2010.03.31.

1

A TÁRSADALMI

RÉSZVÉTELELMÉLETÉNEK ALAPJAI ÉS

NEMZETKÖZI GYAKORLATA

Dr Pallai Katalin

MIT JELENT A TÁRSADALMI

RÉSZVÉTEL A TELEPÜLÉSI

TERVEZÉSBEN?

MILYEN FORMÁI VANNAK A

TÁRSADALMI RÉSZVÉTELNEK?

2010.03.31. Pallai: Indonesia LSED TA pre WS3 4

A R

ÉS

ZV

ÉT

EL

MÉ

RT

ÉK

E

kezdeményező

A RÉSZVÉTEL MÓDJAI Nem dönt

Dönt

DELEGÁLT

DÖNTÉS

KÖZÖS

DÖNTÉS

KONZULTÁLÁS

TÁJÉKOZTATÁS

A polgárok döntenek és

cselekszenek; kezdeményező

támogatja a megvalósulást

A polgárokkal együtt dönt;

a kezdeményező

megvalósít

Polgárok kifejezik

véleményüket; a

kezdeményező dönt

A polgárokat tájékoztatja a

kezdeményező

polgárok

1

4

3

2

A K

EZ

DE

MÉ

NY

EZ

Ő S

ZA

BA

DS

ÁG

A

MI A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL

CÉLJA EGY KÉPVISELETI

DEMOKRÁCIÁBAN?

MEGALAPOZÓ ELMÉLETEK

2010.03.31.

2

A POZITIVISTA MEGKÖZELÍTÉS

• A „racionális”, lineáris, deduktív alapmodell

• A stratégiai tervezés „racionális” – technikai megközelítése

• A pozitivizmus releváns feltételezései

– Tudományos, objektív megközelítés és racionális elemzés

– A tudomány és objektív elemzés alapvetően transz-kulturális és eredményei elválaszthatóak az elemző személyiségétől és kultúrájától

– Tudományos vizsgálatokra és elemzésre alapozható a tervezés

– A stratégia tervezés célja az optimalizált megvalósítás a meghatározott cél és erőforrások alapján

POSZT-POZITIVISTA

MEGKÖZELÍTÉS

• A kormányzás inkább a poszt-pozitivista felfogáshoz kapcsolódik

– ez a pozitivista – un. „racionális projekt” – túllépését jelenti (Stone, 1988)

– a kommunikáció, érvelés, meggyőzés és együttműködés formáit helyezi a középpontba:

• Az élet nem elemezhető objektív nézőpontból

• Az elmélet és az analízis egyszerre formálja és alakítja az értékeket és a valóságot

• A politika és a tervezés argumentatív / diszkurzív gyakorlat: eredményét alapvetően meghatározza a felfogás, probléma alkotás, megnevezés, artikulálás, stb

• Az intézményesítés nem csak formálja, de „teremti” is a valóságot

AZ ÜGYEK DINAMIKÁJA

A PROBLÉMA

MEGFOGALMAZÁSA

PROBLÉMA

TUDATOSULÁSA

MEGOLDÁS

KIVÁLASZTÁSA

MEGOLDÁS

TERVEZÉSE

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS

RÉSZVÉTEL• során:

– Kapcsolatba lép a technokrata és helyi tudás

– Megértés és közös tanulás indul

– Kognitív térképek és gondolkodás összecsiszolódhat

– Az interakció új szabályi és normái alakulnak ki

• A versengő tárgyalás mellé beléphet az integratív

• A „racionális projektből” kilépve kommunikatív mezőbe kerülnek a szereplők

• Ezeken keresztül jöhet létre:

– Megértés és tanulás

– Koordináció és szinergia

– Megvalósítható elképzelések és döntések

A KORMÁNYZÁSI PARADIGMA

• A megoldások nem léteznek, hanem létrejönnek

• A társadalmi részvétel

– A kommunikáció segíti a „tanulást” (megértés és eligazodás) és az elvárások illesztését

– Minden résztvevő számára előnyös döntéseket munkálhat ki

– Amennyiben létrejön az együttműködés a tervezésben, akkor jó eséllyel fennmarad a megvalósításban is

