tudják önállóan is használni a posta

szolgáltatásait. Tudják, hogy a szolgáltatások is pénzbe kerülnek.

Tudjanak a hivatali környezetben megfelelő magatartásmintákat

alkalmazni.

Saját ügyek intézése: diákigazolvány, szakköri jelentkezés stb.

Vállaljanak a tanulók felelősséget, alakítsuk ki bennük az önálló

cselekvés igényét. A tanulók tevékeny részvételére építő ügyintézés

hatékonyan támogatja a megbízhatóság kialakítását.

Az internet világa, avagy idő és költséghatékony kommunikációs

formák: SMS, e-mail, chat

Ismerjék meg a tanulók az internet nyújtotta kommunikációs

Informatika:

e-mail, chat

154

lehetőségek előnyeit és hátrányait.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

7. évfolyam




Tanuljuk a tanulást- Egészséges életmód, környezettudatosság

- Mi a pályánk? 8 óra


Tematikai egység/


Órakeret

9 óra

Előzetes tudás Az iskola szabályrendszerének ismerete. Társakkal való

együttműködés: Szervezetek működése, működés szabályozása.

A tematikai egység


céljai


felismertetése. Az osztály mint közösség kommunikációs és




problémák)





Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok.


A nyári szünidő tervezése – élménykommunikáció

Félévi bizonyítványterv készítése

Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység.

Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom?






Tanulói jogok és kötelességek DÖK

A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok

következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése,

igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük

elősegítése

A tanulók legyenek tevékenyen részesei az osztályközösségnek:


kommunikáció

fejlesztése

Erkölcstan:

szabálykövetés,


előírás

155

Osztálykirándulás tervezése, szervezéssel kapcsolatos munkák

felosztása

Kulcsfogalmak/

fogalmak

rend, szabály, szabálykövetés, törvény, előírás, értékelés, önértékelés

Tematikai egység/

Fejlesztési cél


családban?

Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Énkép, önismeret, társas kapcsolatok, kapcsolati rendszerekben működő

szabályok.

A tematikai egység


céljai

Az osztály mint közösség. A barátság fogalmának értelmezése.

Magunkról való tudás. Gondolati térkép.


Helyem az osztályban

Helyem az osztályban, mint közösségben

Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles



Hogyan változtam az elmúlt években: külső és belső tulajdonságok

Énkép és önismeret fejlesztése. A pozitív énkép erősítése, a negatív

énkép alakítása pozitív irányba.

Ki vagyok én?




Testbeszéd, beszélnek a testrészeink.

Megjelenésünknek, a rólunk alkotott képnek a szerves részét képezik

a testbeszédünk, a gesztusaink, a mimikánk. Mindezek fejlesztése,

alakítása nagyon fontos a rólunk kialakított kép pozitív attitűdjéhez.

Barátságtérkép




A felnőttek és én

A felnőttek és gyerekek kapcsolat: a „közös nyelv” kialakítása. A

felnőttek tisztelete. Példamutató felnőttek szerepe a tanulók erkölcsi

nevelésében, fejlődésében.

A szülők szerepe a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,



Magyar nyelv:

A testbeszéd

értelmezése

Irodalom:


felnőtt-gyerek



elfogadása

Kulcsfogalmak/

fogalmak

énkép, önismeret, társas kapcsolatok, közösség,

156

Tematikai egység/


Órakeret

5 óra

Előzetes tudás


Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről:

feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna.

A tematikai egység


céljai

A kommunikáció eszköztárának stabil, helyzetnek megfelelő

használata. A kommunikációs tényezők biztos felismerése. Kulturált

kommunikációs illemszabályok betartása.


Hogyan mondjam?

A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak,

a különböző információ-hordozók üzeneteinek megértése és

feldolgozása.


megismerése, egyénre szabott alkalmazása: tegeződés, magázódás,

tetszikelés.

Szituációs játékok: vita, meggyőzés, kérdésfeltevés

Mindennapi kommunikációs helyzeteink: Hogyan ismerkedünk?


Bemutatkozás, bemutatás, beszélgetés, szándéknyilvánítás, köszönés,

megszólítás tudakozódás stb. páros és csoportmunkában. Új

osztálytárs, új tanár, új szomszéd kerül kapcsolatba velünk.

Magyar nyelv:


különféle

kommunikációs

helyzetekben

Magyar nyelv: nyelvi

kifejezési formák:

tegeződés, magázódás,

tetszikelés


chat



megszólítás,

bemutatkozás,

bemutatás

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet. Verbális kommunikáció.

Nem verbális kommunikáció. Kommunikációs illemszabályok.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Tanuljuk a tanulást – Egészséges életmód –

környezettudatosság – A mi pályánk?

Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Szövegértés és szövegalkotás korosztálynak megfelelő szintje. A

kiemelés mint jegyzetelési technika. Mi a környezettudatos magatartás?

A tematikai egység


céljai

Szövegértő és szövegalkotó képesség fejlesztése. A kiselőadás

készítésének ismérvei, az informatikai tudás beépítése a

kiselőadásokba, például ppt. A fejlesztés a környezettudatos magatartást

és az egészséges életmódot érintő témákon keresztül történik, fejlesztve

ezáltal a szövegértést és a tanulási kompetenciát is. A felvételi helyzet

előzetes megteremtése a kiselőadásokkal.


Szövegfeldolgozás algoritmusainak gyakorlása.

Szövegértés írásban és szóban

A szövegértő képesség fejlesztése különböző szövegtípusokon

keresztül.

Magyar nyelv,

Irodalom:



157

Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának módszerei.

Egyénre szabott tanulási módszerek.

Csoport- vagy páros munkában az együttműködés szabályainak

elsajátítása.

Jegyzetelési technikák elsajátítása, lépéseinek gyakorlása különböző

típusú hallott vagy leírt szövegeken keresztül: tartalmi kivonat

készítése folyószöveggel, fogalmi háló készítése, gondolati térkép

készítése, kulcsszavak kiemelése, cédulázás

Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása

Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók

kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt

elő is tudják adni.

Az önértékelés és mások értékelésének fejlesztése.

A felvételire való felkészítés olyan helyzetek megteremtésével, ahol

a tanulóknak alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet megszokására, illetve a

magabiztos előadásmód gyakorlására.




foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására, valamint a hozzájuk vezető


Kiselőadások készítése prezentációval

A prezentáció fogalmának és fajtáinak ismerete. A papíralapú

prezentáción túllépve a digitális kompetencia előtérbe helyezése.

PowerPoint előadás készítésének mechanizmusa, az ehhez

kapcsolódó előadásmód fejlesztése.


Magyar nyelv,

Irodalom:

A jegyzetelési tech-

nikák gyakorlása

Informatika:

Online szótárok

használata

Kulcsfogalmak/

fogalmak

szövegértés, szövegalkotás, jegyzetelés, kiselőadás PowerPoint

Tematikai egység/


Órakeret

5 óra

Előzetes tudás A pénz fogalma mint fizetőeszköz. Mennyi pénzből lehet a mindennapi

élelmiszereket vásárolni? Milyen havi kiadásai vannak egy családnak?

A tematikai egység


céljai


mennyi pénzért mi vásárolható meg. Tudjon kalkulálni zsebpénz

mértékű összegekkel.

Ismerje a család háztartási kiadásait, hogy milyen közüzemi számlákat

kell fizetni.

Ismerje a takarékosság fogalmát, tudjon megfogalmazni olyan

lehetőségeket, amivel spórolhat/tunk.


A saját felelősség felismerése az értékteremtő munkában.

Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt 2 órában

Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról

demokratikus döntéshozatal.

158

Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel,

programokkal.

Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez

előkészítés, foglalások rendezése stb.

Osztály szintű karácsonyi ünnepség költségvetésének készítése

Költségvetés készítés: a költségvetés részei, tervezés, számítások

végzése, megvalósítás, elszámolás.




Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának

elemzése

Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében,

elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a

megvalósult költségek között. Mi volt az eltérés oka?

Matematika: a pénz

vásárlói értéke

Kulcsfogalmak/

fogalmak

pénz, érték, takarékosság

8. évfolyam






Tematikai egység/


Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Társakkal való együttműködés: Szervezetek működése, működés

szabályozása.

A tematikai egység


céljai

Az értékelés, önértékelés fejlesztése. Az osztály mint közösség és az

egyén kommunikációs, valamint együttműködési képességének

fejlesztése.



problémák)





Mit várunk a tanévtől? Kommunikációs gyakorlatok.



159

A jövőbeni tervek – élménykommunikáció

Félévi szöveges önértékelési terv készítése

Önismeret fejlesztéséhez előkészítő tevékenység.

Félévi értékelés. Mit vártam magamtól? Helyes volt-e az elvárásom?






kommunikáció

fejlesztése

Kulcsfogalmak/

fogalmak

értékelés, önértékelés, kommunikáció

Tematikai egység/


Órakeret

3 óra

Előzetes tudás Az internet fogalma, használata. Az etikett fogalma

A tematikai egység


céljai

Az internetnyelv megjelenése mellett az anyanyelv helyes

használatának fontosságára nevelés. Az internet szabályrendszerének,

normáinak megismertetése a tanulókkal, valamint e terület

közösségformáló hatásának ismertetése.


Internetnyelv

A 20-21. századi vívmányok biztos és kulturált használata mellett az

anyanyelvi kultúra megtartásának fontossága.

A normakövető helyesírás alkalmazása e-mailezés és chatelés

alkalmával.

A levél tartalmi és formai elemeinek megőrzése e-mail írásakor.

Etikett netikett

Az alapvető viselkedési normák kiterjesztése a mindennapi

viselkedés területén megjelenő internetes világra is. Tudatosítani kell

a tanulókban, hogy a netikett, azaz az internet etikettje, írott és íratlan

szabályai is mindenki számára kötelező érvényűek. Az internetes

közösségek hagyományos közösségekhez hasonló működésének

ismertetése, annak érdekében, hogy tudják a tanulók, ezek a

közösségek is kiközösítik azokat a tagokat, akik a

szabályrendszerüket nem tartják be.


chat

Magyar nyelv és

irodalom:

A levél tartalmi és

formai jellemzői


normák,

Kulcsfogalmak/

fogalmak

internetnyelv, etikett, netikett, szabályrendszerek

Tematikai egység/

Fejlesztési cél A mi pályánk?

Órakeret

17 óra

Előzetes tudás

Tehetség fogalma. Szakmák ismerete, Saját adatok ismerete. Illemtani

szabályok. Kommunikációs ismeretek. Szövegértés és szövegalkotási

képesség.

160

A tematikai egység


céljai

A tehetség jegyeinek felismerése önmagunkon. Szövegértő és

szövegalkotó képesség fejlesztése.


Mindenki tehetséges valamiben. Te miben?

A tehetség területeinek megismerése, a saját képességek reális

ismerete, annak felismerése miben tud a tanuló kiemelkedőt nyújtani.

Pályaorientáció. Pályaválasztás 4 óra

A tanulók kapjanak átfogó képet a munka világáról. Ennek

érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania

számukra, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket,

elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és

képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk

kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére.

Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a

vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok

kezelését.

Hogyan készülök az írásbeli felvételire?

A felvételire, való felkészítése a tanulóknak olyan helyzetek

megteremtésével, ahol alkalmuk nyílik a vizsgahelyzet

megszokására, illetve a magabiztos előadásmód gyakorlására.






Az önéletrajz

Az új típusú önéletrajz tartalmi és formai követelményei.

Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és online

felületen. A kézzel írt önéletrajz küllemének követelményei:

olvasható írás, a helyesírás fontossága, áthúzások, satírozások,

lefestők mellőzése.

Az online felületen küldött önéletrajz kísérőlevelének formai és

tartalmi, netikettbeli követelményei.

Felvételi adminisztráció, jelentkezési lapok.

Szövegértés gyakorlása a kitöltési útmutató alapján.

Az írásbeli felvételi tapasztalatai – kommunikációs gyakorlat

Hogyan készülök a szóbeli felvételire – kommunikációs gyakorlatok

Kiselőadások készítése – szóbeli kommunikáció gyakorlása

Olyan szempontrendszer kialakítása, amely alapján a tanulók

kiselőadásokat tudnak készíteni, és azokat az osztályközösség előtt

elő is tudják adni.

Magyar nyelv,

Irodalom:




Informatika:

Online szótárok

használata

Magyar nyelv,

Irodalom:

Önéletrajz

Magyar nyelv,

Irodalom:

kiselőadás

161

Megjelenés a felvételin – A divat, amely megmondja ki vagy

Öltözködési és viselkedési normák alakítása. A helyszínnek és

időpontnak megfelelő magatartásformák gyakorlása.

A szóbeli felvételi tapasztalatai– kommunikációs gyakorlatok

Kulcsfogalmak/

fogalmak

szövegértés, szövegalkotás, kiselőadás, illemtan

Tematikai egység/

Fejlesztési cél

Egészséges életmód – Környezettudatosság

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Testi és hormonális változások, valamint azok következményei

A tematikai egység


céljai

A serdülőkorral együtt járó változások higiéniás kezelésére való

felkészítés.

A szerelem meghatározása vagy meghatározatlansága


Halló fiúk, halló lányok

Hormonok változása, nemi sajátosságok, problémák kezelése

(pattanások, menstruáció, zsíros haj stb.

Készítsük fel a tanulókat az önállóságra, a testi higiénében. Az

egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki

állapot örömteli megéléséhez.

Szerelem és más dolgok

A tanulók érzelmi felkészítése a túlfűtött érzelmi

megnyilvánulásokra. A másik nem tiszteletére megbecsülésére

nevelés.

Segítsük a tanulókat, hogy legyenek képesek a lelki egyensúlyuk

megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a

társas konfliktusok kezelésére.

Biológia

Hormonális változások

és külső hatásai

Kulcsfogalmak/

fogalmak

hormonális változások, érzelem, szerelem, lelki egyensúly

Tematikai egység/


Órakeret

5 óra

Előzetes tudás A pénz értéke, mint fizetőeszköz. Költségvetés fogalma.

A tematikai egység


céljai


mennyi pénzért lehet utazni, programokat szervezni, szállást foglalni.


Utazás kirándulásszervezés

Az osztálypénz kezelése, a felelősök kijelölése, a felhasználásról

demokratikus döntéshozatal.

Komplex osztálykirándulási tervek készítése, költségvetéssel,

programokkal.

Költségvetés tervezés, ajánlatok összehasonlítása, kivitelezéshez

előkészítés, foglalások rendezése stb.



Földrajz:

Magyarország

nevezetességeinek,

természeti kincseinek

ismeret, turisztikai

célpontok

Informatika:

162


Pénzvilág és gazdaság osztályszinten projekt megvalósulásának

elemzése

Osztálypénz elszámolás, a költségek elszámolása számlák ellenében,

elemzés, hogy milyen területeken volt eltérés a tervezett és a

megvalósult költségek között. Mi volt ennek az oka?

Praktikumok: diákok által felvetett gazdasági témák megvitatása,

tapasztalatszerzés egymástól.

Útvonaltervező, excel-

táblázat használata,

Matematika

a pénz vásárlói értéke

Kulcsfogalmak/

fogalmak

pénz, érték, takarékosság, költségvetés,

163

3. számú melléklet:Az egyes tantárgyak értékelési rendszere

A magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelési rendszere

Szóbeli számonkérés és értékelés

Törekszünk a számonkérésben az élőszavas kommunikációt előnyben részesíteni, különösen

az irodalom tárgy területén, ahol az összefüggő szöveges felelet, az önálló véleményalkotás

formái nagy hangsúllyal szerepelnek a NAT-ban is és helyi tantervünkben is. A nagyobb

létszámú osztályoknál is törekedni kell arra, hogy az irodalom tantárgyból (a memoriterekkel

együtt) legalább 3 szóbeli feleletre kerüljön sor a félév során. Az aktuális szóbeli felelet

alkalmával mindig gondot kell fordítani a folyamatos ismétlésre is.

