TERMÉSZETISMERET · BIOLÓGIA · FIZIKA · KÉMIA · … › Homepage › pdf › preview ›...

A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEKM·ZA

IKB

IOLÓ

GIA

AZ

EM

BE

RÉ

LET

MÛ

KÖ

DÉ

SE BIOLÓGIA10

AZ

EM

BE

R É

LET

MÛ

KÖ

DÉ

SEA

Z Ö

RÖ

KLÕ

DÉ

S A

LAP

JAI

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

10

Mozaik Kiadó · 6701 Szeged, Pf. 301., Tel.: (62) 470-101E-mail: [email protected]; WEB: www.mozaik.info.hu

MS-2622T

KÉMIA

A TERMÉSZETRÔL TIZENÉVESEKNEK

M·ZAIK

11-12

KÖ

ZÉ

P-É

S E

ME

LT S

ZIN

TÛ

É

RE

TT

SÉG

IRE

KÉ

SZÜ

LÕK

NE

K FELADATGYÛJTEMÉNY


BIOLÓGIA

M·ZAIK

11-12

KÖ

ZÉ

P-É

S E

ME

LT S

ZIN

TÛ

É

RE

TT

SÉG

IRE

KÉ

SZÜ

LÕK

NE

K FELADATGYÛJTEMÉNY


M·ZAIK

BIOLÓGIA9

AZ

ÉLÕ

LÉN

YE

K T

EST

EÉ

LET

E É

S K

ÖR

NY

EZ

ET

E

FÖLDRAJZ9

TE

RM

ÉSZ

ET

FÖ

LDR

AJZ

IK

ÖR

NY

EZ

ET

ÜN

K


M·ZAIK

KÉMIA9

ÁLT

ALÁ

NO

S K

ÉM

IA


M·ZAIK

FIZIKA9

MO

ZG

ÁSO

K ·

EN

ER

GIA

VÁLT

OZ

ÁSO

K


M·ZAIK


M·ZAIK

BIOLÓGIA10

AZ

EM

BE

R É

LET

MÛ

KÖ

DÉ

SEA

Z Ö

RÖ

KLÕ

DÉ

S A

LAP

JAI

FÖLDRAJZ10

TÁ

RSA

DA

LOM

FÖ

LDR

AJZ

GLO

BÁ

LIS

PR

OB

LÉM

ÁK


M·ZAIK

FIZIKA10

ELE

KT

RO

MO

SSÁ

GT

AN

HÕ

TA

N


M·ZAIK

KÉMIA10

SZE

RV

ES

KÉ

MIA


M·ZAIK

A TERMÉSZETRÕLTIZENÉVESEKNEK

TERMÉSZETISMERET · BIOLÓGIA · FIZIKA · KÉMIA · FÖLDRAJZ

Hundidac ’97 Arany-díjSzép Magyar Könyv ’97 OklevélV. Budapesti Könyvfesztivál DíjSzép Magyar Könyv ’98 Oklevél

Szép Magyar Könyv ’98 KülöndíjHundidac ’99 Arany-díj

Hundidac 2001 Arany-díjSzép Magyar Könyv 2001 Díj

Hundidac 2003 Arany-díj

10bio_tk.qxd 2013.05.22. 10:23

10

A TERMÉSZETRÕL TIZENÉVESEKNEK

Az ember életmûködése Az öröklõdés alapjai

BIOLÓGIA

TIZENKETTEDIK, VÁLTOZATLAN KIADÁS

MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2013

Szakközépiskolák 9-10. osztálya számára

MS-2622T_biol10szk_2013.qxd 2013.05.06. 14:39 Page 3

I. fejezetA SEJT FELÉPÍTÉSE, MÛKÖDÉSE

ÉS AZ ÖRÖKLÕDÉS ALAPJAI

II. fejezetAZ EMBER TESTE

ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI I.

III. fejezetAZ EMBER TESTE

ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI II.

IV. fejezetÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI

ISMERETEK

MS-2622T_biol10szk_2010_9kiadas.qxd 2010.05.12. 15:32 Page 5

TARTALOMMIT TANULTUNK AZ ELÕZÕ ÉVBEN? ............ 9

A SEJT FELÉPÍTÉSE, MÛKÖDÉSE ÉS AZ ÖRÖKLÕDÉS ALAPJAI

A sejt anyagai I. ............................................................. 14

A sejt anyagai II. ........................................................... 17

A sejt anyagai III. .......................................................... 19

Megfigyelések, vizsgálódások – A sejt anyagai .... 22

A sejt határhártyái és anyagforgalma ...................... 24

A sejtanyagcsere ............................................................ 26

Az örökítõanyag mûködése ........................................ 29

A sejt életszakaszai ....................................................... 32

A kromoszómaszám és a számfelezõ sejtosztódás ...................................... 35

A mutáció ........................................................................ 38

Az öröklõdés törvényszerûségei ............................... 41

Az öröklésmenetek sokfélesége (kiegészítõ anyag) ......................................................... 44

Az emberi jellegek öröklõdése .................................. 47

A nemhez kötött öröklés és az örökléstan lehetõségei ....................................... 50

Összefoglalás .................................................................. 53

AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI I.

A bõr és a bõrelváltozások ......................................... 56

A csontvázrendszer ....................................................... 59

Mozgás és egészség ...................................................... 61

Ételed az életed! ............................................................ 64

Az emésztõrendszer és egészségvédelme .............. 67

A légzõrendszer és betegségeinek megelõzése .... 70

A keringési rendszer mûködése és védelme .......... 73

A nyirok és a vér ........................................................... 76

Az immunrendszer ........................................................ 79

A kiválasztórendszer és egészsége ........................... 82


TARTALOMMegfigyelések, vizsgálódások .................................. 85

Összefoglalás .................................................................. 87

AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI II.

Az életfolyamatok szabályozása ............................... 90

A központi és a környéki idegrendszer ................... 94

Vegetatív idegrendszer ................................................. 97

A titokzatos agymûködés (olvasmány) .................. 99

Reflexmûködések .......................................................... 101

A tanulás idegrendszeri alapjai ................................. 104

A látás ............................................................................... 106

Megfigyelések, vizsgálódások – A látás ................ 109

A hallás és az egyensúlyérzékelés ............................ 111

Lelki egészségünk ......................................................... 114

Hormonrendszer ............................................................ 116

Az idegrendszer és a magatartás (olvasmány) ..... 119

A férfi és a nõ ................................................................. 122

Szerelem és szexualitás ............................................... 125

A nemi élet veszélyei ................................................... 127

A fogamzástól az elmúlásig ....................................... 129

Összefoglalás .................................................................. 133

ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYIISMERETEK

A kórokozók és a szervezet harca ............................ 136

Mondj nemet a drogokra! ........................................... 139

A környezetszennyezés hatása az egészségre ....... 142

Az életmód hatása az egészségre (olvasmány) .... 145

A családtervezés ............................................................ 147

Elsõsegélynyújtás a mindennapokban .................... 149

Összefoglalás .................................................................. 153

MIT KELL TUDNI A TANÉV VÉGÉN? ............. 155

ÚJ SZAKSZAVAK JEGYZÉKE .............................. 157


„Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belõle több és most sem él, s mint fán se nõ egyforma két levél,a nagy idõn se lesz hozzá hasonló.”

Kosztolányi Dezsõ

KEDVES DIÁKOK!Biológia tankönyvetek az elõzõ évhez hasonlóan azáltalános iskolákban tanultakra alapoz. A meglévõ isme-retek kibõvítésével összegzésre törekszik. Segítségévelmegismerhetitek a természet törvényszerûségeit, az emberitest felépítésének és mûködésének alapjait. Feltárul elõt-tetek az ember szervezete, környezete és egészsége közöttikapcsolat.

Az életet a maga teljességében és bonyolultságábancsak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, mi megy végbe a sej-tek és a molekulák szintjén. Az idén meglátjátok, mikéntszervezõdnek az anyagok és hozzák létre a sejt szerkezetét,megismeritek, hogy a felépítés hogyan határozza mega sejt mûködését. Feltárulnak elõttetek az öröklõdés rej-telmei és az örökléstan (genetika) tudományának szédítõtávlatai. Napjaink kutatásának eredményeként a jövõbenremélhetõen csökkenthetõ a világ élelmiszerválsága,megelõzhetõk, hatásosan kezelhetõk a ma még gyógyít-hatatlan betegségek. Olykor a genetikai kutatások a társa-dalmi viták kereszttüzében állnak, mert vannak, akik úgygondolják, hogy a tudomány eredményei veszélyeztethetikaz emberiség jövõjét.

A tanév során felelevenítitek és kibõvítitek az embertestfelépítésérõl, életmûködéseirõl, egészségtanáról tanul-takat. Tudatosul bennetek, hogy a legfõbb érték az egész-ség. Segítséget kaptok ahhoz, hogyan kell kialakítanikörnyezeteteket, életviteleteket, hogy megelõzhetõklegyenek a betegségek. Nemcsak magunk egészségéért, demásokéért is felelõsséggel tartozunk. Ezért fontos azelsõsegélynyújtás elemi szabályainak ismerete.

Bízunk abban, hogy a megszerzett tudás megalapozzakorszerû biológiai alapmûveltségeteket, és hozzájárulahhoz, hogy egészséges, boldog emberként éljetek.

Ehhez kívánunk sok sikert!

A szerzõk

HOGYAN HASZNÁLJUKA TANKÖNYVET?

A tankönyv az ismereteket szövegben, áb-rán és képen jeleníti meg. Az eredményestanuláshoz együttes használatuk szüksé-ges. A legfontosabb ismereteket vastagbetûs szedés jelöli.

A tankönyv szövegében *-gal jelöltek azérettségi követelményeket jelzik.

Az apró betûs részek érdekességeket,kiegészítéseket tartalmaznak. Ilyene-ket magatok is gyûjthettek más köny-vekbõl, információhordozókból, éselõadhatjátok az órán.

JÓ, HA TUDOD!

Ismeretei hozzájárulnak a tananyag min-dennapi életben való alkalmazásához,hasznosításához.

KUTASS! KÍSÉRLETEZZ!

Kérdései, feladatai ismeretek bõvítéséreösztönöznek. Útmutatást adnak a vizsgá-lódások, kísérletek elvégzéséhez, a ta-pasztalatok megszerzéséhez. A kérdésekmegválaszolását természettudományoskiadványok és az internet segíti.

GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!

Itt olyan kérdések, feladatok találhatók,amelyekhez tovább kell gondolni a lec-kében tanultakat. A választ, a megoldástönállóan kell megfogalmazni.

ELLENÕRIZD TUDÁSOD!

A tananyagot kérdések zárják. Segítsé-gével kipróbálhatod, sikerült-e megérteni,elsajátítani a tananyagot.


26 A SEJT FELÉPÍTÉSE, MÛKÖDÉSE ÉS AZ ÖRÖKLÕDÉS ALAPJAI

A szervezet sejtjei csak úgy képesek életben ma-radni, ha környezetükbõl anyagokat és energiátvesznek fel. A felvett anyagokat átalakítják,majd a felesleges anyagot és energiát környeze-tükbe leadják. Ezeknek a sejtben zajló folyama-toknak az összességét anyagcserének nevezzük.

AZ ENZIMEK SZEREPE

A különbözõ biokémiai átalakulások önmaguktól(spontánul) csak nagyon lassan, vagy egyáltalánnem játszódnának le. Ugyanis a reakciók elindu-lásához sok energiára, ún. aktiválási energiára*van szükség. Ezen a helyzeten a sejt fehérjeter-mészetû anyagai, az enzimek* segítenek. Az en-zimek az élõ szervezet katalizátorai. Lecsökkentikaz aktiválási energiát, így elõsegítik a reakciókvégbemenetelét (26.1.). Mûködésükhöz megfelelõkörülményekre (hõmérséklet, pH) van szükség. Azenzimet a reakció maradandóan nem módosítja,így készen áll a további molekulák megkötésére.

A legtöbb enzim nagy, gömb alakú, bonyolult fel-színû fehérjemolekula. Felületükön van egy külön-leges (speciális) mintázatú hely, az enzim aktívközpontja. Ide illeszkednek a kiinduló anyagok,amelyek aktiválódnak és átalakulnak végtermékké.Avégtermék azután leválik az enzimrõl, és a szabad-dá váló enzim új reakciópartnerhez kapcsolódhat.

A sejtben az anyagok átalakítása két egymás-sal ellentétes, de egymást feltételezõ folyamat-ból áll. Az egyik az energiát szolgáltató lebontóanyagcsere (disszimiláció), míg a másik az ener-giaigényes építõ anyagcsere (asszimiláció).

LEBONTÓ ANYAGCSERE

A lebontó anyagcsere* során a nagyméretû ésnagy energiatartalmú molekulák kisméretû és kisenergiatartalmú molekulákká bomlanak. Ezenátalakulás közben energia szabadul fel. A folya-mat legfontosabb kiindulási vegyülete a szõlõ-cukor, de más szénhidrátok (keményítõ, illetveglikogén), valamint zsírok és bizonyos fehérjékis szolgálhatnak kiindulási anyagként. A lebontóanyagcsere oxigén jelenlétében és oxigén hiányá-ban egyaránt végbemehet. A biológiai oxidációoxigén jelenlétében zajlik. A sok lépésbõl álló, en-zimek által katalizált reakciók végeredménye-ként víz, szén-dioxid és energia keletkezik.

Bizonyos sejtek képesek oxigén nélkül vagykevés oxigén jelenlétében is lebontani a szõlõcuk-rot. Ez a folyamat az erjedés*. Az így keletkezettvégtermék (tejsav vagy alkohol) még tartalmazenergiát, ezért erjedéskor sokkal kevesebb energiakeletkezik, mint az oxigénes lebontáskor (27.1.).

Tejsavas erjedés játszódik le az intenzív mun-kát végzõ vázizomsejtekben, mivel a megnöve-kedett oxigénigényt a keringési rendszer nem tud-ja fedezni. A keletkezett tejsav jelentõs része a vérútján a májba jut, ahol részben glikogénné alakul,részben elég. A vázizomban megjelenõ tejsavokozza az izomlázat.

A lebontás során felszabaduló energia egyrésze hõ formájában távozik, másik része pedigenergiatároló molekulákba épül be. A sejt álta-lános energiatároló vegyülete az adenozin-trifoszfát* vagy röviden ATP. Ez a molekulaegy bázisból (adenin), egy ribózból és három

A SEJTANYAGCSERE

26.1. Az enzim elõször összekapcsolódik az átalakulóvegyületekkel, elvégzi a szükséges átalakítást, majd akeletkezett termék leválik az enzim felületérõl

O

R

AP P P

+H O2

foszforsav ribóz adenin

26.2. Energiahordozó molekula – ATP – szerkezete

kiindulóanyagok

enzim enzim

végtermékaktív központ

enzim-kiinduló anyagkomplexe


A SEJTANYAGCSERE 27

foszforsavmaradékból áll. Akémiai energia a fosz-fátok közötti kémiai kötésekben tárolódik (26.2.).Az energiát igénylõ folyamatok ezt a kémiai ener-giát hasznosítják, miközben az ATP-bõl kisebbenergiatartalmú vegyületek keletkeznek (ADP,AMP). Energiát szolgáltató reakciók során viszontezekbõl a molekulákból és egy foszforsavból újraATP képzõdik.

ÉPÍTÕ ANYAGCSERE

Az építõ anyagcserében* a sejt a kisméretû éskis energiatartalmú molekulákból nagyméretû ésnagy energiatartalmú molekulákat épít fel. Haa folyamathoz szervetlen molekulákat használfel az élõlény, akkor autotróf*, ha pedig szerves

molekulákat, akkor heterotróf* anyagcseréjû.Az építõ folyamat energiát igényel. E két élõ-lénycsoportban az építés eltérõ módon zajlik.

Az autotróf élõlények a környezetbõl szár-mazó szervetlen szénforrásból (szén-dioxid), kül-sõ energia felhasználásával építik fel energiadússzerves vegyületeiket (szénhidrátok). Energiafor-rásuk alapján két csoportjukat különböztetjükmeg. A kemoszintetizáló élõlények* a környe-zetükben található szervetlen vegyületeket oxidál-ják, és az így nyert energiát hasznosítják. Ilyenekpéldául a nitrifikáló baktériumok. A fotoszinte-tizáló élõlények* a napfény energiáját hasznosít-ják. Közéjük tartoznak a növények, a növényijellegû egysejtûek és a baktériumok egyes cso-portjai (28.1.).

kis

kis

nagy

energia-befektetés

É

P

Í

T

Õ

L

E

B

O

N

T

Ó

molekula

molekula

energia-felszabadulás

molekula

energiatartalom

TÁPANYAGOKÉPÍTÕEGYSÉGEI

SZÉNHIDRÁTOK

BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓ ERJEDÉS

ZSÍRSZERÛ ANYAGOK

FEHÉRJÉK, NUKLEINSAVAK

SZÉNHIDRÁTOK, EGYÉBSZERVES VEGYÜLETEK

köztes termékek köztes termékek

építõegységek szõlõcukor

+ oxigén – oxigénkémiai energia(és hõenergia) energia

kémiai energia

a sejtanyagainakfelépítése

víz + szén-dioxid(egyéb bomlástermékek)

tejsav vagyetilalkoholenergiatartalom

energiatartalom

27.1. A heterotróf élõlények sejtanyagcseréjének vázlata. Írd le az oxigénes lebontás egyszerûsített kémiai egyenletét!


28 A SEJT FELÉPÍTÉSE, MÛKÖDÉSE ÉS AZ ÖRÖKLÕDÉS ALAPJAI


1. Mi az építõ és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentõsége?2. Miket nevezünk autotróf és heterotróf élõlényeknek?3. Hogyan segítik az enzimek a biokémiai átalakulásokat?4. Mi jellemzõ az anyagcsere-folyamatokra az energiaforgalom szempontjából?5. Milyen lépésekbõl áll a növények építõ anyagcseréje?6. Melyek a lebontó anyagcsere kiindulóanyagai és végtermékei?

FOTOSZINTÉZIS

A fotoszintézis elsõ lépésében a zöld színanyag(klorofill) megköti a napfény energiáját, és kémiaikötések formájában beépíti az ATP-molekulákba.Ekkor történik a vízbontás is, melynek eredmé-nyeként hidrogén válik szabaddá, és oxigén távo-zik a légkörbe.

A második szakaszban a vízbontásból szárma-zó hidrogénbõl és a szén-dioxidból nagy ener-giatartalmú szõlõcukor keletkezik. Ez a folyamataz ATP-molekulákban kötött energia segítségéveljátszódik le.

A fotoszintézis egyszerûsített kémiai egyen-lete a következõ:

napfény energiája↓

6 CO2 + 6 H2O C6H12O6 + 6 O2szén-dioxid + víz

⇒szõlõcukor + oxigén

↑zöld színtest

(kloroplasztisz)

A szõlõcukor késõbb összetett szénhidrátok(keményítõ, cellulóz), fehérjék és zsírszerû anya-gok létrehozásához szolgál kiindulópontul. (28.1.)

Az így keletkezett szerves vegyületek szolgál-nak táplálékul a heterotróf élõlények számára.Szervezetükben a felvett óriásmolekulák építõ-egységekre esnek szét, amelyek a felszívódásután bekerülnek a sejtekbe, ahol átalakulnakenergiadús, saját szerves vegyületekké. Az építõ-folyamatokhoz az energiát a lebontó anyagcsereszolgáltatja (27.1.). A heterotróf élõlények közé so-roljuk a baktériumok nagy részét, a gombákat,az állatokat, illetve az embert.

Az építõ anyagcserével elõállított fehérjék,szénhidrátok, lipidek és nukleinsavak részt vesz-nek a sejtek felépítésében és mûködésében. Álta-luk növekszik, fejlõdik a szervezet.

É

P

Í

T

Õ

VÍZ + SZÉN-DIOXID

CUKOR + OXIGÉN

fényenergia

kémiai energia

zöld színanyag

kis

nagy

energia-befektetés

molekula

molekula

energiatartalom

energiatartalomSZÉNHIDRÁTOK

LIPIDEK

FEHÉRJÉK

a sejtanyagainakfelépítése

fotoszintézis

LEBONTÓ ANYAGCSERE

28.1. A növények építõ sejtanyagcseréjének vázlata

GONDOLKOZZ ÉS VÁLASZOLJ!

Miért lassú égés a biológiai oxidáció?


MOZGÁS ÉS EGÉSZSÉG 61

A csontok felszínéhez harántcsíkolt izomszövet-bõl álló vázizomzat kapcsolódik. Vázizomzatunkkb. 640 kötõszövettel körülvett vázizomból* áll.Ezek alakja nagyon változatos. A testnyílásokongyûrû formájú, a törzsön lapos, a végtagokonorsó alakú izmok helyezkednek el. (61.2.)

A VÁZIZMOK FELÉPÍTÉSE ÉS MÛKÖDÉSE

A vázizmok izomrostokból épülnek fel. Az egy-más mellett párhuzamosan futó izomrostok kötõ-szöveti hártyával körülvett izomrostkötegekberendezõdnek. Sok izomrostköteg együtt alkotja azizmot, amit erekben és idegekben gazdag kötõ-szöveti pólya burkol (61.1.). Vázizmaink akara-tunkkal irányított mozgást végeznek.

Az izmok inak segítségével rögzülnek a cson-tokhoz. Némely izom a bõr szöveteihez kapcso-lódik, mint például az arcjátékért felelõs mimikaiizmok*. Egy-egy mozgás végrehajtásában álta-lában több izom vesz részt, ezek részben egyirányban, részben ellentétes irányban mûködnek.Ellentétes hatású izmok végzik a végtagok moz-gatását. Amikor például az alkar hajlítóizmai*összehúzódnak, vagyis rövidebbek és vastagab-bak lesznek, akkor a feszítõizmok elernyednek.Ez az alkar felemelését eredményezi. A feszítõizmok* összehúzódása és a hajlítók elernyedéseaz alkar leengedését idézi elõ. (61.3.)

MOZGÁS ÉS EGÉSZSÉG

feszítõizom

(a csontokattávolítja)

ín

hajlítóizom

eredés

tapadásfeszítõizom

hajlító izom (a csontokat

közelíti)

61.2. A test elülsõ oldalának fontosabb izmai. Milyengyakorlatokkal fejleszthetõ a bicepsz?

kötõszövetipólya

izomrostköteg

izomrost

kötõszövetihártya

erek

mimikai izmok

fejbiccentõ izom

szem körüli izom

száj körüli izom

nagymellizom

bicepsz

négyfejû combizom

sípcsontizom

szabóizom

ferde hasizom

egyeneshasizom

61.1. A vázizom felépítése. Ismételd át a vázizomszövetjellemzõit! Modellezd hurkapálcák, színes papírok és pirosfonalak segítségével a vázizom felépítését!

61.3. A felkar feszítõ és hajlító izmai. Végezd el te is aképen látható mozgásokat, közben tapintsd meg a felkarizmait! Mondd el a tapasztaltakat!


62 AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI I.

SEJTSZINTÛ IZOMMÛKÖDÉS

Izommûködéskor az izomrostokat felépítõ izom-fonalak – az energiahordozó molekulák (ATP)lebontásából származó energia felhasználásával –megrövidülnek, elcsúsznak egymás mellett, azazaz izom összehúzódik. Az összehúzódás erejemozgatja a testrészeket. Elernyedéskor az izom-fonalak visszacsúsznak eredeti helyzetükbe.Intenzív munka során a vér által szállított cukorlebontása nem elegendõ az ATP molekulák kép-zéséhez, ezért ilyenkor az izomsejtekben raktá-rozott glikogén is felhasználásra kerül.

A MOZGÁSRENDSZER ELVÁLTOZÁSAI

Napjainkban a sok ülõmunka és a mozgáshiánymiatt az emberek izomzata fejletlen marad,elsatnyul, ezáltal csökken az izomerõ.

Serdülõkorban nagy gondot jelent, hogy a test-magasság és a testtömeg jelentõs mértékben gya-rapszik, de a megnövekedett fizikai terhelésnek

a gyenge izomzat nem tud eleget tenni. Ezért agyermekekben gyakran alakulnak ki mozgás-szervi elváltozások.

A helytelen testtartás miatt például túlzott hátivagy ágyéki gerincoszlop görbület alakulhat ki.Ezek mellett gyakori a gerincoszlop oldalirányútorzulása, a gerincferdülés*, továbbá a lábbol-tozat lesüllyedése, a lúdtalp*. Ezek az elválto-zások fáradékonyságot, izomfájdalmat okoznak.Kezdetben e rendellenességek még javíthatók, dekésõbb már nem korrigálhatók. (62.1., 62.2.)

A MOZGÁS HATÁSA A SZERVEZETRE

A megelõzés, illetve a további romlás megakadá-lyozásának legjobb eszköze a rendszeres test-edzés*. Az edzés hatására nõ a csontok szi-lárdsága, fejlõdik az ízület, erõsödik a vázizom-zat. (62.3.)

A sportolásnak a mozgásszervek karbantar-tásán túl további elõnyös hatásai is vannak. A ke-ményen dolgozó izmoknak több oxigénre van

62.1. Helyes és helytelen testtartás 62.3. Rendszeres testedzés hatása az izmokra

nagy ágyékigörbület

beteglábboltozat

egészségeslábboltozat

fokozott hátigörbület

normálisgerinc

nyakihomorulat

hátidomborulat

keresztcsontidomborulat

ágyékihomorulat

gerincferdülés

62.2. Mozgásszervi elváltozások. Miként lehet megelõzni e betegségek kialakulását?


MOZGÁS ÉS EGÉSZSÉG 63


1. Jellemezz egy vázizmot felépítése és mûködése szempontjából! 2. Miért fontos figyelni a testtartásra állás, fekvés, ülés közben?3. Milyen összefüggés van a testedzés és az egészség között?4. Hogyan befolyásolja a sportolás a keringési- és légzõrendszer mûködését?5. Milyen követelményeket kell testedzéskor betartani?

JÓ, HA TUDOD!

Serdülõkorban a percenkénti pulzusszám értéke80–85. Akkor megfelelõ a terhelés, ha a pulzus-szám 20-30 percen keresztül 40%-kal megemelkedik.Terhelés után néhány perccel a pulzusszámnakvissza kell térnie az eredeti értékre. Az edzett szer-vezet pulzusa nem nõ túlzottan, és hamarabb térvissza a nyugalmi értékre.

63.1. Úszás: a legegészségesebb sportok egyike

szükségük, ezért a tüdõnek és a szívnek is seré-nyebben kell dolgoznia. A fokozott munka erõsítia szív izomzatát és a légzõizmokat. Az edzettemberek nagyobb megterheléskor nem a légzés-számot és a szívverést, hanem a légzés mélységétés a szívösszehúzódások erejét növelik.

Nyugalmi állapotban a szervek hajszálereiközül általában csak kevés van nyitva. Mozgáskorazonban ötvenszer annyi nyílik meg. A testszö-veteken átáramló bõséges vér elszállítja az ottfelhalmozódó bomlástermékekeket, mérgeket.A megfelelõ oxigénellátás hatására javul a szel-lemi teljesítõképesség is.

Elegendõ mozgással, valamint megfelelõmennyiségû és minõségû táplálkozással megõriz-hetjük ideális testsúlyunkat.

A rendszeres izommunka csökkenti a vérbena zsírszintet, ami hozzájárul az érelmeszesedés,és ezáltal a szívinfarktus megelõzéséhez.

A mozgás azonban nemcsak élettani, hanemesztétikai szempontból is fontos. A feszes és ki-dolgozott izomzatú embereknek elõnyösebb amegjelenése, szebb a testtartása, harmonikusabba járása.

A gyermekkorban elsajátított változatos moz-gásformák segítenek a váratlan helyzetek és a

mindennapi tennivalók gördülékenyebb meg-oldásában. Végül a mozgással színesített változa-tos életmód megszünteti a szellemi fáradtságot is.

Az elterjedt sportágak közül a legjobb hatásaaz úszásnak (63.1.), a futásnak (kocogásnak), a kerék-pározásnak, a gyaloglásnak, a görkorcsolyázásnak,az aerobiknak és a túrázásnak van. Fontos, hogyhetente legalább 3-4 alkalommal, megfelelõ erõ-bedobással történjen a gyakorlás, vagyis a pulzus-szám 20-30 percen keresztül elég magas legyen.

A mozgásban a rendszeresség elve mellettfontos a fokozatosság is. Ha nincs hozzászokvaa szervezet a megterheléshez, akkor csak lassanszabad emelni az izommunka mennyiségét. Mindenedzést bemelegítéssel kell kezdeni, és levezetésselbefejezni. Így csökkenthetõ a sérülés veszélye.

Edzetlen izmokban megerõltetõ munka hatásáraizomláz* alakulhat ki. Ilyenkor az izomszövetbenbomlástermékek (pl. tejsav) szaporodnak fel, amifájdalmat okoz. Az izomláz fokozatos terhelésselés megfelelõ bemelegítéssel megelõzhetõ. Megszün-tetni finom bemozgatással, masszírozással lehet,ekkor ugyanis javul az izom vérellátása, így a vérgyorsabban elszállítja onnan a bomlástermékeket.

Futás közben néha szúr a mellkas alsó-oldalsórésze. Ennek oka, hogy a mûködõ izmoknak többvérre van szükségük, amit a lép juttat a keringésbe.A tartalék vér kipréselésekor a lép összehúzódik, ésez okozza a szúrást. Ez fokozatos bemelegítésselelkerülhetõ, rövid pihenéssel megszüntethetõ.


106 AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI II.

Minden élõlény, így az ember létének is alapve-tõ feltétele az alkalmazkodás. Szervezetünk csakakkor képes alkalmazkodni a környezethez, ha ér-zékeljük annak változásait. A külvilág ingereita receptorok fogják fel, melyek fõként az érzék-szervekben csoportosulnak. A különbözõ érzék-szervek más és más ingerekkel szemben érzéke-nyek. A külvilágból áramló információkat a re-ceptorok elektromos jellé, ingerületté alakítják.Az ingerületet érzõidegek továbbítják az agyké-regbe, ahol tudatosulnak, érzetté* válnak (106.1.).Így játszódnak le érzékelési* folyamataink: a látás,a hallás, az ízérzékelés, a szaglás és a bõrérzé-kelés.

A SZEM* ALKOTÓI ÉS MÛKÖDÉSÜK

A környezetbõl származó információk közel két-harmadát látószervünk közvetíti. Két szemgolyónka csontos szemüregben helyezkedik el (106.2.).A külsõ hatásoktól a szemhéjak és a kötõhártyavédi (106.3.).

Szemgolyónk legkülsõ rétege az ínhártya.Erre tapadnak a szem sokirányú mozgását biz-tosító szemmozgató izmok. Az ínhártya elöl azáttetszõ szaruhártyában folytatódik. Az ínhártyaalatt húzódik a hajszálerekkel dúsan átszõtt érhár-tya, melynek elülsõ része a szivárványhártya.A benne felhalmozódott festékanyag határozza megszemünk színét. Ha sok a festékanyag (melanin),a szem barna, ha kevesebb, kék vagy zöld színû.A szivárványhártya középsõ kerek nyílása a pu-pilla, mely a szembe jutó fény mennyiségét sza-bályozza: sötétben tágul, míg világosban szûkül.

A LÁTÁS

106.1. Az érzékelés folyamata

INGER

INGERÜLETKELETKEZÉSE

RECEPTOR

INGERÜLETVEZETÉSE

ÉRZÕ-IDEGROST

ÉRZETKELETKEZÉSE

AGYKÉREGÉRZÕ-

KÖZPONTJAI

106.4. A szem részei. Mi az egyes részek mûködése?

106.2. Csontos szemüreg a szemgolyóval

106.3. A szem védõkészülékei. A szemhéjak pislogáskorszétkenik a könnymirigy váladékát a szaruhártyán, és eltá-volítják az idegen anyagokat, megóvják azt a kiszáradástól

csontos szemüreg

zsírszövet

szemmozgató izmok

szemöldökkönnymirigy

szempilla szemhéj

szempilla

szemhéj

kötõhártya

szemgolyó

sárgafolt

vakfolt

látóideg

szemmozgató izom

érhártya

ideghártya

szemlencsecsarnokvíz

üvegtest

ínhártya

szaruhártya

szivárványhártya

pupilla


A LÁTÁS 107

A pupilla mögött rögzül a kétszeresen domborúszemlencse. Alakja az õt mozgató izmok segítsé-gével változtatható, ennek folytán változik a szem-lencse fénytörése is. A szemgolyó legbelsõ rétegeaz ideghártya, a fényérzékeny receptorok, a csa-pok és pálcikák helye. A csapok, a színlátásreceptorsejtjei csak erõs megvilágításban mûkö-dõképesek; a legnagyobb számban a sárgafoltoncsoportosulnak. Ettõl távolodva a csapok számacsökken, helyüket a pálcikák foglalják el. A pál-cikák gyenge fényingerre is reagálnak, de csaka fekete és fehér színt különböztetik meg (107.2.).Az ideghártyának az a része, ahol nincsenekreceptorsejtek, a vakfolt. Ez a látóideg kilépésihelye. (106.4.)

A LÁTÁS

A fény áttetszõ közegen keresztül éri el az ideg-hártyát. Áthatol a szaruhártyán, a pupillán, majda szemlencsén és a kocsonyás üvegtesten. Amikora fény eltérõ sûrûségû közeg határához érkezik,megtörik. A szem fénytörõ közegei a szaruhár-tya és a szemlencse, melyek a különbözõ szög-ben érkezõ fénysugarakat az ideghártyára vetítik.Valódi, fordított, kicsinyített kép keletkezik (107.3.).

Környezetünket csak akkor látjuk élesen, haszemünk alkalmazkodik a tárgyak távolságához.Közelre nézéskor szemlencsénk domborúbb,fénytörése nagyobb; távolra nézéskor lapo-sabb, fénytörése kisebb (107.1.). Szemlencsénkalkalmazkodása teszi lehetõvé, hogy a különbö-zõ távolságról érkezõ fénysugarak a sárgafolton– az éleslátás helyén – egyesüljenek.

107.1. A szemlencse alkalmazkodásai. Miért látjuk a felsõ képen élesen, az alsó képen homályosan a közeli tárgyakat?

KÖZELRE NÉZÉS

TÁVOLRA NÉZÉS

A külvilágból érkezõ fénysugarak energiájátaz ideghártya receptorsejtjei alakítják ingerület-té, melyet a látóideg vezet az agykéreg látóköz-pontjaiba. A jobb és bal szemünkkel a tárgyakateltérõ szögbõl látjuk. A két kép közötti különb-ség, valamint életünk során szerzett tapasztalatokfelhasználásával agyunk megalkotja a tárgyak

107.2. Az ideghártya szerkezete. Keress szempontokata pálcikák és csapok különbségeinek megállapításához!

látóideg

a fény útja

csap(receptor)

pálcika(receptor)

107.3. Fordított, kicsinyített kép keletkezése az ideghártyán

tárgy

a fény útja

óra szemlencse

ideghártyatoll

óra szemlencse

ideghártyatoll


108 AZ EMBER TESTE ÉS ÉLETMÛKÖDÉSEI II.


1. Rajzold le a szem metszeti képét! Nevezd meg a részeit! Melyek a szem fénytörõ közegei?2. Rögzítsd folyamatábrán a látás fõbb szakaszait!3. Hogyan alkalmazkodik szemünk a tárgyak távolságához és a fény mennyiségéhez?4. Miben különbözik egymástól a zöld és a szürkehályog?

KÍSÉRLETEZZ! VIZSGÁLÓDJ!

Tégy a szemedtõl 15 cm távolságra egy ceru-zát. Nézz a távolba! Milyennek látod a ceruzát?Ezt követõen a ceruzát nézd! Milyennek látoda távol lévõ tárgyakat? Adj magyarázatot ajelenségre! Kérd meg a társad, nézzen a távol-ba, majd tarts egy ceruzát 15 cm-re a szeme elé!Figyeld meg a szemgolyók mozgását és a pu-pilla változását távolba és közelre nézéskor.Milyen különbséget tapasztalsz?

A közeli és távoli tárgyak képe az ideg-hártyán azonos méretû. Mi alapján tudjukmégis megkülönböztetni, melyik tárgy vantõlünk távolabb, melyik közelebb?

háromdimenziós képét. A látás a tárgyak alakjá-ról, színérõl, térbeli helyzetérõl, távolságáról tá-jékoztat. Bár mindezek a tulajdonságok a látóköz-pontok különbözõ részein tudatosulnak, agyunkegyetlen látási élményben egyesíti ezeket.

A LÁTÓSZERV RENDELLENESSÉGEI

Az életkor elõrehaladtával a lencse rugalmassága,vele együtt alkalmazkodóképessége is fokozatosancsökken. Ezzel magyarázható, hogy az idõs embera közeli tárgyakat elmosódottan, míg a távoliakatélesen látja. Arendellenességet távollátásnak* ne-vezzük,mely domború (gyûjtõ-) lencsével korrigál-ható. A népesség körében gyakori a rövidlátás* is,melynek oka lehet a szem fénytörési hibája, vagya szemgolyó tengelyének megnyúlása. A rövidlátótávolra rosszul, közelre viszont jól lát. A látásizavar homorú (szóró-) lencsével javítható. (108.1.)

A színlátás zavarainak leggyakoribb formájaa vörös-zöld színtévesztés. A közlekedésben ésegyes foglalkozásokban kiszûrésük fontos egész-ségügyi feladat a balesetek megelõzése érdekében.

Szemünk leggyakoribb betegsége a kötõhár-tya-gyulladás. Baktériumok és vírusok melletta levegõ szennyezõ anyagai és virágporok is elõ-

108.1. A szem hossztengelyének rendellenességeibõl eredõképalkotási hibák és javításuk. Miben különbözik a tá-vollátó és a rövidlátó szem egymástól?

RÖVIDLÁTÓ SZEM

TÁVOLLÁTÓ SZEM

idézhetik. A szemhéj megduzzad, a kötõhártyakivörösödik, a szem váladékos, könnyben úszik.A kellemetlen tüneteket kamillateás borogatásvagy az orvos által felírt szemcseppek enyhítik.

A zöldhályog* (glaukóma) legjellemzõbb tü-nete a szemgolyó megkeményedése, amely a csar-nokvíz káros felhalmozódásának következménye.A megnövekedett szemfeszülés az ideghártyavérellátási zavarához és a látóideg sorvadásáhozvezethet. A betegségre a fényforrások körül ész-lelt gyûrûk, majd a fájdalom hívja fel a figyelmet.Az idejében kezelésbe vett glaukóma rombolóhatását csaknem mindig sikerül megakadályozni.

A szürkehályog* a szemlencse elszürkülése.A kezdeti látászavar a tárgyak homályos látásában,vagy kettõslátásban nyilvánul meg. Súlyosabbformájában a lencse átlátszatlanná válik, a betegcsak a fény erõsségének megkülönböztetésére ké-pes. A betegség rendszerint 50 év fölött kezdõdik.Kialakulásában az érelmeszesedés miatt fellépõanyagcserezavar játszik döntõ szerepet. A rendel-lenességet elõidézhetik a szemlencse sérülései is.A szürkehályog mûtéttel könnyen gyógyítható.


142 ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK

Földünkön az emberi faj létszáma kezdetbennagyon lassan, majd az 1800-as évektõl kezdõ-dõen robbanásszerûen növekedett. Ma több mint6 milliárd ember él a Földön.

Az ember úgy biztosítja magának a táplálék-forrásokat, hogy nagy tömegben termeszti a nö-vényeket és tenyészti a háziállatokat. Ennekérdekében megszüntette a természetes életkö-zösségeket, és helyette kultúrkörnyezetet alakí-tott ki. A környezet átalakítása sokszor olyanmértékû károsodást okoz, amely már az emberi-ség egészségét és létét is veszélyezteti.

A károsodás az ember élõhelyének mindhá-rom közegére: a talajra, a levegõre és a vizekreegyaránt kihat.

A TALAJSZENNYEZÉS HATÁSAI

A talaj károsodása gyakran a mûtrágyák és anövényvédõ szerek túlzott alkalmazásából fakad.Hatásukra elpusztulnak a lebontó szervezetek,így az elhalt élõlények anyagai nem kerülnekvissza a körforgásba. A földre(be) helyezett ház-tartási vagy ipari hulladékok szintén veszélyez-tetik a talajt. Ezek egy része nehezen bomlik le,másik része pedig mérget tartalmaz. (142.1.)

A növényvédõ szerek és a veszélyes hulladé-kok az ember egészségét közvetlenül vagy köz-

vetve károsíthatják. Ha a vegyszerezett élelmi-szernövények a vegyszer lebomlási ideje elõttkerülnek forgalomba, akkor közvetlen mérgezéstokozhatnak. A nehezen bomló mérgezõ vegyüle-tek a táplálékláncban feldúsulhatnak, és ily mó-don is bekerülhetnek az ember szervezetébe.

A megbomlott egyensúlyú talajok csökkentbaktériummennyisége nem tudja ellensúlyozni akórokozók szaporodását, így a talaj sokféle fer-tõzésnek lehet a forrása. A megelõzésben fontosa vegyszerfelhasználás csökkentése, a hulladé-kok újrahasznosítása, illetve környezetkímélõmegsemmisítése.

A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HATÁSAAZ EGÉSZSÉGRE

142.2. A természetbe került szemét jelentõs része évszá-zadok alatt sem bomlik le

142.1. A talajra helyezett kezeletlen hulladék emberre, állatra, növényre egyaránt veszélyes. Mit jelent a szelektívhulladékgyûjtés? Mi a jelentõsége?


A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS HATÁSA AZ EGÉSZSÉGRE 143

A LEVEGÕSZENNYEZÉS OKAIÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Az emberi tevékenység a talaj mellett a levegõtsem kíméli. A légszennyezést okozó anyagoknakközvetlen egészségkárosító, vagy hosszabb távonéghajlat-módosító hatásuk van. A szilárd halmaz-állapotú por, korom, valamint az ártalmas gázokgyulladásos légúti megbetegedéseket idézhetnekelõ. Az ipari eredetû füst és a természetes köd ke-veréke ködkatasztrófát okozhat. A nagyvárosokfölött napokra megülõ szmog miatt súlyos hörg-hurut alakulhat ki (143.2.). A gépkocsik kipufogó-gázaiból erõs UV-sugarak hatására mérgezõ,fojtogató légszennyezés („fotokémiai köd”) kelet-kezhet (143.1.). Súlyos esetben ilyenkor a csecse-mõk és az idõsek körében gyakori a fulladás ésszívelégtelenség miatt bekövetkezõ halál.

A közlekedés és a tüzelés kapcsán keletkezõnitrogén-oxidok és kén-dioxid közvetlenül ká-rosítják a légutakat, és közremûködnek a növény-pusztulást okozó savas esõ kialakulásában.

A levegõ freon típusú légszennyezõi a ma-gas légrétegekben az ózonpajzs vékonyodásátokozzák. Így az ózon nem képes kiszûrni a károsUV-sugarakat, ami a bõr rákos megbetegedéséhezvezethet.

A levegõszennyezés megelõzésében fontosaz egészségügyi normák kialakítása és betartása,a különbözõ országok együttmûködése, a környe-zetkímélõ technológiák alkalmazása, a magasgyárkémények építése, és a gyárak kitelepítésea városokból.

A VÍZSZENNYEZÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A vizek szennyezõ anyagai vagy közvetlenülkerülnek a felszíni vizekbe, vagy a talajból szi-várognak be, esetleg a levegõbõl jutnak oda.A vizek öntisztulási képessége egy bizonyos ha-tárig kiküszöböli a szennyezõdéseket, de túlter-heléskor erre már nem képes, ezért a víz minõsé-ge romlik. (143.3.)

143.2. Az ipari eredetû füst szmog képzõdéséhez vezethet.Nevezz meg légszennyezõ anyagokat a különbözõ gaz-

dasági területekrõl és a háztartásból!

143.3. A vízszennyezés sok élõlény pusztulásához vezet-het (cianidszennyezés a Tiszán, 1999-ben)

143.1. Szmog a nagyváros felett. Miért nagyobb a váro-sok felett a levegõ szennyezettsége?


144 ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK

Az ivóvíz magas nitráttartalma a nitrogén-mûtrágyák és híg szerves trágyák bemosódásakövetkeztében alakul ki. Hatására fõleg a cse-csemõkben oxigénhiányos állapot alakul ki („kékcsecsemõ”).

A nehezen bomló mérgezõ anyagok veszélyétaz adja, hogy a táplálékláncban feldúsulva mérge-zést okozhatnak.

A tengerbe eresztett higanyszennyezõdés okoztasúlyos megbetegedésre példa a Miamota-öbölbenhalakat fogyasztó japán halászok esete. A veszélyesbénulást, nagyothallást okozó kórt Miamota-kórnak nevezik.

Az ivóvíz arzéntartalmának növekedését amélyebb talajrétegben elhelyezkedõ arzéntartalmúüledék okozza. Magas arzéntartalmú víz fogyasz-tása fõként gyerekeken okoz megbetegedést.

Bár a talaj és a rétegvíz baktériummentes, deelõfordul, hogy szennyvízzel kórokozó baktéri-umok jutnak bele, ami akár járványhoz is vezethet.

AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZET

Az ember idejének nagy részét mesterséges kör-nyezetben tölti. Éppen ezért nagyon fontos, hogylakásunk, munkahelyünk a különbözõ céloknakmegfelelõ helyiségekre tagolódjon, belsõleg higi-énikusan kialakított és berendezett legyen.

A lakás és a munkahely akkor egészséges,ha száraz, levegõs és világos. Hõmérséklete kb.18-20 ºC. További fontos követelmény, hogy jóllehessen szellõztetni, tiszta, és lehetõleg csendeslegyen. Ezek a tényezõk kedvezõen hatnak az otttartózkodók közérzetére, kedélyállapotára.

A mellékhelyiségek – WC, öltözõ, mosdó –,valamint azok berendezési tárgyai a legszennye-zettebb területek, ezért szellõztetésükrõl és fertõt-lenítésükrõl fokozottan gondoskodni kell.

Az egészséges környezethez hozzátartozika megfelelõ minõségû víz, amely ivásra, fõzésre,mosásra, tisztálkodásra, takarításra egyaránt al-kalmas. Az egészséges ivóvíz tiszta, átlátszó,színtelen, szagtalan, kellemes ízû és hõfokú, nemtartalmaz baktériumokat és szennyezõ anyagokat.

SZEMÉLYI HIGIÉNE

A személyi tisztaság nem csupán esztétikai okok-ból fontos, hanem azért is, mert így kellõ idõbeneltávolíthatjuk a betegségeket elõidézõ szennye-zõdéseket, kórokozókat.

Bõrünk tisztán tartása érdekében a sminkhezhasznált festéket arctejjel távolítsuk el. Az estilangyos vizes, tisztító mosakodásnál fontos, hogytetõtõl talpig mossuk meg minden testrészünket.Különös gonddal kell megmosni a hajlatokat,a hónaljat, a végbélnyílás környékét és a nemiszerveket. Reggel a langyos vagy hideg vízbentörténõ frissítõ mosakodás ajánlott. A mosakodáslegpraktikusabb és legeredményesebb formájaa zuhanyozás.

Kezünket szükség szerint napjában többszörmossuk meg. Feltétlenül mossunk kezet:– szennyezõ anyaggal történt foglalkozás után,– WC-használat elõtt és után,– étkezés elõtt, – ha élelmiszerekkel kezdünk foglalkozni,– amikor hazaérünk.

Átlagos szennyezõdés mellett hetente mos-sunk hajat a hajtípusunknak megfelelõ sampon-nal. Ha hamarabb zsírosodik a hajunk, akkor mos-suk meg gyakrabban.

A fehérnemût, zoknit, harisnyát naponta kellváltani. Környezetünkbõl sok szennyezõdéstapad az ingre és a blúzra, ezért ezeket is napontaszükséges cserélni.


1. Melyek a talajkárosodást okozó leggyakoribb tényezõk?2. Mit jelent a mérgezõ anyagok táplálékláncban való feldúsulása?3. Hogyan mérgezhetik a növényvédõ szerek az ember szervezetét? Milyen módon károsítják

egészségünket a kipufogógázok?4. Sorold fel az ivóvíz szennyezõdését okozó anyagokat!5. Magyarázd el a következõ kifejezések közötti kapcsolatok lényegét: fûtés–üvegházhatás,

hajtógázas dezodor–ózonlyuk, közlekedés–savas esõ!


TERMÉSZETISMERET · BIOLÓGIA · FIZIKA · KÉMIA · … › Homepage › pdf › preview ›...

Documents

Transcript of TERMÉSZETISMERET · BIOLÓGIA · FIZIKA · KÉMIA · … › Homepage › pdf › preview ›...