– Erősíti a horizontális koordinációt és ezzel javítja az eredményeket és hatékonyságot

SZEMELVÉNYEK AZ ELMÉLETI

ALAPOKBÓL

• STRUKTÚRA ÉS AGENCY

– „hatóerő„: raz individuum képessége döntésre és független, szabad cselekvésre (Talcott Parsons)

– „struktúra„: azok a minták és intézmények, amelyek befolyásolni, vagy korlátozni látszanak azokat e lehetőségeket és választásokat, amelyek az individuum számára nyitva állnak (Georg Simmel)

– „dialektikus viszony” az aktor a külső struktúrába (habitus) szocializálódik, internalizál normáikat és az elvárásokat, és interakciókban áll más aktorokkal. (Pierre Bourdieu)

– "reflexivitás”: aktornak arra a képességére utal, hogy tudatosan meg tudja változtatni saját helyét egy társadalmi struktúrában, A társadalmi struktúrák (intézmények) egyszerre terei és eredményei a társadalmi cselekvésnek.. Kölcsönösen teremtik egymást (mutually costitutive); (Anthony Giddens)

A reflexivitás magyarázza az intézményépítés fontosságának tanúsított súlyt a legújabb társadalmi részvételre vonatozó elméletekben.

A reflexivitás támasztja alá a párbeszédre alapozott demokratikus kormányzás elvét is („government by discussion”)

2010.03.31.

3

• KOMMUNIKATÍV ETIKA (Habermas)

– „gondolkodás" cél-eszköz típusú racionalitás keretében és azon túl

• Cél-eszköz típusú, technokrata gondolkodás

• Moralis, etikai gondolkodás

• Érzelmi-esztétikai gondolkodás

– „társadalmi párbeszéd” vita, amelyen keresztül a szereplők felfedezik egymás aggodalmait és álláspontjait és a kontextus problémáit

– „kommunikatív etika” a közösségeknek kommunikáció, viták és interakciók során együtt kell kimunkálni azt, hogy mi módon tulajdonítanak érvényességet és prioritást különböző állításoknak és elvárásoknak

• A társadalmi részvétel a közös gondolkodás interaktív formája

SZEMELVÉNYEK AZ

ELMÉLETI ALAPOKBÓLSZEMELVÉNYEK AZ ELMÉLETI

ALAPOKBÓL

• A NYELV ANTROPOLÓGIAI FELFOGÁSA

– „konformizmus„ szükséges a nyelv használatában a megértéshez és kifejezéshez

• Csak miután megértettük, tudjuk eldönteni, hogy egyetértünk vagy nem

– Ahhoz, hogy megváltoztassuk az emberek gondolkodását

• Konformista módon kell használni a nyelvet a nem konformista üzenetek kifejezésére, hiszen a gondolatok csak a régi jelentések és szabályok alapján érthetőek.

• Közös értelmezés:

– A kommunikáció objektív alapja

– Ad lehetőséget a nyílt vitára az állítás helyességéről

REFLEXÍV VISZONY

A PROBLÉMA

MEGFOGALMAZÁSA

PROBLÉMA

TUDATOSULÁSA

MEGOLDÁS

KIVÁLASZTÁSA

MEGOLDÁS

TERVEZÉSE

KONKÚZIÓ

• A társadalmi párbeszéd alkotó folyamat

• KORMÁNYZÁS =

kormányzat + társadalmi részvételi folyamat

Két kulcs az eredményekhez :

– Kormányzat technikai és közhatalmi képessége

– Társadalmi részvétel a normák és megoldások kimunkálására és a kooperáció megteremtésére

• Az intézmények és szereplők reflexív viszonyban állnak

„ Nehéz nem észrevenni, hogy gazdasági teljesítmény,

társadalmi lehetőségek, politikai hang és társadalmi

párbeszéd erősen egymással összefüggő faktorok.

Azokon a területeken, ahol a közelmúltban

határozottabb politikai és társadalmi párbeszéd alakult

ki, sokkal komolyabb változások történtek. ” (pl. nemek

egyenlősége)

Amartya Sen, 2009

MIK A GYAKORLATI FELTÉTELEI A

TÁRSADALMI PÁRBESZÉDNEK ÉS

RÉSZVÉTELNEK?

2010.03.31.

4

A részvételt

meghatározó

tényező

Hogyan működik? A cél.

CAN DO

TUD-E

bekapcsolódni?

Az egyéni képességek

meghatározzák mennyire

tud részt venni

Kapacitásfejlesztés:

támogató programok és

célzott támogatás

LIKE TO

SZERETNE-E

Ahhoz, hogy részt is vegyen

odatartozás-érzés,

érdekeltség kell

Közösségi érzés, társadalmi

tőke, civilség, polgárság

ENABLED TO

„KÉPESSÉ TETT”

Civil szervezettség és

képviselők, vagy képviselő

szervezetek, amik

lehetőséget adnak a

részvételre

Olyan intézményi háló

építés, ami kezeli és

facilitálja a részvételt

ASKED TO

FELKÉRTÉK-E,

hogy részt vegyen?

Mobilizálás és felkérés a

részvételre

Olyan folyamatok, amelyek

bevonók, sokfélék és

reflexívek

RESPONDED TO

FIGYELEMBE

VETTÉK-E?

Akkor működik, ha

meghallgatják. Egyetértés

nem kell, de válasz igen.

Olyan politikai folyamat, ami

demonstrálni tudja, hogy

reagál a részvételre.

„a részvétel többről szól, mint arról, hogy

adnak egy széket a tárgyalóasztalnál”

Cornwall

MIT NEVEZHETÜNK

MEGEGYEZÉSNEK, VAGY

KONSZENZUSNAK A TELEPÜLÉSI

TERVEZÉSBEN?

MI A KONSZENZUS?

• A konszenzus előfeltétele:

– Kifejezés (artikulálás) és megértés

– Olyan folyamat, amely közelebb hozza a véleményeket

– Nem kell mindenben megegyezni ahhoz, hogy közösen döntsünk egyeztetett cselekvésről

• A konszenzus definíciója a társadalmi részvételi folyamatokban:

– Különböző vélemények előfordulnak a csoport tagja között, de mindenkit meghallgattunk és mindenkinek megadtuk a lehetőséget arra, hogy a véleményét elmondhassa;

– A tervezésben a konszenzus a szereplők nagy részének az egyetértését jelenti és a többiek beleegyezését (elfogadását).

A NEMZETKÖZI GYAKORLAT

AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KÖZÖSSÉG ÉS A KÖZHATALOM

ÖSSZEKAPCSOLÁSA © Gaventa, 2008

• Alapvetően gyenge a kapcsolat az emberek és az intézmények között

– Kiábrándultság, elidegenültség és apátia

– Távoli, nem számon kérhető, korrupt intézmények

– Hivatásos civilek és szervezetek: nem kiegyensúlyozott részvételt, hanem inkább oligarchikusan szerveződő civil szféra

– Korlátos demokrácia

• Mindkét oldalon kell dolgozni, mert az eredmények egymást erősítik:

– Értőbb, tudatosabb és aktív közösség

– Nyitott, érzékeny (válaszoló) közszféra, ami a szükséges szolgáltatásokat nyújtja

Egyszerre kell a „hangokat” (voice) és a befogadó képességet erősíteni

2010.03.31.

5

AZ ELMÚLT ÉVEKBEN FORMÁLÓDÓ

NEMZETKÖZI ÁLLÁSPONT KULCSELEMEI

• Cél nem a nem projekt-alapú participáció, hanem az intézményesítés

• Ehhez mindkét oldalon kell dolgozni

– Önkormányzat és közösség

• Nem akció, hanem a folyamatos demokratikus dialógus fenntartása:

– Tanulási folyamat

– A megvitatás és megállapodás kultúrája

– Híd a technokrata és a „helyi tudás” között

Transzformatív (átalakító) kormányzás

TRANSZFORMATÍV KORMÁNYZÁS© Hickey and Mohan, 2008

• A transzformatív (átalakító) vezetés/megközelítés: részvétel hangsúlyos szerepe

• Komplex, több-szintű perspektíva annak érdekében, hogy strukturális átalakulást és igazságosabb jövőt eredményezzen

• A fókusz az intézményépítésen van. Vagyis nem projekt megvalósításában alkalmazott eszköz a participáció.

• Törekvés arra, hogy olyan terek keletkezzenek, amelyek különböző emberek találkozásait és interakcióit be tudják fogadni:

– Lehetőséget teremtenek a találkozásokra

– Lehetőséget teremtenek arra, hogy álláspontjaikat, világukat és cselekvéseiket megvitathassák – „kommunikatív akciótér’ Habermass

– Kiegyensúlyozzák a hatalmi viszonyokat

TAPASZTALAT© Heller, 2001, Fung and Wright, 2001

• Azokon a helyeken, ahol még nincs párbeszéd a kulcskérdés, hogy:

– Hogyan lehet elindítani?

– Hol vannak belépési pontok a folyamatokba?

• A folyamathoz alapvetően fontos, hogy:

– Minden próbálkozásnak egy olyan gyakorlati problémára kell épülnie, amely egy körülhatárolt területre és problémára vonatkozik

– Előre tisztázott feltételek

– Az emberek és résztvevő helyi döntéshozók felhatalmazott részvétele

– A problémamegoldás az érvekkel alátámasztott tanácskozáson keresztül történik

KRITIKUS KÉRDÉSEK

• Hogyan lehet elindítani?

– Pontosan és közérthetően definiálni kell:

• Milyen módon hajlandó a közhatalom bevonni?

• Mely kérdésbe?

• Milyen teret enged a deliberatív döntésnek?

• Mik az interface-ek a közhatalom és a deliberatív aréna

között?

– Mobilizációs lehetőségek

• Mivel lehet elindítani?

2010.03.31. Pallai: Indonesia LSED TA pre WS3 29

A R

ÉS

ZV

ÉT

EL

MÉ

RT

ÉK

E

kezdeményező

A RÉSZVÉTEL MÓDJAI Nem dönt

Dönt

DELEGÁLT

DÖNTÉS

KÖZÖS

DÖNTÉS

KONZULTÁLÁS

TÁJÉKOZTATÁS

A polgárok döntenek és

cselekszenek; kezdeményező

támogatja a megvalósulást

A polgárokkal együtt dönt;

a kezdeményező

megvalósít

Polgárok kifejezik

véleményüket; a

kezdeményező dönt

A polgárokat tájékoztatja a

kezdeményező

polgárok

1

4

3

2

A K

EZ

DE

MÉ

NY

EZ

Ő S

ZA

BA

DS

ÁG

A

HÁROM PÉLDA SAJÁT

GYAKORLATOMBÓL

•RÉSZVÉTEL

• AZ INFORMÁLÁSTÓL INDÍTVA:

TELEPÜLÉSI PARTICIPATÍV STRATÉGIAI TEREVZÉS OLAJBEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁRA

• KONZULTÁCIÓ →EGYÜTT MŰKÖDÉS:→KÖZÖS DÖNTÉS A KRÍZIS LEHETŐSÉGGÉ FORDÍTÁSA:

ISKOLA-KONFLIKTUSTÓL A PARTICIPATÍV INTÉZMÉNYÉPÍTÉSIG

• ÁTADOTT DÖNTÉSSEL INDÍTVA:

PARTICIPATÍV KÖLTSÉGVETÉS

2010.03.31.

6

ELSŐ PÉLDA

•AZ INFORMÁLÁSTÓL KONZULTÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI MONITORING:

TELEPÜLÉSI PARTICIPATÍV STRATÉGIAI TEREVZÉS OLAJBEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSÁRA INDONÉZIÁBAN

PARTICIPATÍV STRATÉGIAI TERVEZÉS

PROJECT INDONÉZIÁBAN

• Nemzetközi tapasztalat:

– országokban ahol természeti kincs feltárás kezdődik gyenge közigazgatás mellett gyakran negatív hatása van

– Pazarlás, torzulás, korrupció erősödése, konfliktus… polgárháború

• Rövid ideig hatalmas bevételnövekmény, amit fenntartható eredményekre érdemes fordítani.

• Transzparencia mechanizmus és helyi tervezés összekapcsolása

• Lehetőség és az elhalasztás kockázatának tudatosítása volt a fő mozgósító erő.

2010.03.31.

7

2010.03.31.

8

2010.03.31.

9

MÁSODIK PÉLDA

• KONZULTÁCIÓ →EGYÜTT MŰKÖDÉS:→KÖZÖS DÖNTÉS:

• TELEPÜLÉSI KONFLIKTUS KEZELÉS A KRÍZIS LEHETŐSÉGGÉ FORDÍTÁSÁRA:

ISKOLA-KONFLIKTUSTÓL A PARTICIPATÍV INTÉZMÉNYÉPÍTÉSIG

PARTICIPATÍV INTÉZMÉNYÉPÍTÉS HELYI

KONFLIKTUS KEZELÉSÉN KERESZTÜL

• Magyar település

– Az elmúlt években szegregálódott iskola finanszírozhatatlanná vált a településen

– Iskola probléma a mediáció előkészítése során települési problémává szélesedett

– A mediáció során:

• Kialakult az a kör, amiben az adott kérdés részvétellel tárgyalható

• Önkormányzat és résztvevők kommunikáció-tanulása

• Részvetők megtapasztalták a részvételi folyamat lehetőségeit

• Más kérdések megoldásához alkalmazható módszer a résztvevők körének adaptálásával

• Szándék az intézmény fenntartására

HÁRMADIK PÉLDA

•ÁTADOTT DÖNTÉSSEL INDÍTVA:

PARTICIPATÍV KÖLTSÉGVETÉS

TREBINJE (Bosnia)TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL A

KÖLTSÉGVETÉSI DÖNTÉSEKBEN

SZOMSZÉDSÁGI EGYSÉGEK – MZ

JUGOSZLÁVIÁBAN• Kezdetben kis önkormányzatok: méretgazdaságossági

probléma

• 1980-as évek konszolidáció: 30-40 ezres önkormányzatok, amelyek több települést egyesítenek (általában agglomerációk)

• Alapvetőn önkormányzati forráshiány miatt szervezték a „szomszédsági egységeket”

– Kis infrastruktúra projekteket és lakossági döntést és hozzájárulást egyeztettek a lakosokkal

– Alapvető életminőséget befolyásoló helyi projekteket

– MZ-ek delgálhattak az önkormányzatba döntési joggal

2010.03.31.

10

MZs JUGOSZLÁVIÁBAN

• 1992-2002 között: legális, de nem használják

• Donorok saját módszereket próbálták terjeszteni

Elfuserált eredmények

• 2002 OSCE projekt MZ-ek megerősítése

– Néhány kiválasztott önkormányzat támogatása

– Új szabályozás kidolgozása

– Azért éleszti újjá és támogatja az MZ-eket, hogy az etnikai pártok dominanciáját csökkentse

TREBINJE

• BiH – RS, Kelet Hercegovina

– 37,500 lakos 2002-ben

– 95% szerb, 2,5 % bosnyák, 0,5% horvát,

– 1991 etnikai összetétel 68 – 18 – 4% volt

– Gyenge gazdaság, 13.000 munkanélküli

– Néhány nagy gyár és egy vizierőmű

MUNICIPALITY OF TREBINJE

• Önkormányzati költségvetés

– 2004-ben összbevétel: 10 millió KM (cca 5 millió Euro)

– 2 millió KM bérleti díj, főleg ingatlan

– 2003-tól 2 millió fejlesztési támogatás

• 70% gazdaságfejlesztő projektekre (10.000 KM/new job benchmark)

• 30 % infrastruktúra projectek MZ-eken keresztül

– 2006-tól MZ Fórum

• Támogatás feltétele az MZ-ek közötti megegyezés

MAGYARÁZATOK

• Meglévő alapok – MZ „emlékek”:

• Kis, helyi projektek, aminek napi relevanciája van

• Szegény szomszédságoknak fontos, értik

• Olyan kérdések, amire szükségük volt, így mobilizálhatóak voltak

• Aktív mobilizálás:

– Közösségi szervezőket vettek fel,

– helységet és kezdő tőkét adtak a donorok

• Megfogható eredmények – bizalom:

– Kezdettől rendelkezésre álló források

– Gyors eredmények

MAGYARÁZATOK

• Ösztönző forrás:

– Önkormányzat forráshoz jut ha átad döntési jogot

– Lakosság számára akkor szabadul fel, amikor megegyezésre jutottak

• Fokozatos szélesítés

• Indulásban helyi alapinfrastruktúrát akartak a résztvevők

• A kis projektek megvalósítása során fejlődtek a későbbi szomszédsági vezetők, és mélyültek egyre jobban a folyamatba

• Ekkor MZ Fórum az önkormányzati szintű egyeztetésre

• A tárgyalási és megegyezési kényszer közösségépítés

AND NOW….

2010.03.31.

11

HATALMI VISZONYOK A

RÉSZVÉTELI FOLYAMATBAN MELY KÖRÜLMÉNYEK ALAKÍTJÁK A

HATALMI VISZONYOKAT A RÉSZVÉTELI

FOLYAMATBAN?

A HATALMI VISZONYOKAT

BEFOLYÁSOLÓ FAKTOROK

• A formális hatalmi viszonyokon túl:

– A szereplők érdekérvényesítő képessége

– A társadalmi tőke minősége

– A hálózatok formája és kapcsolati rendszere

– A formális és informális kommunikációs csatornák

– A kommunikáció tereinek és helyeinek szerkezete és az ott érvényes szabályok

– Az, hogy mik az elfogadott témák és érvrendszerek

A LEGFONTOSABB DÖNTÉSEK

• Ki léphet be a részvételi térbe?

• Mik a megvitatható témák? (álmok,

történetek, érdekek, identitások, értékek)

• Mik a megvitatás és döntéshozás

szabályai?

A RÉSZVÉTEL FÓRUMAI

• Zárt

– Zárt ajtók mögött születnek a döntések

• Meghíváson alapuló

– A hatalom meghívja az általa kiválasztott szereplőket

• Létrehozott/”kikövetelt”

– Általában a szereplők által megfogalmazott

problémák hozzák létre, vagy

– Bizonyos témák, vagy érdekek alapján formálódnak.

A RÉSZVÉTEL TEREI

• Rendeződhetnek:

– Földrajzi alapon (szomszédság, területegység, település…)

– Társadalmi, etnikai, vagy más csoportok alapján

– Témák és követelések alapján

• A terek horizontális és vertikális kapcsolatainak jelentősége van:

– Vannak-e kapcsolatok? Formális/informális, erős/gyenge, kevés/vagy sok csatornás?

– Van-e elég kapcsolat ahhoz, hogy koordinálhassanak, esetleg szinergiákat építhessenek a szereplők?

– Működik-e aktív kommunikáció, vagy csak kiszivárgás egymás között?

2010.03.31.

12

A HATALMI VISZONYOK

MEGJELENÉSE• REJTETT

– Az érdekek nyílt ütköztetését elfogadott ideológiák és viselkedési sémák fedik

• SZELEKTIV

– Bizonyos témák és szereplők érdekei előnyt élveznek másokkal szemben, mely egyenlőtlenséget a kiegyensúlyozatlan mobilizálás és a bevett játékszabályok biztosítanak

• LÁTHATÓ

– Az érdekek nyílt artikulációja és megvitatása elfogadott, és láthatóvá válik a közösségi terekben

GYAKORLAT• Ki ismer egy olyan részvételi folyamatot, ami véleménye

szerint eredményes volt?

– a részvételi mechanizmusra koncentrálva mesélje el röviden a csoportjának – 5 perce van erre!

• Feladat: A csoport tagjai próbálják kideríteni az adott részvételi eljárás részleteit és értékelni őket a megadott fogalomrendszer szerint. – 15 percük van erre!

– Ha valami nem tökéletes, akkor próbálják eldönteni, hogy

• mennyire írható a körülmények számlájára?

• mennyiben volt a folyamattervezés, vagy megvalósítás hibája?

• A beszélgetésekből csak a legfontosabb következtetéseket kell majd az egész csoporttal megosztani! – 5 percük lesz erre!

A KIHÍVÁS

• A részvételi folyamat tervezése során a kulcskérdés gyakran az, hogy :

– hogyan lehet kiszabadulni a zárt döntéshozási rendszerekből,

– hogyan lehet ellensúlyozni a nyílt érdekartikulációt akadályozó feltételeket,

– Hogyan lehet megtörni a hatalomgyakorlás hagyományos formáit?

• Minden esetben a kihíváshoz igazodó folyamattervezésre van szükség, amely:

– megtalálja a „betörési pontokat” (azokat e pontokat, ahol változásokat lehet elérni)

– megszervezi a hatékony és jelentőségteljes képviseletet

– a részvételt segítő helyeket és fórumokat tud alakítani

– támogatja azt, hogy a szereplők saját elképzeléseik mentén újrafogalmazzák a régi problémákat és vitákat

– a hatékony fejlődés, társadalmi igazságosság és a demokrácia erősödésének irányába mozdítja a folyamatokat.

A RÉSZVÉTEL TERVEZÉSE

• Elemezni kell

– a helyi társadalmi normákat és viszonyokat

– a politikai lehetőségeket

– a már létező kommunikációs csatornákat és tereket

• Olyan pontokat kell találni, amelyeken keresztül alakíthatók a szereplők kapcsolatai és a párbeszéd és közös cselekvés lehetőségei.

• Meg kell érteni azt is, hogy

– hogyan nyílnak, formálódnak és zárulnak be az érdekartikuláció és társadalmi cselekvés lehetőségei

– Hogyan térítik el a szándékokat és hatásokat az adott körülmények

„a részvétel többről szól, mint arról, hogy

adnak egy széket a tárgyalóasztalnál”

Cornwall

MIK AZOK A KÖRÜLMÉNYEK,

AMELYEK A TÁRSADALMI

RÉSZVÉTELT HIBÁS EREDMÉNYEKRE

VEZETHETIK?

2010.03.31.

13

A CSOPORTOS DÖNTÉS TIPIKUS

CSAPDÁI

• „Group think” – csoport-gondolat

• A közös tudás elsődlegessége → új gondolatok nehezebben lépnek be

• Az érvek személyes reputáció alapján való súlyozása és a csoporton belüli viszonyrendszer → kizárhat hangokat

• Társadalmi nyomás, ami a résztvevőket önkéntes hallgatásra (öncenzúrára) készteti annak érdekében, hogy elkerüljék a konfrontációt másokkal

• Információs nyomás, ami a hibák felnagyításához és/vagy polarizációhoz vezetnek

A RÉSZVÉTELI FOLYAMAT

• Ha a résztvevők megelégedése mellett működik, akkor biztosan erősíti a résztvevők egyetértését, magabiztosságát, hitét a közösen kialakított megoldásokban és elkötelezettségét a megvalósításban.

• ugyanakkor,

– Nem biztosítja okvetlenül a jobb érvek győzelmét

– Felhasználható meggyőzésre és manipulációra is.

– Arra is használható, hogy a status quo-t legitimálja.

– Erősítheti a kormányzás „foglyul ejtettségét”.

A KIHÍVÁS

• A részvételi tereket gyorsan ki tudják tölteni a régi történetek, üzenetek, elvárások, viszonyok és értelmezések, amiket korábbi vitákból hoztak a résztvevők.

Ha nem elég nyitott és dinamikus a keret, gyakorlatilag csak a korábbi elképzeléseket erősíti.

• Az érdekartikuláció és a párbeszéden keresztüli megoldáskeresés nem szokásos üzemmódja a szereplőknek.

Megfelelő stratégia kell ahhoz, hogy:

• képessé tegyük a szereplőket a kérdések újragondolására

• támogassuk azt, hogy saját nézőpontjaikat kifejthessék

• Meg merjék és tudják kérdőjelezni a felszínes és egyszerűsítő „szakértői” vélekedéseket

A társadalmi párbeszédet „átalakító” társadalmi folyamattá tenni

AND NOW….