A teljesítmény függvényében a következőképpen alakul a szóbeli beszámoltatás értékelése:

A tantervben meghatározott, a továbbhaladáshoz minimálisan szükséges ismeretek

elsajátítása és reprodukálása elégséges, ha ezt a szintet nem éri el a teljesítmény,

elégtelen az érdemjegy.

Amennyiben a továbbhaladáshoz minimálisan szükségest meghaladja a tanuló

teljesítménye s eléri a törzsanyag 50 %-át, közepesre értékeljük.

Ha a elsajátítandó tudástartalmak 75 %-át eléri a szóbeli felelet során a tanuló

teljesítménye, feleletének értéke jó.

Ha a helyi tantervben meghatározott tudástartalmak 90 %-át eléri a tanuló

teljesítménye, akkor tudását jelesre értékeljük. Teljesítményének értékelésekor

figyelembe vesszük a szaktárgyi versenyekre való felkészülést és részvételt, az ott

elért eredményeket is.

A szóbeli feleletek közé tartozik a memoriterek számonkérése, ezt azonban fekete színnel

különböztetjük meg az összefüggő, témakifejtő szóbeli felelettől.

Írásbeli számonkérés és értékelés

Mindkét tárgyból a témakörök végén az elsajátítás mértékének ellenőrzése és értékelése

történik témazáró (szummatív) felmérésekkel, amit magyar nyelvből az összefoglalást

követő dolgozat-előkészítő feladatsorok megoldása során történő diagnosztizálás, irodalom

tárgyból pedig előkészítő rész- illetve házi fogalmazások előznek meg, amelyeknek szintén a

helyzetelemzés és tájékozódás a célja. A házi fogalmazásokat is értékeljük érdemjeggyel és

szövegesen is, felhívva a figyelmet a fogalmazás pozitívumaira és negatívumaira.

164

Irodalom tantárgyból a tanári programban tervezzük – műfajjal együtt – a megírandó

irodalmi dolgozatok számát és témáját. A hagyományoknak megfelelően 3 jeggyel

értékeljük: fogalmazás, helyesírás, külalak.

A jegyeket a naplóba piros színnel jegyezzük be; súlyozottan számítanak a félévi értékelések

alkalmával.

Helyi pedagógiai programunknak megfelelően a megíratás időpontját be kell jelenteni a

tanulóknak, nem eshet még egynél több tantárgy témazáró felmérésével egy napra az adott

osztályban.

Értékelése:

0 – 30 % : elégtelen

31 – 50 % : elégséges

51 – 75 % : közepes

76 – 90 % : jó

91 – 100 % : jeles

Az írásbeli feleletek értékelésének módja megegyezik a témazáró értékelésével, eredményét

kék színnel jegyezzük az osztálynaplóba, egyenértékű a szóbeli felelettel. Az írásbeli

feleltetés – a szóbelihez hasonlóan – nem jár a nevelő számára bejelentési kötelezettséggel.

A helyesírás értékelése:

A helyesírást ezen értékelési rendszerünk mellékleteként szereplő Helyesírási norma szerint

bíráljuk el, a hibákat aszerint súlyozzuk, mennyire indokolhatók szabállyal, s a szabály

alkalmazásának begyakorlottsági szintje az adott évfolyamon milyen. A norma a helyesírási

szabályoknak az MTA által meghatározott, A magyar helyesírás szabálya c.

szabálygyűjtemény aktuális állapotához igazodik.

A magyar nyelvi témazárókhoz minden esetben helyesírás-ellenőrzés (tollbamondás) is

kapcsolódik, amelyet külön jeggyel értékelünk – kivéve a helyesírás értékelése alól

felmentett tanulókat.

Az órai munka, a tanuláshoz kapcsolódó tevékenységek és a szorgalmi feladatok

értékelése:

165

Az 5. osztályban év elején, illetve a 6-8. évfolyamon, szintén az év elején

diagnosztikus céllal végzett bemenet-mérések eredménye a naplóba zöld színnel

kerül, tájékoztató jellegű.

Az óra munkájában való aktív részvételt, az elvárhatóhoz képest többletként

jelentkező tanulói teljesítményt piros pontokkal jutalmazzuk.

Ugyancsak piros pontokkal, esetenként 5 (jeles) érdemjeggyel jutalmazzuk a

szorgalmi feladatok színvonalas, a kitűzött céloknak megfelelő elvégzését. Ezt a

szorgalmi feladat adásakor előre közöljük, mi a várható siker-kritérium.

A házi feladat el nem készítése, a felszerelés órai munkát akadályozó hiányossága,

illetve a Nkt-ben foglaltakkal szemben a képességeknek nem megfelelő órai

munkavégzés, a többi tanuló jogainak csorbítása fekete pontot von maga után.

A pontok beváltása a következő módon történik:

Ha a tanulónak 9-10 piros pontja és 0-1 fekete pontja van: 5 (jeles)

7-8 piros pontja és 2-3 fekete pontja van: 4 (jó)

5-6 piros pontja és 4-5 fekete pontja van: 3 (közepes)

3-4 piros pontja és 6-7 fekete pontja van: 2 (elégséges)

0-1-2piros pontja és 8-9-10 fekete pontja van 1 (elégtelen)

érdemjegyet kap. E zöld színnel kerül beírásra a naplóba.

Az írásbeli munkák külső alakja:

Mindkét tantárgy fontos feltétele, hogy az elkészített írásos munkák

tiszták, olvashatóak, rendezettek és áttekinthetőek legyenek,

a közösen megállapított füzetvezetési szabályokat érvényesítse a tanuló.

A füzet vezetése folyamatos legyen.

A hibajavítás módja: zárójelbe tétel és áthúzás vonalzóval.

Az írásbeli munkák külső alakját az osztályozónaplóba zöld színű érdemjeggyel

értékeljük. Gyakorisága: félévenként 1 érdemjegy.

A házi feladatok adásának szabályai:

Figyelembe kell vennünk a következő órához való közelségét a feladatadás

időpontjának.

Az önellenőrzés és az önjavítás készségét fejlesszük, elsősorban a házi feladatok

rendszeres ellenőrzésével.

166

A memoriterek számonkérésénél figyelembe vesszük a tanulók egyéni adottságait.

A hosszabb felkészülést, elkészítési időt igénylő feladatokhoz elegendő időt (1 hét)

biztosítsunk (dolgozat-előkészítő házi fogalmazás, gyűjtő, rendszerező munka stb.)

A történelem tantárgy értékelésének alapelvei

Írásbeli számonkérés és értékelés

minden évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozat írása, a teljesítmény

értékelése:

0 – 30 % → elégtelen

31 – 50 % → elégséges

51 – 75 % → közepes

76 – 90 % → jó

91 – 100% → jeles

A naplóba és a tájékoztató könyvbe piros színnel kerülnek beírásra, a tanév végi

értékelésnél legnagyobb súllyal számítanak. A tanév végi értékelésnél a témazáró

dolgozatok tendenciája döntő fontosságú.

minden fejezet közben 1 írásbeli felelet a fejezet 3-4 leckéjéből. ( 3-4 kérdés).

A teljesítmény értékelése megegyezik a témazáró dolgozat ponthatáraival, azzal a

különbséggel, hogy amennyiben max. 3 pont hiányzik a tanulónak a jobb jegy

eléréséhez, akkor egy félévben egy alkalommal 3 piros ponttal egy jegyet javíthat az

érdemjegyén. Ezt a tanár jelzi a pontozófüzetében és a gyermek dolgozatán.

