A magyar radiológia története

1895. december 30.

1896. január 23.Physikalisch-Medizinische Gesellschaft

Würzburg

A hír szárnyra kel...- 1895. december 30. Röntgen szétküldi a közlemény különlenyomatait- 1896. január 4. Franz Exner fizikaprofesszor Bécsben beszámol barátainak (köztük Ernst Lecher prágai professzornak) a felfedezésről- A Die Presse 1896. január 5. számában részletes cikk jelenik meg:

„Eine sensationelle Entdeckung”- Budapesten a Pester Lloyd január 7-i számában cikk,

január 16-án az eredeti Röntgen közlemény teljes egészében, mellékletként jelenik meg.

- 1896. január 9.: első fennmaradt magyar röntgenfelvétel- 1896. január 15: New York Electrical Engineer – „Budapesten Klupathy Jenő sikerrel reprodukálta W.C.Röntgen kisérletét”.- 1896. január 16. Klupathy Jenő előadása a Mathematikai és Physikai Társulatban „A Röntgen-sugarakról”

Eötvös és keze

• 1896. január 10. – Eötvös Lóránd – Klupáthy Jenő – Természettudományi Közlöny

• Gothard Jenő – Herényi observatorium 1896.01.23.• Schuller Alajos – 1896.03.16. előadás az MTA-n• 1896. január 18-án a budapesti Királyi Orvosegyesületben Hőgyes Endre

„Csontvázfotografálás testen keresztül Röntgen szerint” című előadása. Ezen az előadáson Hőgyes embryóról, békákról, csontokról készült felvételeket mutatott be, kiemelve a csonttörések, fejlődési rendellenességek szempontjából Röntgen felfedezését.

• 1896. január 19. Orvosi Hetilap: Hőgyes Endre – „Csontváz photographálás testen keresztül”

• Február 8. Dollinger Gyula – idegentest eltávolitás Rtg.felvétel alapján - Budapesti Királyi Orvosegyesület, „Röntgenfényképezéssel a tenyérben meglelt golyó esete” című betegbemutató. Olyan betegesetről szólt, amikor röntgenfelvétel után megoperált egy kezet, amelyen sörétgolyó akadt meg. A röntgenfelvételt Dollinger Gyula kérésére Eötvös Loránd készítette. Ennek a műtétnek az időpontja kb. két hónappal megelőzte a londoni sebészi alkalmazást.

• (1896-1912 : 641 publikáció - Ratkóczy Nándor bibliográfiája)

A hír szárnyra kel...

Gothárd Jenő

Gothárd Jenő

Első magyar rtg. laboratóriumok• 1896.02.07. József Műegyetem üvegtechnikai tanműhelye – Pongó-Kiss

Károly vezetésével – kizárólag orvosi célra• 1896.02.11. Nagyváradi Főgimnázium fizika szertára – Károly Iréniusz

József és Kronstein Lajos nagyváradi magánorvos által szervezett, és a Bihar megyei Orvosi és Gyógyszerészi Egyesület által finanszírozott laboratórium

• 1897/98 Pozsonyi Katolikus Főgimnázium fizika szertára – Dohnányi Frigyes fizikatanár

• 1898 júniusában a pozsonyi Állami Kórházban Pantocsek József (1846-1916) igazgató-főorvos Pozsony város anyagi segítségével röntgenlaboratóriumot létesített, amelyben a röntgenvizsgálatokat Dohnányi Frigyes pozsonyi főgimnáziumi fizika tanárral együtt végezte

• A pozsonyi röntgenlaboratórium megnyitását követő napokban nyílt meg Dollinger Gyula professzor szervezésében a budapesti I.sz. Sebészeti Klinikán a budapesti orvosi kar első klinikai röntgenlaboratóriuma, amelynek vezetője Holzwart Jenő lett, amely az első években az összes egyetemi klinika ilyen irányú diagnosztikai igényét is kielégítette

1896-1897.Orvosegyesület

• Kermen Ferenc egy négyhónapos csecsemőről készített - a baloldali fibulahiányt bizonyító - röntgenfelvételt mutatott be

• Friedrich Vilmos a kézcsontozat fejlődési rendellenességét feltáró röntgendokumentációt ismertetett