A naplóba kék színnel kerül beírásra az eredmény.

Szóbeli számonkérés :

Minden tanuló lehetőség szerint félévente (de legalább évente) egyszer felel az aktuális lecke

anyagából, illetve a témakörhöz kapcsolódó ismétlésből.

A naplóban kék jegyként szerepel.

Az értékelés szempontjai:

- jeles, ha a tanuló önállóan elmondja a leckét (esetleg egy-két segítő kérdéssel), és az

ismétlést is tudja.

- jó, ha a tanuló kérdések segítségével tudja a leckét és az ismétlést is. (Legalább a

törzsanyag 75 % -át)

- közepes, ha a tanulók kérdések segítségével tudja a törzsanyag 50 %-át.(Az ismétlő

kérdéseket és az új leckét is)

- elégséges , ha a tanuló tisztában van a min. követelmények 51 %-ával.

- elégtelen , a tanuló segítő kérdésekkel sem tudja a min. követelmények 50 % -t.

167

Szorgalmi feladat

- a feladat jellegétől és nehézségétől függően a tanulót (zöld) 5-ös érdemjeggyel, ill. piros

ponttal értékeljük. 10 piros pont összegyűjtése után szintén zöld ötös jár.

Önálló munka (házi feladat értékelése)

A tanulók 7-8. osztályban félévente 1-1 leckét önállóan dolgoznak fel úgy, hogy az

összefüggésekről vázlatot készítenek otthon. A munkára érdemjegyet kapnak, ami fekete

színnel kerül beírásra.

Az érdemjegyek súlypontozása

A legfontosabb (legnagyobb értékű) jegyek a témazáró jegyek (piros szín). Ezek a tanév végi

értékelésnél duplán számítanak. Ezeket követik a kék színnel jelölt szóbeli és írásbeli

feleletjegyek, majd a fekete színnel jelölt, önálló feladatmegoldásra kapott jegyek, végül a

zöld színnel jelölt ( szorgalmi feladatra és órai munkára kapott) jegyek. Két zöld ötös értéke

megegyezik egy felelet ötössel.

5. osztály első félévében kevesebb (ált. 3) érdemjegy van, mivel a tanulóknak új tantárggyal

kell megismerkedniük, meg kell tanulni a tantárgy tanulását is. Ezért az első fejezet esetén

nincs írásbeli felelet, csak a fejezet végén témazáró. A szóbeli feleletek is csak próba

jellegűek az első fejezetnél.

Az idegen nyelv ellenőrzése, értékelése

A tantárgy jellegéből adódóan alapvetően két ellenőrzési és értékelési forma van: szóbeli és

írásbeli, amelyek a helyi tantervben részletesen kifejtett követelményekre épülnek.

A nemzetiségi népismeretnél részben, a tánc és a technika tantárgy esetében elsősorban a

gyakorlati tudást ellenőrizzük, értékeljük.

A pedagógiai programban meghatározottak szerint a szóbeli ellenőrzés és értékelés nagyobb

szerepet kap, 1- 8. évfolyamig folyamatos a tanulók teljesítményének szóbeli számonkérése,

amely a tantervben előírt alapkészségekre irányul.

1. évfolyamon és a második évfolyam első félévében kizárólag szöveges értékelés történik, a

pedagógiai programban leírt négy minősítési kategóriával és időbeli elosztással.

A második évfolyam 2. félévétől nyolcadik évfolyamig érdemjeggyel értékeljük a tanulókat.

168

2. évfolyamtól a számonkérésben fokozatosan haladunk az írásbeliség és szóbeliség

pedagógiai programban meghatározott arányai felé.

Témazáró dolgozat a 4. évfolyamtól íratható.

A témazáró dolgozat érdemjegyét pirossal, a szóbeli feleletek és írásbeli feleletek érdemjegyét

kékkel jelöljük a naplóban.

A német nyelvet idegen nyelvként tanulók egy félév során legalább 3 , a nemzetiségi nyelvet

nyelvoktató formában tanulók pedig legalább 5 érdemjeggyel rendelkezzenek.

A német nyelvet idegen nyelvként tanulók két iskolai dolgozatot, a nemzetiségi nyelvet

nyelvoktató formában tanulók négy iskolai dolgozatot írnak, a két félévre arányosan elosztva.

A matematika tantárgy értékelési rendszere

Témazáró dolgozat értékelése:

91 – 100 % jeles

76 – 90 % jó

51 – 75 % közepes

31 – 50 % elégséges

0 – 30 % elégtelen

A naplóba a témazárót piros színnel írjuk be az érdemjegyet.

Minimum követelményekből íratott dolgozat:

95 – 100 % jeles

89 – 94 % jó

78 – 88 % közepes

67 – 77 % elégséges

0 – 66 % elégtelen

Ezt a dolgozattípust zöld színnel jelöljük a naplóban.

Írásbeli és szóbeli felelet:

A gyakoribb számonkérés érdekében írásban is feleltetünk. Ez a szóbeli felelethez hasonlóan

4-5 kérdésből álló, az aktuális tananyagra korlátozódó kérdésekre adott, csoportos írásbeli

válasz.

Értékelése megegyezik a témazáró dolgozat értékelésével.

Az írásbeli és szóbeli feleleteket kék színnel jelöljük a naplóban.

A szorgalmi házi feladat és egyéb szorgalmi feladatra piros pontot adunk:

169

5db = 1 db ötös

Fekete pont: kötelező házi feladat elmulasztása, felszerelés otthon felejtése esetén adjuk. 10

fekete pont írásbeli szaktanári figyelmeztetést von maga után.

A házi feladat adásának elvei:

A tanulók olyan és annyi írásbeli feladatot kapnak, mely az óra anyagához szorosan

kapcsolódik, és amelyet otthon 20 perc alatt elvégezhetnek.

Ha több gyakorlást látunk szükségesnek, szorgalmi házi feladatot adunk. A helyesen

megoldott szorgalmi házi feladatért piros pontot adunk.

A természetismeret és biológia tantárgyak értékelése.

Írásbeli számonkérés fajtái és értékelése.

Minden évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozat íratása történik.

A teljesítmény mérése:

0-30% elégtelen

31-50% elégséges

51-75% közepes

76-90% jó

91-100% jeles

Ezek a jegyek pirossal kerülnek a naplóba. A tanév végi értékelésnél nagyobb súllyal

számítanak.

A gyakori számonkérés érdekében két témazáró között a tanulók írásbeli feleletben is számot,

adnak tudásukról. A kérdések az aktuális anyagra korlátozódnak. Az írásbeli feleletet a

tanulókkal az azt megelőző órán közöljük.

Értékelése megegyezik a témazáró dolgozat értékelésével.


Minden tanuló évenként egyszer szóban felel az aktuális lecke anyagából, illetve a

témakörhöz tartozó ismétlésből. Ezt a naplóba kékkel kerül beírásra. Fontos, hogy

összefüggően és a szaknyelvet használva válaszoljon a feltett kérdésre, beszéljen a

tananyagról.

170

Ha képes összefüggően beszélni az aktuális tananyagról és jól használja a szaknyelvet,

valamint az adott témakörhöz kapcsolódóan jól válaszol a feltett kérdésekre, akkor

jeles

Ha összefüggő beszédét az aktuális tananyaggal kapcsolatosan néhány segítő kérdés

segítségével képes elmondani, de válaszol a témakörhöz tartozó ismétlőkérdésekre,

akkor jó

Ha az aktuális tananyagról csak segítőkérdésekkel képes beszélni, de a kérdésekre jól

válaszol, akkor közepes

Ha az aktuális tananyagot segítő kérdésekkel képes elmondani, s a kérdések felére tud

csak választ adni, akkor elégséges

Ha a tananyagot segítőkérdésekkel sem tudja elmondani, akkor elégtelen.

Az órai aktivitást „ +” ponttal értékeljük. Az a tanuló kaphatja, aki a 45 percet aktívan végig

dolgozza. Végig figyel az órán, a feltett kérdésekre válaszadását kézfelemeléssel jelzi. Egyéni

munkáját tudásához képest jól végzi.

„ +” pont adható akkor is, ha egy adott feladatot a tanuló hibátlanul old meg.

10 „+” pont egy 5, ami a félévi, év végi osztályzatnál a felelethez hasonló súlyozással kerül

beszámításra.

A tanulók szorgalmi feladat elvégzéséért is kaphatnak”+” , az elvégzett feladat minőségétől és

mennyiségétől függően akár többet is. Ezt az órai munkától elkülönítve vezetjük, s szintén

10”+” pont egy 5.

„-„ pontot a tanulók akkor kapnak, ha a házi feladatot nem készítették el, vagy felszerelésük

nincs ott a tanórán. 5 db „-„ után írásbeli szaktanári figyelmeztetést / v. a következő fegyelmi

fokozatot/ kap a tanuló.

A földrajz tantárgy értékelése

A tantárgy jellegéből adódóan két ellenőrzési és értékelési forma van, a szóbeli és írásbeli. Az

ellenőrzés a helyi tantervben kifejtett követelményekre épül.

Írásbeli számonkérés fajtái és értékelése.

Minden évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozatot írnak a tanulók.

A teljesítmény mérése:

0-30% elégtelen

171

31-50% elégséges

51-75% közepes

76-90% jó

91-100% jeles

Ezek a jegyek pirossal kerülnek a naplóba. A tanév végi értékelésnél nagyobb súllyal

számítanak.

A gyakori számonkérés érdekében két témazáró között a tanulók írásbeli feleletben is számot

adnak tudásukról. A kérdések az aktuális anyagra korlátozódnak. Az írásbeli feleletet a

tanulókkal az azt megelőző órán közöljük.

Értékelése megegyezik a témazáró értékelésével. A kapott érdemjegyet a naplóba kék színnel

írjuk be.


Minden tanuló évenként egyszer szóban felel az aktuális lecke anyagából, illetve a

témakörhöz tartozó ismétlésből. Ez a naplóba kékkel kerül beírásra. Fontos, hogy

összefüggően és a szaknyelvet használva válaszoljon a feltett kérdésre, beszéljen a

tananyagról.

Ha képes összefüggően beszélni az aktuális tananyagról és jól használja a szaknyelvet,

valamint az adott témakörhöz kapcsolódóan jól válaszol a feltett kérdésekre, akkor

jeles

Ha összefüggő beszédét az aktuális tananyaggal kapcsolatosan néhány segítő kérdés

segítségével képes elmondani, de válaszol a témakörhöz tartozó ismétlőkérdésekre,

akkor jó

Ha az aktuális tananyagról csak segítőkérdésekkel képes beszélni, de a kérdésekre jól

válaszol, akkor közepes

Ha az aktuális tananyagot segítő kérdésekkel képes elmondani, s a kérdések felére tud

csak választ adni, akkor elégséges

Ha a tananyagot segítőkérdésekkel sem tudja elmondani, akkor elégtelen.

Az órai aktivitást „ +” ponttal értékeljük. Az a tanuló kaphatja, aki a 45 percet aktívan végig

dolgozza. Végig figyel az órán, a feltett kérdésekre válaszadását kézfelemeléssel jelzi. Egyéni

munkáját tudásához képest jól végzi.

„ +” pont adható akkor is, ha egy adott feladatot a tanuló hibátlanul old meg. Egy tanórán

több pont is szerezhető.

172

10 „+” pont egy 5, ami a félévi, év végi osztályzatnál a felelethez hasonló súlyozással kerül

beszámításra.

A tanulók szorgalmi feladat elvégzéséért is kaphatnak”+”, az elvégzett feladat minőségétől és

mennyiségétől függően akár többet is. Ezt az órai munkától elkülönítve vezetjük, s szintén

10”+” pont egy 5.

Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek egy adott téma önálló feldolgozására, annak írásban

történő közvetítésére. Ezért a tanév során minden évfolyamon a tanulóknak házi dolgozatot

kell készíteniük. Az elkészítést megfelelő előkészítés előzi meg. Az értékelésnél a téma

feldolgozottságának %-a, a szaknyelv használata, egyéni elképzelés, véleményalkotás, és a

külalak kerül értékelésre.

A kémia tantárgy értékelése

Írásbeli számonkérés és értékelés:

mindkét évfolyamon a fejezetek végén témazáró dolgozat íratása,

a teljesítmény értékelése: 0 – 30 % elégtelen,

31 – 50 % elégséges,

51 – 75 % közepes,

76 – 90 % jó,

91 – 100 % jeles,

A jegyek a naplóba pirossal kerülnek beírásra, a tanév végi értékelésnél a legnagyobb

súllyal (két jegynek) számítanak.

a fejezetek feldolgozása közben írásbeli feletetet íratunk az aktuális leckék

tananyagából, értékelési módjuk megegyezik a szóbeli feleletével, a naplóban kék

jegyként szerepel.

Szóbeli számonkérés és értékelése:

Minden tanuló évenként legalább egyszer szóban felel az aktuális lecke anyagából illetve

témakörhöz tartozó ismétlésből,a naplóban kék jegyként szerepel.

Szorgalmi feladatok értékelése:

A feladat jellegétől és nehézségétől függően a tanulót (zöld) 5-ös érdemjeggyel, illetve piros

ponttal értékeljük, / öt piros pont összegyűjtése után szintén 5-ös jár/.

173

A vizuális kultúra tantárgy értékelési rendszere

A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség,

készség, ismeret, és magatartásbeli fejlődése. A fejlődés mértékét minden esetben önmaguk

év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg.

Elégtelen: Ha a minimumkövetelményt nem éri el, vagy a tanév során nem mutatja be a

tanórán készített munkáit, és művészettörténet dolgozatai mind elégtelenek.

Elégséges: Ha csak a minimum követelményt éri el.

Közepes: Ha év eleji szintjéhez képest a képességeinek nem teljes mértékben

megfelelően fejlődött.

Jó: Ha év eleji szintjéhez képest a képességeinek majdnem megfelelően fejlődött.

Jeles: Ha eléri az optimum követelményt.

A művészettörténet tananyagot dolgozat formájában kérem számon. A dolgozatban elérhető

pontszámnak megfelelően:

Elégtelen: 0 – 30 %

Elégséges: 31 – 50 %

Közepes: 51 – 75 %

Jó: 76 – 90 %

Jeles: 91-100%

A házi feladat adásának elvei:

Házi feladatot csak abban az esetben kapnak a tanulók, ha az órán elvégezendő feladatot

(lassú egyéni tempójuk miatt) nem tudták befejezni. Olyan feladatot, melyet egyedül,

segítség, illetve modell nélkül is elvégezhetnek.

Természetesen a művészettörténetet otthon kell megtanulniuk az órai magyarázat után.

a feladat jellegétől és nehézségétől függően a tanulót (zöld) 5-ös érdemjeggyel, illetve piros

ponttal értékeljük, / öt piros pont összegyűjtése után szintén 5-ös jár/.

A testnevelés tantárgy értékelése

A tanév során a tanulókat folyamatosan értékeljük, figyelembe vesszük egyéni képességeiket,

fejlődésüket, hozzáállásukat.

174

Jeles: Az elemeket technikailag pontosan hajtja végre, a mozgása a sportágnak megfelelő.

Jó: Az elemeket kis technikai hibával hajtja végre, de a mozgása a sportágnak megfelelő.

Közepes: Az elemeket pontatlanul hajtja végre, a mozgása a sportágnak részben felel meg.

Elégséges: Az elemeket sok hibával hajtja végre a mozgása a sportágra nem jellemző.

Elégtelen: Nem mutatja be a technikai elemet.

A technikai elemek értékelése mellett órai munkát is osztályozzuk, mely az év során

folyamatos.