• Iszlai József 1897-ben ugyancsak az Orvosegyesületben mutatta be a maga szerkesztette és arcra illeszthető kryptoszkópját, amellyel fogászati röntgenfelvételeket lehetett készíteni

• Jutassy József bőrgyógyász pesti Hatvani utcai bőrgyógyászati magánintézetében röntgenlaboratóriumot rendezett be, ahol a Wiener Medizinische Wochenschriftben publikált röntgensugár-terápiát maga is eredménnyel alkalmazta a hypertrichosisos megbetegedések kezelésénél, ami ugyan már nem jelentett újdonságot az európai röntgenológiában, de eredményeiről az Orvosi Hetilapban is beszámolt. A későbbiekben elég részletes leírást adott a lupus vulgaris, a lupus erythematodes, az ekcema chronicum, a naevus vasculosus sugaras kezeléséről, de elsőnek kezelt röntgensugárral hajgombásodást is.

Első „röntgenosztály”• 1898. szeptember 21-én a Székesfőváros Tanácsa Müller

Kálmánnak, a budapesti halparti kórházak igazgatójának előterjesztésére 2503 forintot ítélt meg, hogy a Rókus Kórházban röntgenlaboratóriumot létesítsenek, tekintettel a "röntgensugarak nagy diagnosztikai és gyógyító hatására ".

• 2305 Ft 31 krajcár értékű beruházás• Elektromos energia vezetékes hálózatról! (110 V 20 A egyenáram)• A főváros által biztosított összegből 1898. november 1-én a Szent

Rókus Kórház első emeletének 24. sz. volt kórterméből átalakított teremben - amit addig ideiglenesen irattárnak használtak - vették használatba a röntgenlaboratóriumot. A másfél hónapos időtartam, a pénzösszeg megítélésétől és az átadásig, ugyan nem tűnik hosszú időnek, viszont ezalatt jelentős átalakításokat kellett végrehajtani: meg kellett oldani a terem víz- és elektromos ellátását. Ebben az időben még a kórház világítását csak részben biztosították villamosárammal, a kórtermekben gyertyákat használtak, csak a műtőket és rendelőket világították árammal.

• A belső Kerepesi útról - a mai Rákóczi útról - egyenáramot vezettek be, ezzel üzemeltették a röntgenkészüléket és a röntgenlaboratóriumot.

• Első röntgenfőorvos: Donáth Gyula (utódja 1901-től „halottkém” statusban Stein Adolf)

Rókus Kórház

• Az első teljes évben, 1899-ben a Szent Rókus Kórházban 199 betegnél végeztek röntgenvizsgálatot, ebből 28 egyszerű átvilágítás volt, 226 esetben készítettek röntgenfelvételt. 1900-ban már 292 beteget fogadtak, ebből 184 felvételt és 108 átvilágítást készítettek, de itt végezték a röntgensugaras terápiát is, elsősorban bőrgyógyászati kezelést.

• Statisztikák szerint főleg sebészeti osztályokról küldtek le beteget, törésekkel, ficamokkal, és csak kisebb számban a belgyógyászati osztályokról.

• A korabeli külföldi adatokkal összevetve ez a betegforgalom nemzetközi viszonylatban is jelentős volt, ami a Szent Rókus Kórház nagyságából adódott.

Első egyetemi intézet 1907 Budapesti Egyetem

• Röntgen felfedezése után röviddel, 1896 januárjában a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Eötvös Loránd munkatársa, Klupathy – később mások is – beszámoltak az új sugárzás tulajdonságairól.

• Majd egy évtized elteltével a Budapesti Orvosi Kar rendes ülésén Pertik Ottó a kórbonctan professzora terjesztette be javaslatát, amely szerint: „Szerveztessék az orvosi karon egy rajzoló, fényképező és röntgenlaboratórium”.

• A javaslatot bizottság tanulmányozta, s az egyhangúlag elfogadtatott, mert: „az egyetemnek feltétlenül szüksége van központi orvoskari röntgenlaboratóriumra”.

• A dékán 1907. június 18-án javaslatot tett a központi röntgenlaboratórium felállítására és vezetőjének személyére is. E szakértő Alexander Béla (1857-1916) lett, akinek a „külföld által is méltányolt kiválóságát a Röntgen technika terén mindnyájan ismerjük”.

• Alexander Béla 1907 decemberében tette le a hivatali esküt az egyetem rektora előtt.

Alexander késmárki laboratóriuma

Alexander Béla1907-1916

• Intézetének elhelyezésére az Egyetem a Szövetség utcai Poliklinikán bérelt két szobát. Rövid idő elteltével Alexander megszerezte a magántanárságot, s e minőségében a röntgenezés köréből elméleti és gyakorlati előadásokat tartott. Lieberman professzor javaslatára a "Röntgenológia" nevet nem tartották elég kifejezőnek, s ezért helyette a "Radiológia" címet fogadták el. A Poliklinikán elhelyezve az Intézet helyiségei elégtelenek, gépparkja szegényes, személyi ellátottsága minimális.

• A Kar szeretné ugyan, ha az Intézet az egyetem falai között lelne otthonra, mert ez tenné ideálissá az együttműködést, amire minden klinika számít, viszont leszögeztetett, hogy „sajnos, hely nincs”.

• 1910-ben a IV. rendes kari ülésen az a határozat fogadtatott el, hogy a Szemklinika kiköltözésével megüresedett helyiségeket Alexander kapja meg, de később, hivatkozva más, „sűrgősebb szükségletekre”, a helyiségeket nem bocsátják rendelkezésre. Ekkor többen javasolják, hogy a Központi Röntgenlaboratóriumot bérházban helyezzék el. Jendrassik és Nékám az önálló laboratórium fenntartását nem tartja szükségesnek s javasolják, hogy az valamelyik klinikához csatoltassék.

• A vitában Dollinger súlyos érvekkel támasztja alá, hogy az önálló Röntgenintézet felállítására és fenntartására múlhatatlanul szükség van. A viharos kari ülésen végül is a Központi Intézet felállítására tett javaslat elfogadtatott.

Alexander Béla

• Alexander 1911. novemberében ismét kéri, hogy az Intézetet helyezzék el és szereljék fel. A Kar a sürgető felterjesztést egyhangúlag helyesli, de 1912 szeptemberében a gazdasági hivatal ismét jelenti, hogy „fedezet nincs” Alexander nem nyugszik bele, 1913 októberében a Tanári Testületen keresztül a minisztériumhoz folyamodik, eredmény nélkül. Alexander elképzelhető keserűséggel fogadja az újabb kedvezőtlen fordulatot.

• Tauffer és Krompecher professzorok 1914. júniusában javasolják, hogy Alexandert nyilvános rendes tanárrá nevezzék ki. Az egyetemi előterjesztést a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1915 januárjában jóváhagyja. Ez visszafordíthatatlanná tette az orvosi radiológia egyetemi létjogosultságát, és biztosította annak további fejlődését.

Alexander BélaA Röntgenintézet 1914. szeptember 1-jén végre beköltözött a központi épületbe. November 10-én a kari rendes ülés az Intézet végleges szabályzatát a következő öt pontban fogadja el:

„1. A Központi Röntgenintézet az orvoskari tanári testület fennhatósága és ellenőrzése alatt áll, mely ezt a dékán útján teljesíti. Az Intézet igazgatója évenként kimutatást terjeszt be az orvoskari tanártestületnek a végzett munkálatokról.2. A Központi Röntgenintézet igazgatójának kötelessége a radiológiát tudományosan és gyakorlatilag művelni és az egyes klinikák röntgenlaboratóriumában tanácsokat adni és X-sugaras felvételeknél – ha erre felkérték – közreműködni.3. A tanulságosabb esetekről felvételeket készít, azokat az Intézet múzeumában megőrzi és szükség szerint az egyetemi intézeteknek használatra kölcsön adja.4. Az egyetemi hallgatókat a radiológia elméleti és gyakorlati részében kioktatja, így az X-sugaras képek felvételét, kidolgozását, helyes értelmezését, az ép és kóros szervezeti viszonyoknak az X-sugaras képeken való felismerését és a radiológia gyógyító módszereit tanítja.5. Amennyiben azt egyetemi kötelességei megengedik, a többi egyetemi intézetekre is érvényes korlátok között az intézet igazgatójának jogában van az intézetben magán munkálatokkal is foglalkozni.”

Alexander-féle plasztikus „relief” technika

Alexander halála után1916-

• Központi Intézet – Kelen Béla magántanár• Korányi Belklinika – Elischer Gyula magántanár

Felső sor balról:Dr. Mészöly Pál magántanárDr. Janáky Gyula magántanárDr. Bárány János magántanárDr. Róna Alfréd magántanárDr. Gajzágó Jenő magántanárÜlő sor balról:Dr. Czunft Vilmos magántanárDr. Kelen Béla egyetemi tanárDr. Molnár József magántanár

Az „osztódás”• 1917-től kezdve tehát két azonos jogú, és kötelezettségű egyetemi

röntgenintézet működött. A két intézet között a viszony kitűnő. Az Elischer-intézetben inkább a gyakorlati, klinikai radiológia indult virágzásnak, a Kelen-intézetben pedig a sugárfizika és terápia. Mindkét intézet számos tanítványt nevelt.

• Az együttműködés azonban nem tartott sokáig, mert Elischer a debreceni egyetem újonnan létesített röntgentanszékére távozott.

• Kelen Béla idejében a tanszék továbbra is az Orvosi Kar központi épületében (Üllői út 26.), annak földszintjén működött. A főbejárattól jobbra eső folyosón a három helyiséget a tanári szoba előtérrel, az iroda, és a nagyobb röntgen terápiás szoba foglalta el. Az erre merőleges, az udvar irányába vezető folyosón, jobb oldalon a tanterem, a diagnosztikai helyiség, a sötétkamra, baloldalon egy kísérleti szoba nyert elhelyezést.

Kelen Béla

• Kelen Béla sajátos képessége és képzettsége lehetővé tette Alexander munkájának folytatását. Az ő fáradozásának eredménye, hogy 1929-ben az "Egyetemi Központi Röntgenintézetet" tanszékké szervezték át, s annak nyilvános rendes tanárává Kelen Bélát nevezték ki. Nagy figyelemmel fordul a szakorvosképzés felé, megbízható alapismereteket nyújtó tanfolyamokat rendezett, majd 1934-ben kiadta – számos tekintetben ma is korszerű – tankönyvét, amelyet Balassa-díjjal tüntettek ki.

• Nyugdíjba vonulása sorsdöntő hónapokat hozott a tanszék ügyében.Herczog Ferenc vezetésével bizottság alakult, amely 1941 októberében azt a szégyenletes javaslatot tette, hogy a tanszék megszüntetendő abban a formában, hogy: „A Röntgen Tanszék, mint ilyen, egyelőre nem töltetne be, hanem helyette az Életvegytani Tanszék.”

• A kari vitában sokan szólaltak fel a Röntgen Tanszék mellett, de végül is a Kar a bizottság javaslatát 11 igen és 5 nem szavazattal elfogadta. A Kar tehát lényegében megszüntetendőnek javasolta a Röntgen Tanszéket, így akarta kielégíteni egyesek más irányú személyes igényeit.

Ratkóczy Nándor

• Akkoriban azonban a minisztériumban voltak távolabbra látó emberek, és a VKM a kari javaslatot nem tette magáévá, s a tanszéket fenntartandónak ítélte, esetleg „sugárzástani (radiológiai) tanszékké való átszervezésével”.

• A tanszékre 1942 júliusában Ratkóczy Nándort (1891-1977) nevezték ki, aki a tanszéket az ő munkahelyére, az I. sz. Sebészeti Klinika „A” pavilonjában működő (I. Világháborúból visszamaradt barakk épület) röntgenosztályra kívánja áthelyezni.

• A Tanszék 1944 áprilisáig két helyen, a régi helyen, a belső telepen, és az „A” pavilonban működött. 1943-ban a tanszék nagy összegű rendkívüli hitelt kapott, amely lehetővé tette az „A” pavilon bővítését és átrendezését. 1944 novemberében közölte a dékán, hogy miniszteri utasításra a klinikákat Budára kell áthelyezni. A háború alatt az „A” pavilont is belövések érték, ezért a Tanszék a II. sz. Női Klinika épen maradt alagsorában kapott menedéket. 1947-ben költözött vissza a restaurált „A” pavilonba.

Ratkóczy Nándor

• 1947 áprilisában a Tanszék a felsőoktatási főosztály vezetőjének, dr. Zsebők Zoltán minisztériumi osztályfőnök rendeletére új elnevezést kapott: Röntgenklinika lett.

• Ekkor lett Alexander laboratóriumából klinika, a mai Klinika alapja.

• Ugyancsak ekkor vált valóra, hogy a radiológia kötelező tárggyá és vizsgatárggyá vált. Az 1947. évi új szigorlati rend értelmében kötelező lett a radiológia féléves hallgatása.

• 1962-ig a Röntgenklinika az „A” pavilonban működött, s az oktatáson túl elsősorban a röntgendiagnosztika magas szintű művelésével, fejlesztésével foglalkozott.

Zsebők Zoltán

• A Klinika vezetését 1962 őszén Zsebők Zoltán (1908-1984) vette át.

• Rengeteg feladat várt megoldásra a szervezett tudományos munka, a klinika fejlesztése és korszerű elhelyezése terén egyaránt.

• Az volt a legnagyobb feladat, hogy halaszthatatlanul biztosítani kellett a Klinika kielégítő elhelyezését, mert az I. Világháború idejében épített barakk teljesen alkalmatlan volt a megnövekedett szükségletek kielégítésére. Nem volt hely a korszerű eljárások bevezetésére, a kutatómunkához, stb.

Zsebők Zoltán

• Első lépésként az elavult épületből a klinika áttelepült a barakkból az I.sz. Sebészeti Klinika épületébe, hozzácsatolva a Sebészeti Klinika röntgenosztályához.

• Ezzel párhuzamosan az elszigetelt helyzetű Röntgenklinikát szerves kapcsolatba kellett hozni a legfontosabb társklinikákkal, hogy a röntgentanszék klinikai és szakember képzési feladatainak egyaránt megfelelhessen, s ezen felül klinikai kutatási bázissal rendelkezzék.

• Ennek eredményeként többek között az 1963-74 időszakban a klinika több mint 25 szakembert, köztük kandidátusokat adott át a társ-egészségügyi intézményeknek.

Elischer Gyula

• Az első világháború idején Rózsahegyen, majd Nyitrán hadiorvosként röntgenlaboratóriumot vezetett. Ezen években kezdődött el elsősorban Kenézy Gyula érdemei révén a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi karának és az Egyetemi Klinikáknak a kialakulása. Ez vezetett oda, hogy a debreceni orvosi kar 1921-ben Elischer Gyulát tanszékvezetőnek hívta meg, mely meghívást elfogadva Debrecenbe költözött, ahol először az Auguszta Szanatóriumban vezette az egyetemi röntgenlaboratóriumot.

• 1922-ben a Központi Röntgenintézet igazgatójaként nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezték ki. Ő volt az első magyar röntgenológus professzor.

• Annak ellenére, hogy már jelentkeztek a sugárkárosodás komoly jelei – ez időben kellett jobb kezéről ujjat amputálni, röntgenrák megjelenése miatt –, Elischer professzor teljes energiával vetette magát a szakmai és szerzői munkába.

• Pár év alatt mintaszerű röntgenológiai osztályt alakított ki diagnosztikai és terápiás részleggel, melynek nemzetközi elismerést szerzett.

Elischer Gyula• Nagy szerepet játszott az újonnan létesült egyetem

fejlődésében. 1924-25 és 1927-28 tanévekben az orvosi kar dékánjává választották.

• Három évig volt az akkor alapvető szakmai szerepet betöltő Orvosegyesület elnöke.

• Elischer professzor betegsége a 20-as évek végén súlyosbodott, súlyos gyomorműtéten esett át, állapota rosszabbodott. Szenvedéseivel elvonult az egyébként általa sokszor és vidámsággal látogatott baráti kör elől. Hosszú betegeskedés után 1929. december 16-án Budapesten halt meg. Temetésére a Kerepesi temetőben került sor, itt található a Magyar Radiológusok Társasága által gondozott síremléke.

• Nevét ott találjuk a hamburgi Szent György Kórház parkjában a röntgenológia mártírjait megörökítő márványoszlopba vésve.

Elischer GyulaA röntgendiagnosztikában három nemzetközileg kimagasló eredményt ért el:• A szív ábrázolása azonos fázisban. A szív méret pontos ábrázolására

törekedve először az ortoröntgenográfiát alkalmazták. Keskeny sugárnyalábbal körüljárva a szívkontúrt „lerajzolták” a szívet. Következő módszert e téren a teleröntgenográfia, a 1,5-2 m-es film-fókusz távval végzett felvételkészítés jelentette. Elischer Korányi Sándor útmutatása szerint először a beteg ujjára szerelhető készüléket szerkesztett, mely a pulzus szerint vezérelt felvétel készítését tette lehetővé, később az EKG vezérlést oldotta meg. Eredményeiket 1910-12 között közölték, világelsőségükre Hrabovszky hívta fel a nemzetközi irodalom figyelmét.

• A gyomornyálkahártya vizsgálata. Vita volt az anatómusok és a röntgenológusok között a gyomor „igazi” alakját illetően. Azt a gyanút, hogy a horogalak csak a nehéz kontrasztanyag hatására jön létre Elischer könnyű és kevés kontrasztanyag alkalmazásával igyekezett eloszlatni. Próbálkozásai során azt tapasztalta, hogy az általa alkalmazott gumiarábikummal tapadóssá tett cirkóniumoxid soha nem látott részleteket ábrázolt a gyomor nyálkahártyájáról. Az általa kidolgozott eljárást, a relief diagnosztikát a szakmai irodalom, így a később híressé vált Forssel is mindig Elischer kutatási eredményének ismerte el. Albrecht a „relief diagnosztika atyjá”-nak nevezte Elischer Gyula professzort.

• A veseméret vizsgálatára vesetopográfiás eljárást dolgozott ki. Mindhárom eljárásban olyan kiemelkedőt alkotott, ami a magyar radiológiának múlhatatlan büszkesége.

Elischer után

• 1929. június 2. Egyetemi Tanács határozata megszünteti a röntgenklinikát!

• 1963. január 1. Radiológiai Klinika újraszervezése: Jóna Gábor. A klinika igazgatója 1968-ban bekövetkezett haláláig.

• 1968 július 1. Új igazgató: Vargha Gyula

• 1989-től Péter Mózes

Jóna Gábor

• A radiológiai klinika újraszervezése

• Kobaltterápia beindítása

• Besugárzástervezés korszerűsítése

Vargha Gyula

• Radiológiai Klinika különálló épületének építése (1970)

• Első magyarországi CT telepítése – 1977 (sok problémát vetett fel)

• Korai gyomorrák diagnosztikája

• UH diagnosztika megteremtése

• Experimentális radiológia

• Farmakoangiográfia

Péter Mózes

• CT és MR diagnosztika fejlesztése• Korszerű intervenciós radiológia

meghonosítása – TIPS– RF ablatio– Percután epekőoldás

• Társasági elnök, szakmai kollégiumi elnök, Magyar Radiológia főszerkesztője

Sugárterápia

• 1935-ben a Székesfőváros megalapította az Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézetet, mint a fővárosi közkórházak közös intézményét a daganatos betegségek sugaras kezelésére.

• Míg a kórházakban működő röntgenlaboratóriumok elsősorban a diagnosztikával foglalkoztak, a terápiás kezeléseket erre az intézetre bízták.

• Ez az intézet hamarosan az egész országra kiterjedő tevékenységet fejtett ki, amelyből 1951-ben kialakították az Országos Onkológiai Intézetet.

Radiológia oktatása

• 1914. november 10 Kari Tanács határozata (Budapest - Alexander):

„Az egyetemi hallgatókat a radiológia elméleti és gyakorlati részében kioktatja, így az X-sugaras képek felvételét, kidolgozását, helyes értelmezését, az ép és kóros szervezeti viszonyoknak az X-sugaras képeken való felismerését és a radiológiai gyógyítás módszereit tanítja.”

• 1947 – A radiológia kötelező tárgy!

Magyar radiológia a nemzetközi szervezetek tükrében

A röntgenasszisztens képzés megindulása

• 1917 Egressi Zoltán – iskolaszerű tanfolyam Budapesten• 1949- Állami Röntgenasszisztens-képző tanfolyamok

– 10 hónapos képzés, elmélet, gyakorlat,

• 1951- vezetője: Sármai Ernő – 2 év (érettségi kell)• 1968- ORSI tematika szerinti képzés.

– Feltételek: <35 év, >3 hónap radiológiai munka, érettségi, 50 szótag/perc gépírási képesség

– Heti 1 nap oktatás (elmélet/gyakorlat), munkahelyi gyakorlatok

• 1992 Magyar Röntgenasszisztensek Egyesülete• 2000-es évektől egyetemi szintű/BSc „képalkotó

diagnosztikai analitikus” képzés