Felszerelés hiánya szaktanári figyelmeztetést von maga után, vagy a következő fegyelmi

fokozatott.

Az óra alóli felmentést a szülő csak a tájékoztató füzetben, írásban kérhet.

Több órán való felmentést csak orvosi igazolásra adunk.

A tánc tantárgy értékelése

Jeles: Az elemeket technikailag pontosan hajtja végre, rögtönzésre képes, az egyes lépéseket

probléma nélkül kapcsolja össze.

Jó: Tantervi követelményt kevés technikai hibával végrehajtja, hibáit önállóan javítja

Közepes: Az alaplépéseket nevük alapján nem ismeri, pontatlanul hajtja végre a minimális

követelményt. Sok ritmikai és ütembeli hibát vét.

Elégséges: Minimális követelményt hibásan, rossz ritmusban és ütemben, nehézségek árán

tudja teljesíteni.

Elégtelen: Minimális követelménynek tanári útmutatással sem hajlandó eleget tenni.

A technikai elemek értékelése mellett az órai munkát is osztályozzuk, mely az év során

folyamatos.

Figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, fejlődésüket, hozzáállásukat.

175

Felszerelés hiánya szaktanári figyelmeztetést von maga után vagy a következő fegyelmi

fokozatot, ez heti 1 táncóra esetén háromszori hiányosságot jelent félévente.

Az óra alóli felmentést a szülő csak a tájékoztató füzetben írásban kérheti.

Több óra alóli felmentést csak orvosi igazolásra adunk.

176

4. számú melléklet: Az iskolai könyvtár pedagógiai programja

Az iskolai könyvtár pedagógiai programja

Intézményünk könyvtára információs forrásközpontként működik. A dokumentum

állományra épülő szolgáltatásaival, a számítógépes hálózattal, az internet hozzáférési

lehetőséggel az iskolai nevelő-oktató munka szellemi bázisa, meghatározó színtere.

Gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok

igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. A köznevelési intézmény számára vásárolt

dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett

dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

A könyvtáros tanár és a nevelőtestület tagjai együttműködéssel arra törekednek, hogy a

tanulók a hagyományos és az új információhordozókat egyaránt kezelni és használni tudják.

Az iskolai könyvtár pedagógiai programja szerves részét képezi az intézmény pedagógiai

programjának. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok szerint végzi.

Az iskolában működő iskolai könyvtár szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden

tanítási napon igénybe tudják venni. Az könyvtáros tanár, a neveléssel-oktatással lekötött

munkaidő keretében biztosítja tanítási napokon a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat.

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy az intézmény SZMSZ-

ében meghatározottak szerint a könyvtáron keresztül használatra megkapja a munkájához

szükséges információhordozókat.

Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának

megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres

gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek

használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény

könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Az iskolai könyvtár alapfeladata:

a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre

bocsátása,

b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai

foglalkozások tartása,

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek

kölcsönzését.

177

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladata:

a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása ( a tanórákon kívüli egyéni vagy

csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja),

b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,

c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó

intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól,

szolgáltatásairól,

e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

Az iskolai könyvtár a fentieken kívül szükség szerint közreműködik az iskolai

tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK

A könyvtárhasználat oktatása során a tanulók olyan eszköztudást sajátítanak el, melyet a teljes

tanulási folyamatban és azon túl is bármely tevékenységük során alkalmazni tudnak. Egyik

eleme egy világosan elkülöníthető alapozó ismeretanyag, amely a könyvtárra, mint

információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra és az elérésüket biztosító

tájékoztató eszközökre vonatkozik.

A könyvtárhasználati tananyagnak ez a része az informatika tantárgy kerettantervébe épült

be oly módon, hogy az évfolyamonként megjelenő órakeretek minden esetben magukban

foglalják a könyvtári informatikai ismeretek és műveletek tanítására fordítandó időt is.

Megtanítására a könyvtáros tanár vállalkozhat.

Az ismeretek elsajátításához és gyakorlásához nélkülözhetetlen a törvény előírásainak

megfelelő iskolai könyvtár, a megfelelő összetételű, elrendezésű és feltártságú könyvtári

állomány. A másik elem a fellelt információ feldolgozása. A NAT-ban ezt a szellemi munka

technikája elnevezés foglalja össze. A kerettantervekben a könyvtárhasználati ismeretkörnek

ez a része a magyar nyelven belül jelenik meg. A kerettanterv táblázatai az adott

évfolyamokra előírt teljes órakeretet közlik, nem különítik el a befogadott ismeretkörre

fordítandó órákat. A fentiek értelmében a könyvtári ismeretkörök elsajátításához szükséges

órakereteket az alábbiak szerint határozzuk meg.

A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek a magyar nyelvben

Az 1–4. és az 5. évfolyam tanterveibe a teljes könyvtárhasználati tananyag beépül.

178

A 6. évfolyamtól kezdve ebben a befogadó tantárgyban a dokumentumismeret és a szellemi

munka technikája kap helyet.

Az osztályfőnöki nevelés programjába szereplő könyvtár-pedagógiai tartalmak és

alkalmazások

A könyvtárhasználatra, önművelésre nevelés, illetve a művelődés igényeinek felkeltése az

osztályfőnöki nevelés sajátos és nagy hagyományokkal rendelkező területe.

Fontos tehát, hogy a tanulók megismerkedjenek mindazokkal a könyvtári szolgáltatásokkal és

egyéb művelődési lehetőségekkel, amelyek tanulási, továbbtanulási esélyeiket növelik,

segítséget nyújtanak pályaválasztásukban, állampolgári jogaik érvényesítésében, mindennapi

ügyes-bajos dolgaik megoldásában és szabadidős tevékenységeik megválasztásában.

A könyvtárhasználat beépülése a különböző tantárgyakba

A kerettantervekben a könyvtárhasználat programja egyrészt a befogadó tárgyakban

elkülönített tudástartalomként, másrészt a minden tantárgyban megvalósítandó tantárgyközi

nevelési feladatként jelenik meg. Az informatikában és a magyar nyelvben található

könyvtári célismeretek és műveletek tantervi követelményei biztosítják a minden tantárgyban

közös alapvető tudás fokozatos és biztos megszerzését. Az egyszer elsajátított ismeretek

azonban könnyen feledésbe merülnének, ha a különböző tantárgyak nem adnának lehetőséget

sokoldalú alkalmazásukra, a tantárgyi jellegnek megfelelő folyamatos kiegészítésükre.

Ebből következik, hogy a használói képzés nem egyedül és kizárólagosan a könyvtárostanár

feladata; a nevelési követelmény megvalósításáért az egész nevelőtestület felelős. A közös

tervező és szervező munkát azonban a könyvtárostanár koordinálja.

A könyvtárhasználati tananyag szerkezete

A könyvtárhasználati modul óraszáma 1–4. és 5–8. évfolyam

1–4. évfolyam 5–6. évfolyam 7–8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom

Informatika

Magyar nyelv és irodalom

Informatika

4+4+4+6= 18 magyar

0+4=4 informatika

5+4=9 magyar

2+2=4 osztályfőnöki

3+3= 6 informatika

4+4= 8 magyar

2+2 =4 osztályfőnöki

összesen: 18 óra Összesen: 17 óra Összesen: 18 óra

179

A könyvtárhasználat oktatásának feladatai

A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő

lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára,

feldolgozására és a folyamat értékelésére.

Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével,

valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói

magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként” való felhasználásával

alapozhatóak meg az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek, tanulási technikák.

Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, ezért cél, hogy a tanulók az új

körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az

információszerzés-, feldolgozás-, felhasználás etikai szabályait is.

Az alapfokú nevelés-oktatás kezdő szakasza (1–4. évfolyam)

Általános fejlesztési követelmények

Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban

végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit.

Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés

szabályait.

Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az

életkorának megfelelő anyagokból.

Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket.

Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek

és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról

beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni.

Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős

tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja

alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait.

Befogadó tárgy: Magyar nyelv és irodalom

Belépő tevékenységformák Tartalom A továbbhaladás feltételei

1. évfolyam

Évi óraszám: 4

Látogatás az iskolai

könyvtárban

Válogatás a korosztálynak

készült könyvekből:

leporellók, képeskönyvek,

mesekönyvek

A könyvtárban elvárt

viselkedési szabályok

tanulása

A könyvtár terei,

szolgáltatásai. A

könyvkölcsönzés módja

Olvasási szokások

alakítása a könyvtárban

Gyermeklexikon

használata

180

Szavak magyarázata

gyermeklexikon használatával

2. évfolyam

Évi óraszám: 4

Gyermekkönyvek

válogatása megadott témához,

egyéni érdeklődés szerint.

Kölcsönzés

Eligazodás a könyvekben

tartalomjegyzék alapján

Tájékozódás a

gyermeklexikon

betűrendjében

Ismerkedés

gyermeklapokkal

Gyermekkönyv tartalmának

megállapítása a kép és a

szöveg együttes

értelmezésével

A könyvtárhasználat

szabályai

A könyv tartalmi és formai

elemei, főbb adatai

Gyermeklexikon szerkezete,

használata

Gyermeklapok

Felismeri a könyv főbb

formai és tartalmi elemeit,

meg tudja állapítani szerzőjét

és címét

Gyermekkönyv témájának

megállapítása a cím és az

illusztrációk segítségével

Segítséggel keresni tud a

gyermeklexikon

betűrendjében

3. évfolyam

Évi óraszám: 4

Könyvek keresése a szabad-

polcon szerző és cím szerint

Szépirodalmi és ismeret-

terjesztő művek témájának

megállapítása (cím és

tartalomjegyzék alapján) és

csoportosításuk a főbb

állományrészek szerint

Ismeretlen szavak

értelmezése gyermeklexikon

és értelmező szótár

segítségével. A magyar

helyesírási szótár használata

A könyvtár terei és

állományrészei

A könyvek tartalmi

csoportjai: szépirodalom,

ismeretterjesztő irodalom

A szótárak szerkezeti

jellemzői, használata

Adatok, információk

gyűjtésének, célszerű

elrendezésének módja

Eligazodás a könyvtár

tereiben és a gyermekkönyvek

között

A könyv témájának

megállapítása a főbb tartalmi

és formai elemek segítségével

Az ismeretterjesztő és

szépirodalom

megkülönböztetése

Címszavak keresése a

gyermeklexikon és szótár

betűrendjében

4. évfolyam

Évi óraszám: 6

Látogatás a lakóhelyi

gyermekkönyvtárban.

Mesegyűjtemények,

gyermekek részére készült

verseskötetek válogatása a

szabadpolcon

Megadott szempontok

alapján a könyvtár

megfigyelése, a tapasztalatok

feljegyzése

Az iskolai és

gyermekkönyvtárról szerzett

A lakóhelyi

gyermekkönyvtár (terek,

állományrészek,

szolgáltatások)

Gyermekek részére készült

gyermeklapok, gyermekrovat

Az enciklopédia jellemzői,

gyermekenciklopédiák

A nem nyomtatott

dokumentumok alaptípusai

Szaktárgyi feladatok

megoldása a megismert

Könyvek tartalmi és formai

elemeinek (pl.

tartalomjegyzék, fülszöveg)

felhasználása a tartalom

megállapításához

Tájékozódás szótárakban ,

gyermeklexikonokban,

segítséggel enciklopédiában

Gyűjtőmunka

megadott segédkönyvből

segítséggel, beszámoló a

megtalált információról

181

tapasztalatok

összehasonlítása, hasonlóság,

különbség rögzítése írásban

rajzban

Ismeretlen fogalmak, szavak

keresése lexikonban, szótár

betűrendjében

Fogalmak, nevek,

témakörök keresése

enciklopédiában a mutatók és

a tartalomjegyzék alapján

Azonos fogalmak keresése

az alapvető segédkönyv-típu-

sokban; hasonlóságának és

különbségének megállapítása

Tények és adatok gyűjtése

segédkönyvekből tantárgyi

témához. A szerzett

ismeretekről jegyzet, vázlat

segítségével beszámoló

dokumentumokkal

Az alapfokú nevelés és oktatás záró szakasza (5-8. évfolyam)

Általános fejlesztési követelmények:

Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait.

Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat

szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit.

A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes

önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan

változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek

használatában.

Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és

mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő

segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a

könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban.

Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük

információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból

szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni.

Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas

eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje

meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új

technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári

tájékozódás kereteit.

5. évfolyam

Befogadó tárgy: magyar nyelv és irodalom

Évi óraszám: 5


A könyvtár tereinek és A könyvtár raktári rendje Könyvtári gyűjtőmunka

182

állományrészeinek

megkülönböztetése

Szöveges és képi

információk értelmezése

Könyvek tartalmának

megállapítása és ismertetése

formai és tartalmi elemeik

felhasználásával

Könyvek keresése

különböző tantárgyak

megadott témáihoz

Segédkönyvek használata

ismeretlen fogalmak,

kifejezések, eseményekhez,

személyekhez kapcsolódó

adatok kereséséhez,

nyelvhelyességi

önellenőrzéshez

A felhasznált források

azonosítása a dokumentumok

főbb adatainak

megnevezésével

Dokumentumtípusok:

könyv, időszaki kiadvány,

sajtótermék, évkönyv

Segédkönyvek: szótár,

lexikon, enciklopédia

különféle tantárgyak

megadott témáihoz

Szótárak, gyermek-

lexikonok használata

6. évfolyam

Befogadó tárgy: informatika

Évi óraszám: 4


Megadott művek keresése és

tematikus gyűjtőmunka a

könyvtár szabadpolcos

állományában a feliratok és a

raktári jelzet segítségével

Különböző típusú és témájú

dokumentumok formai,

tartalmi és használati

jellemzőinek megállapítása

Azonos művek keresése

különböző ismerethordozókon

A katalóguscédula

értelmezése. Tájékozódás

dokumentumokról a szerző,

cím és egyéb szempontok

szerint a betűrendes leíró

katalógus segítségével

Raktári rend, raktári jelzet

Szépirodalom: betűrend

Ismeretközlő irodalom:

szakrend

Dokumentumtípusok

- nyomtatott (könyv,

sajtótermékek)

- nem nyomtatott

(audiovizuális és

számítógéppel olvasható)

Betűrendes leíró katalógus

szerkezete, használata

Tudjon eligazodni az iskolai

könyvtár szabadpolcos

állományában

Legyen képes

megkülönböztetni a főbb

dokumentumtípusokat

Tudjon szerző és cím szerint

keresni a betűrendes leíró

katalógusban


Évi óraszám: 4


Különböző sajtótermékek Sajtótermékek jellemzői: Anyaggyűjtés

183

megismerése

Tematikus gyűjtőmunka

folyóiratokból

A gyűjtött anyag

feldolgozása (jegyzetkészítés,

rendszerezés, vázlatkészítés,

felhasználás)

Segédkönyvek használata

különböző szövegtípusok

feldolgozásában

Segédkönyvek

csoportosítása. Azonos

fogalmak keresése és

értelmezése szótárban,

lexikonban és

enciklopédiában

Nem szöveges információk

(képek, ábrák jelek)

értelmezése

- formai

- tartalmi

Nyomtatott dokumentumok

információi

- szövegtípusok

- illusztráció

Az adatfeldolgozás alapvető

ismeretei

segédkönyvekből,

sajtótermékekből

Jegyzet és vázlat készítése

Vizuális információk

szerepének megértése

7. évfolyam


Évi óraszám: 3


A kézikönyvtár

összetételének és

tájékozódásban betöltött

szerepének megismerése

A kézikönyvtár jellemző

könyvtípusainak használata

szaktárgyi feladatok

megoldásában


könyvtárak megismerése

könyvtárlátogatással, ill.

közvetett forrásokból

Kézikönyvtár:

könyvtípusok, használati

jellemzőik

Könyvtártípusok: nemzeti

könyvtár, szak-, köz- és

iskolai könyvtár

Tudja, hogy milyen

könyvtípusok tartoznak a

kézikönyvtárhoz

Tudjon információt keresni

segédkönyvekben (szótár,

lexikon, enciklopédia)

Szerezzen tapasztalatokat a

lakóhelyi közművelődési

könyvtárban

Tudja, hogy hazánk

nemzeti könyvtára az

Országos Széchényi Könyvtár


Évi óraszám: 4


Önálló tájékozódás a

könyvtárban

Anyaggyűjtés különböző

tantárgyak témáihoz

Egyszerűbb témák önálló

feldolgozása a könyvtár

dokumentumainak (segéd-

könyv, kézikönyv, ismeret-

terjesztő könyv, folyóirat stb.)

A könyvtár

dokumentumainak

felhasználása különféle témák

feldolgozásában

A kézikönyvtár

funkciójának ismerete

Gyűjtőmunka

segédkönyvekből

Jegyzet és vázlat készítése

Beszámoló megadott

forrásból

184

felhasználásával

A forrásfeldolgozás

lépéseinek alkalmazása: a

téma pontos megfogalmazása,

problémafelvetés,

forrásválasztás és -

feldolgozás segítséggel

(jegyzetelés, rendszerezés,

vázlatkészítés), beszámoló

(szóban vagy írásban),

hivatkozás a forrásra

8. évfolyam


Évi óraszám: 3


Források keresése szaktárgyi

feladatokhoz tárgyi

katalógusok segítségével

A keresett téma kifejezése

tárgyszóval, ill. szakjelzettel

A tematikus keresés

lépéseinek felismerése,

gyakorlása

Tárgyi katalógusok:

szakkatalógus, tárgyszó

katalógus

Tudja, hogy a tárgyszó, ill.

szakjelzet a könyv tartalmát

fejezi ki

Tudjon a szakjelzet alapján

a szabadpolcon

ismeretterjesztő műveket

keresni

Legyen képes – segítséggel

– egyszerű keresési

feladatokat megoldani a tárgyi

katalógus felhasználásával


Évi óraszám: 4


Forráskeresés tantárgyi

vagy közhasznú problémák

megoldásához a könyvtár

tárgyi katalógusaiban

A kiválasztott források

lényegének rögzítése

cédulázással

Szóbeli vagy írásbeli

beszámoló készítése többféle

forrás felhasználásával

Tárgyi katalógus

Forrásjegyzék

Cédulázás

A könyvtár tájékoztató

eszközeinek használata

(kézikönyvtár, katalógusok)

Keresés segítséggel a

könyvtár tárgyi

katalógusaiban

Témafeldolgozás egy-két

forrással

185

Az osztályfőnöki nevelés helyi programjában (5–8. évfolyam)

Nevelési cél megjegyzés Tartalmak Tanulói tevékenységek

5. évfolyam

Javasolt évi óraszám: 2

A tanulók könyvtárhasználati

szokásainak, attitűdjének és

olvasási szokásainak

fejlesztése

A könyvtárhasználat célja

- tájékozódás,

információszerzés,

- tanulás, önművelés,

- élményszerzés

Olvasás - a tudás gyarapításának

élménye

- a szépirodalom szerepe az

élményszerzésben

Beszámolók a könyvtárban

végzett aktuális témáról szóló

gyűjtőmunkáról

Beszámolók a közelmúlt

olvasmányélményeiről

Beszélgetés arról, miért

járunk könyvtárba

Könyvajánlások a szép- és az

ismeretterjesztő irodalom

köréből (osztályfőnöki órák

visszatérő eleme is lehet)

6. évfolyam


Az iskolai könyvtárban

szerzett használói tudás

alkalmazása és kibővítése a

lakóhelyi közkönyvtárban

Az osztályfőnöki órák

aktuális témáinak

feldolgozásához érdemes az

iskolai és lakóhelyi

könyvtárban megoldható

feladatokat adni.

Az osztályfőnöki neveléssel

kapcsolatban ez visszatérő

követelmény lehet.

A lakóhelyi közművelődési

könyvtár - terei, gyűjteményei

- szolgáltatásai:

gyerekeknek, felnőtteknek

- szerepe a tanulásban, a

szabadidő hasznos

eltöltésében

Az iskolai könyvtárról

tanultak ismétlése, rendszerezése

A lakóhelyi közkönyvtár

meglátogatása, tájékozódás a

gyerekeknek és a felnőtteknek

nyújtott szolgáltatásairól

Rajzos beszámoló a könyvtári

tapasztalatokról. Az iskolai és

lakóhelyi könyvtár

összehasonlítása

A könyvtárhasználati isme-

retek alkalmazása a lakóhelyi

könyvtár szolgáltatásainak

igénybevételével

Az osztályfőnöki órák aktu-

ális témáival kapcsolatos felada-

tok megoldása (pályaorientáció,

helyismereti tájékozódás stb.)

7. évfolyam


A különböző könyvtártípusok

bemutatása és a

használatukból eredő

önművelési lehetőségek

tudatosítása

Az újabb könyvtártípus

megismerése tanulmányi

kirándulás keretében is

történhet. Ebben az esetben a

tanulók gyűjtőmunkát

Könyvtártípusok

- nemzeti könyvtár

- szakkönyvtárak

- muzeális könyvtár

Tájékozódás a lakóhelyen

vagy közelében található

könyvtárakról

Látogatás egy közeli

könyvtárban, tájékozódás

funkciójáról, szolgáltatásairól

(előzetesen megadott

szempontok alapján)

A tapasztalatok megbeszélése

Ismerkedés a nemzeti

könyvtárunkkal róla készült

186

végezhetnek a kiválasztott

könyvtárral kapcsolatban, és a

kirándulást megelőző

osztályfőnöki órán

beszámolhatnak róla, így

készítve elő a kirándulást.

dokumentumokból (könyv,

video, CD)

Beszélgetés a könyvtárak

történetéről muzeális könyvtárak

bemutatásával (könyv, video,

CD)

8. évfolyam


A tanulók könyvtárhasználati

szokásainak, könyvtárra épülő

tanulási módszereinek,

technikájának fejlesztése

A könyvtár mindennapi

tájékozódásban betöltött

szerepének tudatosítása

A mindennapi

tájékozódásban egyre

nagyobb szerepet játszik a

könyvtárban fokozatosan

hozzáférhető Internet. Ahol a

világméretű hálózat elérhető,

értelemszerűen bekapcsolható

a tanulók közhasznú

tájékozódásába.

A szellemi munka

technikája: tanulási

szokások, a forrásalapú

tanulás munkamódszerei,

hatékony olvasási

technikák

A mindennapi tájékozódás

forrásai és használatuk

- sajtótermékek: napilap,

hetilap, folyóirat stb.

- rádió, televízió,

számítógépes hálózat

Beszélgetés a tanulási

szokásokról, problémákról

A tanulási stílusok

megismerése, önelemzés

Beszélgetés a tanulási

módszerekről, a tanulási

stílusnak és módszereknek

megfelelő eljárások keresése

A tudatos tanulási szokások

kialakításában segítő források

keresése és feldolgozása

Beszélgetés a mindennapi

tájékozódási szokásokról

A sajtótermékek, a rádió és a

televízió híreinek

összehasonlítása információs

értékük szerint

Tipikus problémahelyzetek

szimulálásával és megoldásával

tapasztalatszerzés arról, hogy

milyen gyorstájékoztatást nyújt

az iskolai és a lakóhelyi

könyvtár

REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA

Documents

Transcript of REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA