UJ I- Z · A SENTAIAK ZARÁNDOK ÚTJA RÓMÁBA. Három felvonáson keresztül helyszini...

UJI-ZUJt r »

LL.

<teüozoz<N

<Q<teo

KULTURNI2IVOTIV

Madaruk, sM** D ) Xrtx.■ fp fitf id y W 'y

* 0 gVmnha TMs>*W o „ina a J&bitfy nP

B o ú r o f ' l n c n - . « / .f .. ‘ efirtyhrtx_.

*t> í ü s c o u i i t a .

''iiiikiKvn- d e ferta ,S.Jfefaw

Oam'Xcreüur

,aeu$ k ft s'fruUvnr O

'ik'atrtrSttU’ítr

GRAĐA Z A MONOGRAFIJU SENTE

U R E Đ I V A Č K I O D B O R

B R A N O V A Č K I D A N I L O

D R B U R Á N Y B Ć L A

ERDÉLYI ISTVÁN, G L UREDNIK

K A T O N A P Á L

D R S Z E L I I S T V Á N

T Ó T H H O R G O S I P Á L

V U K O V N E S T O R

KULTÚRA IV

Katona Pál

A ZENTAI MOZIK TÖRTÉNETE ISTORIJAT BIOSKOPA U SENTI

TARTALOMSADRZAJ

1. BEVEZETŐ HELYETT.................................................... 3/Mesto uvoda/

2. A ZENTAI MOZIK TÖRTÉNETE ..................................... 5/ Is to r ija t bioskopa u Senti/

3. ISTORIJAT BIOSKOPA U SENTI................................. 13/A zentai mozik története/

4. A ZENTAI MOZIK DOKUMENTÁCIÓJADOKUMENTACIJA BIOSKOPA U SENTI........................... 19

5. NÉV ÉS TÁRGYMUTATÓ................................................. 57INDEKS

6. A ZENTAI MOZIK ALKALMAZOTTAINAK NÉVJEGYZÉKE 1944-től 1962-igSPISAK RADNIKA ZAPOSLENIH U BIOSKOPIMA U SENTI u periodu od 1944. do 1962. god iné .................. 61

GRADJA ZA MONOGRAPlJU SENTE 21 Kulturni á-ivot. TV sveska Katona PálA zentai moz-fk története T s to r íja t tnosítopa u üenti

Štarman kao rukopfs

Tehnj" kí saradm k Kulcsár Vera

Rotopr-fnt ünfverzH eta u Kováin Sadu 1Štanpar-f ja Udarn-fk, Senta

Kormát B/5 Strana 64

■'JMraž 5oo kom.

Senta, ju lj 1973. pod in e

Š tompa: $ T A M P A R I J A U N I V E K Z I T E T A - N Ö V I SAD

BEVEZETŐ HELYETT

65 évvel e ze lő tt 1908. junius-júliusban kezdett működni Zentán az első állandó mozi. 1908. junius 21-én a Katolikus Legényegylet nagytermében az Edison-féle mozgókép v e t itő "gyönyörű" képeket v e t i t e t t . "A tömérdek kö ltséggel f e l á l l í t o t t géphez a motor még a múlt vasárnap nem érkezett meg, mégis a sza llag kézzel való lehajtása utján is remeknek bizonyultak a képek. A ve titések eredetiek vo ltak , a képek nem rezegtek, te hát a szemet nem ron tják ". így i r ja le a r ip o rte r a zentai Összetartás 1908. junius 23-i számában az állandó mozi e lső f i lm v e t íté s é t . A Katolikus Legényegylet Mozibizottsá^a jú liu s ban fe lh iv ja a zentai közönség figyelm ét a mozielőadasokra. "Minden szombaton és vasárnap este előadást ta rt...m ost már azon helyzetben van, hogy újonnan megérkezett motor és lencse fo ly tán gyönyörű, t is z ta képeket v e t i t " .

J e llegze tes zentai megindulás után a zentai közönség megszerette a film e t. Az elmúlt 65 év a la tt csak kettő i l l e t v e három mozi tudta némileg k ie lé g íte n i az érdeklődést. Igényes publikum v o lt és maradt. Szerette a szenzációt, le lk esedett ér te . Különösen akkor, ha a szenzációnak valami köze v o lt Zentá- hoz. Ezt a "Zentaszeretetet" nemcsak én, hanem a többi "bevánd oro lt" is hamar á tve tte . Tulajdonképpen ezze l váltunk ZENTAI - AKKÁ.

Zentát film en igen ritkán lá tták a zentaiak. De lá ttá k . Nyilvántartásom szerint, a következő film ek készültek Zentárói, a zentaiakról i l l e t v e zentai motivum szerepel ra jta .

1. Az Uránia Mozi 1925- ju liu s 29. és 30-án mutatta be A SENTAIAK ZARÁNDOK ÚTJA RÓMÁBA. Három felvonáson keresztü l helyszin i fe lv é te lek e t mutatnak be. A képen az összes zentai résztvevők csoportosan és e lszórva 21 helyen fordulnak elő f e l ismerhetőleg. ~

2. 1928. év augusztus 5-én a Royal Mozi megnyitójára f i l met fe lvé te lezn ek Zentárói és a zentaiakról "Barátságos arcot kérünk" cim a la t t . A film e t 1928. október 10-én v e t íte t té k először Zentán a Royal Moziban.

3>. 1955-ben Zenta terü letén : Pelsőhegyen valamint Oromhe- gyesen fe lv é te le z té k a PIROSKA cimü német film e t részben zenta i szereplőkkel és s ta tisztákka l. A film et Zentán először 1956. év december 13-17-ig já tszották a T isza Moziban, 10 előadáson 4001 látogató nézte meg a film e t.

4. 1964-ben Zentán és Becsén fe lv é te le z té k a G-LASAM EA LJUBAV /Szerelemre szavazok/ cimü MORAVA film e t, részben zenta i s ta tisztákka l. A film e t Zentán először 1965. augusztus 9- 15-ig mutatták be az Október 8 Moziban, 15 előadáson 3363 lá t£ gató v o lt . ~

5. Végül meg k e ll em líten i Morvái István zentai f i lm s z ínész és rendező nevét. 1947-1948-ban a BESMRINA MLADÓST /Halhatatlan ifjú ság/ cimü filmben já ts zo tt , majd mint segédrende ző a SZOFKA cimü film n él közreműködött. 1948-ban halt meg 25 éves korában.

Se szeri se száma a Zentán Zentárói és a zentaiakról ké s z it e t t keskeny filmeknek, melyeket alkalmi célokra,különösen a te le v iz ió szükségletére k ész íte ttek . Külön meg k e ll em líteni a Kinő Klub keretében k ész íte tt r ip o rt és játék k is film eket. Ezeket nem vettem én sem számba.

Ezt a szerény fü zete t ajánlom a zentai mozilátogatóknak, a zentai moziközönségnek, különösen a zentai "mozisoknak1?, a zentai mozik dolgozóinak. E sorokkal óhajtom köszönetemet k ife je z n i és hálámat le rón i azért, mert 1964-1967 között befogadtak maguk közé.

Zenta, 1973. junius 21-én. Katona Pál

«• ° ! d A SE N TA I F R IS S UJ

p w A P d W M w w w w r o mSzeptem ber B . á n T r f c / ^ 't S T A -v rf t z o e s a T O c a K , | I Y A I .

-0 C V F-lonumemtáíis kettős m egnyitó mustA vajdasági összes mozikat megelőzve elsőként m utatja be ün-

E T nepélyes m egnyitó előadása keretében Senta n. é. közönségének

í EE3IL IAHEÜIE3GS v ilágh írű film jét s

í a Z M S T E f Wí Egy becsület útjáról letért em ber tragédiája 7 felvonásban.

^ H e lyárak s EfMl; 10 dinőr, páholy 12 dia. FenntuFlott bsly 10 din. 1928. szeptember X

la Ar/TkryiO/Tk.“ p,e“ ^ r 9-é" í

í r ! M indkét film m űvészi a lko tás ! íAzonkívül egy kedves vígjáték, a szentai közönség dédelgetett ^

kedvencének H ARRY L IED T K E leghíresebb film jét: Jj*

A reászhajú-t \Vígjáték 7 felvonásban. Egyidejűleg a nagyvárosi bemutatókkal, b

itl be l; 8 din. U. bel? G din. 10. be l; felnfittcbneb I , GyraiEfcrtinb 3 din. W W W W W W W M W W ’J W Í

Az első nyilvános filmelőadást 1895. áp rilis 1-én Lyon bán a Lumi&re-fivérek tartották, ez azonban kudarcba fulladt7 de már 1895. december 28-án tartott párizsi előadás nagy f e l tűnést keltett. Erről az előadásról riportot találtam.

"Auguste Lumi&re és Louis Lumiére találmányát, a párizs i Boulevard des Capucines és a Rue Seribe sarkán levő G-rand Café meglehetős tú lzással Ind ia i szalonnak nevezett szurtos pincehelyiségében mutatták be, Monsieur V o lp in it, a tu la jdonost, miután megtudta, m iről van szó, a l ig leh e te tt rábeszéln i, hogy adja bérbe a termet. Yolp in i urnák ugyanis megvolt a maga véleménye a korszakalkotó találmányokról. Végül nem szivesen, de napi 30 frankért mégis bérbeadta az In d ia i szalon t.

A két lyon i fe l t a lá ló he lyett magától értetődően a csa Iád f e je , az öreg Antoine Lumiere utazott Párizsba a bemutat? ra. Óvatos ember lévén , délután főpróbát ta r to tt , amelyre síz akkori szokáshoz hiven, vá logato tt közönséget h ivo tt meg, tudósokat, u jságirókat, fotográfusokat, szinházi embereket. Sen k i sem várt valami sokat a találmánytól, Mélifes sem. /Georges Méli&s egykori ra jzo ló és bűvész, a Theatre Robert-Houdin i - gazgatója/. Már magara k i fe s z it e t t "fehér lepedő" enyhe csaló dást k e lte t t . Aztán kialudtak a lámpák, s a lepedőn m egjeleni a lyon i Piacé Bellecour mozdulatlan fényképe. "Ezért k e l le t t nekünk ide jönn i", mondta M én «« a szomszédjának. "Már t i z éve csinálom ezt a színházamban."De a l ig mondta k i e szavakat, megelevenedett a kép, s nyüzsögni kezdett a té r , jö ttek - mentek az emberek, a kocsi megindult, a lovak egyenesen Mélifes ur fe lé vágtattak. "H allatlan , ily en még nem v o lt " , mondotta elism eréssel. És a képek egymást vá lto tták , és mind mozgott. Láthatták a Lumi&re-gyárból kivonuló munkásokat, a pályaudvar ra érkező vonatot, egy reggeliző kisbabát, a hullámzó tengeri, a lyon i fényképészeti kongresszus tagjainak megérkezését, egy locso ló k e r té s z t . . . A vendégeknek tátva maradt a szájuk. Nem, ilyesm it sohasem lá ttak . A főpróba átütő sikeréhez képest a premier valóságos csalódást k e lte t t . Mindössze 35-en voltak az In d ia i szalonban... Nem lén yeges ... Tény az, hogy mindazok nak, akik lá tták a mozgó képeket, te ts z e t t , s függetlenü l a tt ó l , hogy a párizs i lapokban csak december 30-án je len t meg ró la két k is h ir , az uj csoda h ire gyorsan te r jed t.

Az uj év első napjaiban naponta már kétezren nézték meg a szenzációs találmányt, az emberek ősrégi álmának megvalósulásá t, az eleven képet, melyen a történelem folyamán annyian munkálkodtak, s akinek kisebb-nagyobb eredményei összességeként szü le te tt meg a cinematographe.. . 189^. február 17-én megtartották a londoni bemutatót, s aztán következett Berlin , Bécs, New York.. . "

Magyarországon a'z első mozielőadást 1896. junius 13-án tarto ttak . Első adatot zentai mozielőadásról 1901-ben *balá-

5T

lünk. 1901. február 23-án az Eugen Herczeg Szálló dísztermében THAUMATOGRAPH EXCELSION mozgófényképekkel tudományos előadást ta rto ttak . 1902. év októberében ugyan azon a helyen az Edison Szinház ta r to tt előadásokat. Benke M. tanár mutatta be a v i l l a mos mozgó képeit ,!melyekkel Európa minden nagyobb városában ó- r iá s i szenzációt és s ikert é rt e l ,!. Az ő mozgó képeinek alak ja i életnagyságban jelennek meg a szinen s a v e t ité s t hat v i l l a mos gép eszközli melyek a képeket 3000 gyertyá i énnyel 30(5négyszöglábnyi nagyságban v ilá g ít já k meg és v e t i t ik vászonra. 1903* év decemberében a nagyvendéglőben Abriani Jeremiás "k i- nematograph nevű masinával mozgófényképeket mutogat11. 1907. év júniusában az Eugen Szálloda nagytermében a R it te r - fé le h ires Elektro Bioskop vendégszerepei. 11A képek rea lisz tiku s tanulmány és humor tekintetében páratlanok és természetes nagyságúak vo ltak ” . Ugyanott 1908. év szeptemberében Narten Bioskop ta r t ja előadásait.

Amint lá tju k az 1901. és 1908. év között különböző testüle tek vendégszerepeitek Zentán és 2-5 napig, néha egész hétig , és film előadásaiva l szórakoztatták Zenta város közönségét. A zentai mozik fe jlőd ése terén azonban jelentősebb a budapesti URÁNT A MAG-YAR TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ, v idék i osztályának, majd zenta i fiókegyesületének tevékenysége helyben. A város közgyűlési termében, a nagyvendéglő szinháztermében, majd a Katolikus Legényegylet nagytermében ta r t ja rendes havi ism eretterjesztő e- lőadásait, melyeken eleiben fehér-fekete , majd pedig szines k£ peket v e t i t , későbben pedig mozgó képeket mutat be. Amikor az egyesület tevékenységének színhelyét mindjobban á ttes z i a Kató likus Legényegylet hely iségeibe, a mozgó képek bemutatásával nem csak a tagok és a közönség oktatására, hanem a szórakozása ra is törekszik . Uránia estélyeket tartanak amelyeken komikus je leneteket és kacagtató mozgóképek egész sorozatát vonultatják f e l . Az előadás után táncot rendeznek.

Az Uránia Egylet nyomdokain haladva a Katolikus Legényegy le t is berendezkedik tagjainak szórakoztatására. A lig hogy 1908. év február e lsején é r te s it ik a közönséget a rró l, hogy megkezdődik saját szinháztérmükben^a vetitőgép előadásoknak sorozata "egyenlőre k izárólag mozgó s még február hó folyamán á lló szines képekkel i s j azza l, hogy a zenét Gondi Ferenc c i gányzenekara s zo lgá lta tja , közvetlen utána h ir t adnak a rró l, hogy minden szombaton, vasárnap és ünnepnapokon v illan yerőve l berendezett MOZGÓ SZÍNHÁZUK működik . Júniusban h ir t találunk az újonnan beszerzett Edison-féle gépről, júliusban pedig megindulnak az állandó mozi rendes előadásai. íg y "s zü le te t t11 meg Zentán az első állandó mozi, mely URÁNIA MOZGÓ néven szerepel, nevével is utalva keletkezésének útjára.

Az Uránia Mozgó m elle tt 1908-ban találkozunk még kér h ir - r e l a mozik működésével kapcsolatban:

Csikmák István vendéglős 1908.év januárjában közzé te s z i, hogy "mozgó fényképi mutatványokkal óhajt kedvezni Zenta város közönségének". A szükséges fe ls z e re lé s t már beszerezte, hogy hol fo g ja produkcióit tartan i még nem döntött.

Eorray Elek ugyanaz év júliusában h ird e t i, hogy tu la jdonát képező "Magyar K irályhoz" cimzett vendéglő kerthelyiségé-t : —

ben naponként minden este 8 órakor a legújabb szenzáció, szép képek lesznek bemutatva mozgófényképpel. A zenét K eceli Első Tamburazenekara s zo lg á lta tja .

Minden valószinüség szerin t ide kerü lt Gsikmák fe ls z e r e ié se, mert a Katolikus Legényegyletben ugyan abban az időben má"s berendezés működik.

1911. év január 1-én olyan esemény rázkodtatja meg az e lső zentai mozit, mely következményeire nézve végzetes is lehete t t volna a nehezen meginduló mozi életében. "Az e s te l i mozielőadás közben a mozgószinház gépházában tűz ü tö tt k i. A kau- csukszerű film ek tüzet fogtak és nagy lánggal égtek. A zsufolá sig megtelt teremben a közönséget ó r iá s i ijed tség fog ta e l s fe jv e s z te tten tódult, mindenki a k ijá ra t f e lé . Rövid pár perc a la tt k it is z tu lt a terem, pedig már akkorra vége v o lt a tűz nek, még csak parázs sem lá ts z o t t11.A fe n t i szöveggel ad h ir i az eseményről a korabeli h e ly i sa jtó . Az igazgatóság igyeke - zett meggyőzni a közönséget, "hogy az ily en tüzeset ugyanis annyira mindennapi, hogy a ttó l nem k e ll megijedni, mert e lő ször is a rendőrkapitányság is m egállap itotta, hogy a terem tüzmentes s ha maga a gépház te lje sen leégne á terem akkor sem éghetne e l " . Szerencsére Zentán a tüzeset nem le t t mindennapi je lenség. Mindössze még egyszer fo rdu lt e lő , még pedig 1914. év márciusában. "Uránia mozgó előadása közben a gépész vigyázatlansága fo ly tán k igyu lladt a mozifilm , mely nagy lánggal kezdett égni. A kitó^uló füst lá ttá ra a közönség között nagy pánik támadt, de a bérlő fe lv ilá g o s itá sá ra , hogy veszély nincs^ csakhamar megnyugodtak a nézők és fo ly ta ttá k az előadást. A tüzet a szolgálatban levő tűzoltó a készenlétben á lló tű zo ltó - szerre l csakhamar elnyomta".

1912. év február 28-án n y ilt meg Zenta második mozija a ROYAL MOZGÓ a Royal Szálloda dísztermében. Ezen estén nyolc film kerü lt bemutatásra. Grünwald Mór tulajdonos é r t e s i t i a ke zönséget, hogy az előadás a la tt zene já ts z ik , fe lk é r i a hölgye két, hogy kalap nélkül jelenjenek meg. ~

1916. januárjában a nagyvendéglő szinháztermében működni kezdett a harmadik zentai mozi is az APOLLÓ MOZGÓ. Jegyeket e- lővételben P o litz e r Sándor könyvkereskedésében leh e te tt venni. A mozgó 1917.év első négy havában /1917.január 1 -tő l 1917. ápr i l i s 11-ig/ nem működött a M ik lósy-fé le szintársulat vendég- szereplése m iatt. Mig az Apolló Mozgó vezetősége a szintársula t i t t időzéáe fo ly tán tétlenségre v o lt kárhoztatva, á tve tte a Katolikus Legényegylet URÁNIA MOZGÓ vezetését. A vezetőség kéri a közönség támogatását és egyben j e l z i "hogy a szintársu la t eltávozása után az Apollóban ismét; megkezdődnek az előadások- az Urániáétól elütő műsorral". Az uj rendszernek bemutatko zásaként 1917. év márciusában az Uránia Mozgóban az eddig le g jobban sikerü lt magyar film : Rákossy Viktor^ELNÉMULT HARANGOK cimü drámája kerü lt szinre. Az uj igazgatóság a moziteremben kényelmes páholyüléseket alkalmazott. Az Apolló Mozgóban az e- lőadások 1917. á p r il is 15-én kezdődtek meg.

A mozik működéséről 1918-tól 1919.év ig nincsenek adataim.

1920-ban Zentán három mozi működik: ROYAL MOZI a Royal Vendéglő színháztermében, URÁNIA MOZI a Katolikus Legényegy - le t sziriháztermében és COLOSEUM /későbben Corso/ MOZI az Eur gén Szálló szinháztérmében. A városi rendőrkapitányság uta - s i t ja a mozitulajdonosokat*hogy moziaikban olyan film eket mutathatnak be melyeket BOSNA FILMVÁLLALAI r . t . hoz forgalomba és amelyeken szerb i l l e t v e horvát, esetleg m elle tte magyar vagy német f e l i r a t van.

Az 1920-1927-es időszakra a zentai mozikról, gyér adatok m elle tt, csak egyesek visszaemlékezései alapján alkothatunk képet magunknak. Kocsis Szürke Vince és K eceli Mészáros Mária adatai alapján vázolom a mozik h e lyzetét ebben az időszakban.

1919- 1920-ban az Eugen Szállóban működött a Coloseum e l nevezésű mozi. Obradovic rőföskereskedő vezette egy év ig .l92L év őszén ez a mozi fe lv e t te a Corso nevet, Kocsis János nyomdász irányitása a la tt működött. A Royal Mozi Petkové v o lt . 1920- t ó l működött az Uránia, P o litz e r Leó, u jságiró v eze tte . P o litz e r időnként pénzzavarban vo lt és ilyenkor társakat v e t t maga mellé Társként: Lőwit, Grossmannt, Gault, Grühlinget és P lavs ic-o t emlegetik. A műsor vá ltozatos v o lt , plakátokon és újságban h irdették az előadásokat, néha dupla műsor is v o lt . Vasárnap és ünnepnapokon néha négy előadás is v o lt . A néma film já ték zenei a lá fes tését zongora vagy zenekari számok,ritkábban szóló énekszámok szo lgá lta tták . Külön emlegetik az ARANY IFJÚSÁG- zenekarát. Leghuzamosabb id e ig K ece li Mészáros Mária zongorázott a moziban.

1928-ban Markovics /Majtényi/ Mihály, ir ó , a Szentai F riss Újsághoz került segédszerkesztőnek. MAJTENYI ZENTÁN cimü, 6. számú Zentai Füzetben adatot találunk arra, hogy a segédszerkesztői és a Royal Mozi t itk á r i á llása valahogy e- gyüttjáró v o lt . A szerző szerin t "a m ozititkárság pedig akk ortá jt igen komoly fog la lkozás v o lt . Ma már nem hinné e l az ember, milyen fe le lő s ég g e l já r t egy-egy film lekötése vagy megvásárlása. A darab sorsát, műsorratűzését vagy forgatását a sajtóbemutatónak nevezett e llenőrzés döntötte e l , amire rendszerint személyesen a rendőrkapitány is kivonult a maga segéd letével s ilyenkor a raozititkárra háruló fe lad a t v o lt az, hogy aggódva lesse a rend legmagasabb h e ly i letéteményesének arcjátékát, amely szerin t borult keserűre, vagy derült széles re , ahogyan a filmkockák a közerkölcs és a társadalmi rend fenkönt szempontjait k ie lé g íte t té k " .

1928. év augusztus 5-én^BARÁTSÁGOS ARCOT KÉRÜNK cim a- la t t film e t kész íte ttek Zentán Zentárói a zentaiakról. A Szén ta i F riss Újság szerin t ez a film "ö tle te s és ügyes összeválo gatása v o lt egy vasárnap eseményeinek". Erről a fiimezésrŐT Dr. Gerő István i r t egy humoros r ip o rto t "Nyári egyveleg" cim a la t t . A film e t a Royal Mozi megnyitójára szánták t . i . Konrád József és Tomcsányi Gyula apatin i mozitulajdonosok átvették a Royalt még júliusban és a berendezését fe lú jíto t tá k . "Az ünnepélyes megnyitó 1928. szeptember 9-én z a jlo t t le . Az ünnepélyes megnyitó alkalmából Markovics Mihály h ir lap iró mondott prológust, amely alkalommal üdvözölte a zentai közönséget, a vendégeket, valamint a film vá lla la tok k ik ü ld ö tte it,in

akik ebből az alkalomból e l jö t te k " . A Szentai Friss Újság 1928. szeptember 12 -ik i "A ROYAL MOZGÓ MEGNYITÁSA” cimü cikke szer in t "Nagy kettős műsorral lep te meg a közönséget a Royal Mozgó a bemutató alkalmából. AZ ELSODORT EMBER olyan film v o lt amely e lfe le jth e te t le n le s z sokáig a közönség emlékezetében. Szépen simult a filmhez a zenekar művészi játéka. A gyönyörűen berendezett terem valóságos nagyvárosi látványosság. A felyoná sok szünetek nélkül futnak, miután két géppel dolgozik a mozglS. A széksorok tömege, Íve lé se , a terem'tónusa mind kellemesen lep ték meg a közönséget. Zenta városa szép kultúrintézményt nyert az uj mozgófénykép színházzal".

A Zentán fe lv é te le z e t t film et csak 1928. október 10-én ve t i t e t té k , mutatták be a Royal Mozgóban Ben Húr h ires filmmel együtt, mert a megnyitóra még nem készült e l.

Közben, szeptember végén egy h ir a rró l ad számot, hogy az Uránia Mozgó áta lakítása is serényen fo ly ik . 1928. szeptember 30-ik i Szentai F riss Újság ig y i r e rrő l: "Már most szombaton íz lé s e s előcsarnok és terem te lje sen ujszerű művészi fe s tés k i bontakozó körvonalai fogadják a közönséget". Tehát a két v á lla la t között fo ly t a csendes versengés. ~

1928. január 13-20 között a Uránia mozgó neve Apolló Mozgó névre v á lto z o t t . Január 25-én egy újsághír is fog la lk oz ik ezze l. UJ MOZI ZENTÁN cimü cikkben olvashatjuk "Az Uránia Mozgó színház megszűnt. Helyébe és a v o lt Uránia^Mozgó hely iségébe uj mozi n y ilt ApoTló Mozgó néven. Az Apolló a legjobb és legszebb film eket v e t í t i és hamarosan te lje sen modernül fo g ja á ta lak ítan i". A névváltozás kapcsolatban van a tulajdonos v á ltozásával. Az em líte tt versengés, mely egy év tized ig ta r to t t a Royal Mozi és az Uránia Mozi között befe jeződött, P o litz e r Leó eladta moziját a nagy e llen fé lnek , a konkurenciának. Ez év augusztusában egy újságcikk: számol be a rró l, hogy "a TOMCSÁ- NYI-KONRÁD CÉG átvette ezt a mozgót is . A megkezdett á ta lak i tást ők fe je z ték be. A terem uj padlózást nyert, a bejárót meg nagyobbitották, azonkívül á tfes tés t és uj széksorokat nyert a mozi. Egészen uj páholyszerü gyürü fogadja a nézőket. A teremben te lje s en uj v ilá g itó testek szórják a fén y t."

Az újonnan renovált mozi szeptember e le jén n y ilt meg. December e le jén a Royal és Apolló, igazgatósága k ö z li, hogy 11 a szombati előadások mindig a Royalban lesznek megtartva, mig a vasárnapi előadások fe lv á ltv a , egyik héten a Royalban, másik héten az ÁPol‘Íóban tartatnak meg. A műsor úgy szombaton mint vasárnap ugyanaz. Mivel a Royal Mozgó uj alapokra fe k te tte a v á l la la t i vezetést ezze l e lé rte azt, hogy a mozikban mindig elsőrendű film eket és kettős műsort já tszh a t". Végül is a ^Ro- yal Mozgót a tulajdonosok te ljesen felszám olták, berendezését á tv itték az Apollóba. Az utolsó előadásokat a Royalban 1929. december 18-19-én ta rto tták .

Uj mozzanat a mozik történetében a hangosfilm megjelenése. A szereplők megszólaltatásával sokan foglalkoztak.Próbálkozá - sokról több adat szó l. A legrégibb zentai vonatkozású h ir ezze l kapcsolatban 1914-ből származik. A Zentai Közlöny JL914. március 8 -i száma érdekes h ir t közöl: "A Royal ^Mozgóban ma érdekes előadás le s z , bemutatásra kerül a XX. század egyik meg-

— 57

lepő találmánya a hangos f i lm " . Ez egy film hangositási k ísérle t hanglemez technikával. A mai technikával hangosított első beszélő f ilm e t, az első hangosfilmet, A RÉGI DAL cimü t o n f i l - met, Richard Tauberrel a főszerepben, Zentán 1930. szeptember 25-én mutatják be. Erről az eseményről a Sentai F riss Újság igy számol b e : . . . "Minket a RÉGI DAL cimü hangosfilmben az érdekel, hogy városunkban láthattunk egy valód i hangosfilmet, énekkel, beszélgetésekkel, zenével. Akik kenyerük javát már megették, gondoljanak csak vissza gyermekkorukra. Akkor még csak némelyik városban v o lt gá zv ilá g itá s a mai villanylámpák helyén Szentén petróleummal v ilá g íto tta k . A robogó vonatok he ly e t t csak szekerek döcögtek, vagy kocsik haladtak egyik városból a másikba. Hol v o lt akkor még az autó, a léghajó vagy a repülőgép? A gramafont abban az időben még nem ta lá lták f e l . És ma már rádiószárnyak rö p ít ik fe lén k ,a legszegényebb családokhoz is a dalokat, a h íreket, a nagy á llam férfiak beszédeit, a legújabb technikai alkotások le ír á s a it . Magunk is k is gimnazisták voltunk, amikor a mozgófényképeket bemutatták és azóta bátran lehet á l l í t a n i a mozgószínházak, a film ek, az ismert v i lá g minden tájékán m egjelentek ... Eddig azonban e- gyetlen hibája vo lt a filmnek. A szereplő személyek te lje sen é leth iven já tszottak , természetesen mozogtak a színpadon. De az vo lt a fogyatékosságuk, hogy nem beszéltek. A technika d iadalmaskodott ezen a nehézségen is és most a beszélő film f e lő l emberi hang, zenei dallam h a lla ts z ik ... Üdv neked, teé le tszép itő technika Üdv neked te á ldott beszélő f i lm " . Ettő l az id ő tő l kezdve az Apolló Mozgó fe lv e s z i a hangzatos APOLLÓ TONKINÓ nevet.

A harmincas évek nagy gazdasági k r íz is e rányomja bélye gét a zentai mozikra is . A gazdasági válság a mozik vonalán is érezhető. 1931. év március 22 és 27 között megszűnik az Apolló Tonkinó, helyette az Orient Tonkinó nevével ta lá lko zunk. Egy id e ig ez az egyedüli mozi Zentán. 1931. év junius és szeptember között találkozunk a Terasz Mozi nevével, mely az Eugen Kávéház e célra á ta la k íto tt udvarán működik. 1932.év januárjában adatokat találunk a Metropol Tonkinó működéséről. Ez év szeptemberében már Roxy Tonkinó h irdet előadásokat. A mozik tulajdonosai ebben az időben mindent elkövetnek,. csak hogy a közönséget magtartsák. L e s zá llít já k a helyárakat,pályá zatokat hirdetnek a moziszinészek neveinek és az egyes filmelć lá to ga tó i számának e lta lá lá sá ra , a h e ly i sajtóban közlik a film ek tartalm át, röpcédulákkal te leszórják a várost,plakátok kai e lárasztják a fa lakat stb. Egy je lle g z e te s adatot jegyeztem f e l a Sentai F riss Újság 1932. március 11-i számából. A Metropol Tonkinó te tte közzé ezt a h ir t "Ezenfelü l, hogy a lkalmat nyújtsunk azoknak is a m ozilátogatásra, akiknek még ezen k ic s i összeg /a le s z á l l í t o t t helyárakra gondol/ són á l l rendelkezésükre, elhatároztuk, hogy készpénz helyett e lfoga dunk belépőjegy ellenébe to já s t, cs irkét, kukoricát a legmaga sabb napiárban " . Ez sem s e g íte t t : a mozik közönségemindinkább fogyo tt.

1935. év szeptember 6-án a rég i mozi te lje sen á ta lak ított helyiségében n y itja meg kapuit az Olimpia Tonkinó. Az uj mozi. bán a legmodernebb Philips-rendszerü gépet szereltek f e l ést t :—

ez, valamint a dúsan kárp itozott terem k ifogástalan akusztikája, é lvezetes előadásokat b iz o ts ito t t a közönségnek.

1939. év május 14-től újra je len tkezik a Royal Tonkinó.E ttő l az id ő tő l kezdve 1941-ig, Zenta megszállásáig, az

Olimpia és a Royal tonkinó hirdet műsort. Az egész idő a la tt a mozik két-három hónapos nyári szünetet tarto ttak évenként.

A megszállás a la t t , 1941-től 1944-ig, két mozi működik Zentán, még pedig a Royal Kávéház dísztermében /szinháztermé. ben/ a Tisza Mozi, a Katolikus Legényegylet helyiségében az Uránia Mozi.

Első adatot a zentai mozikról a felszabadulás után, Bo- zidar Ivlatic beadványában találunk. Ő 1944. év november 10-én megbizást kapott az Olimpia mozi üzem eltetésére. 1944. évben két film e t tudott beszerezni melyeket 9 előadáson mutatott be. Sajnos nincs adatom az első film ek ciméről. A következő adat 1947. évből ered. A megőrzött pénztári könyvből megálla p ithatjuk, hogy ez évben két mozi működik Zentán, még pedig az Olimpia és a Volga mozi, vezetőjük Stevan Kragujevicv o lt . A személyzet a mozikban sűrűn v á lto zo tt , 1947-ben a két moziban huszonötén dolgoztak, fize tésü ket közvetlenül a kasszából vették f e l egy e lőre meghatározott kulcs szerin t. Hetente a modJkban egy-egy előadást ta rto ttak , négy napig já tszottak egy film e t. Többnyire szovjet film ek voltak a műsoron. A hazai film ek közül a SLAVICA és a U PLANINAMA JU- G-OSLAVIJE /Jugoszlávia hegyeiben/ cimü film eket já tszo tták .A mozik a lap itó ja , vezető je és irán y itó ja a Népfront Városi Bizottsága v o lt . Amikor Kragujevic 1948. évben más beosztást kapott, a mozik vezetésével Velim ir P lavs ic-o t b izták meg.1951»év szeptember 8-án az a lap itó megalakitja külön - külön az Október 8 - és a Volga Mozi h e ly i érdekű vá lla la to t . 1952. év á p r i l is 10-ével a Volga Mozi nevet Tisza Mozira vá l to zta tjá k . Ugyanaz év december 1-én a két v á lla la to t egyesit ik . Eleiben a mozik k ifizetődőén működtek. Az 1953. évben 765.350 dinár, az 1954. évben 265.246 dinár nyereséggel zárták az évet, a nyereséget az a lap itó rendelkezésére bocsáj - to tták . 1954. év augusztus 31-i határozatával a DolgozóNép S zoc ia lis ta Szövetsége Városi Bizottsága a mozik a lap itó jogát és irány itását 1955. év január 1-ével a Községi Népbizottságára h á r it ja . Felmondanak Bajic Zivko-nak, uj igazgató nak S to js ic Irén t nevezik k i, aki ezen a poszton maradinyugdijaztatásáig.

Uj éra kezdődik a zentai mozik életében. Az uj igazgató uj lendü letet v is z a munkába. Az ú jvidéki Népmozitól két m illió d inárért mozigépet vásárolnak, saját rezsijükben kere setük növelésére üditő ita lok a t és édességeket árusitanak7 a Szövetkezeti Otthonban uj mozit nyitnak PARTIZÁN MOZI néven. Sajnos, ez a vállakózás kudarcba fu lla d t , úgy hogy az évet 300.000 dináros veszteséggel zárták és üzem eltetését 1955. december 31-ével felszámolták.

Jó műsor válogatással a mozik 1958. év. és 1960. év közö tt fokozatosan fe jlődnek , évrő l évre jobbnál jobb ered-

11.

ményt érnek e l . A bevétel fokozatosan emelkedik. Az összbevéte l az 1958. évben 14.531.935 d inárról, az 1959. évben18.789.160 dinárra, majd az 1960. évben 19.454.190 dinárra emelkedik, Ennek megfelelően a mozik alkalmazottainak száma 14-ről 16-ra emelkedik. Ebben az időszakban történ ik a mozik további korszerüsitése is . Először az Október 8 majd a Tisza mozit szere lik f e l uj követelményeknek megfelelően.

A te le v íz ió k tömeges gyártásával, valamint az árának csökkentésével 1961-től a mozilátogatók száma, ezzel együtt a bevétel is érezhetően csökken. Az 1961.évvégi 118.851 dináros veszteséget a v á lla la t saját eszközeiből fe d e z i. A munkásai csak a b iz to s íto t t minimális f iz e té s t veszik f e l Az1962. évben a mozik gazdasági helyzete tovább romlik, az első fé lé v e t 927.617 dinár veszteséggel zárják. Ennek megfelelően ju liu s e ls e jé v e l négy munkást bocsájtottak e l, de ez nemseg ite tt a helyzeten, a veszteség tovább növekedett úgy, hogy a Községi Népbizottság 1962.év december 29-ik i határozatával e lren de li a v á lla la t felszám olását. Az 1963. évben a mozik a Munkás Egyetem keretében f e j t ik k i tevékenységüket, majd1964. á p r il is 1 -ével őket is a Művelődési Házhoz csatolják.Ma is ezen intézmény keretében működnek.

A mozik műsorát hat film e losztó v á lla la t b iz to s íto tta , mégpedig: a MORAVA FILM Beograd, MAKEDONIJA FILM Skopje,ZETA FILM Budva, CROATIA FILM Zagreb, VESNA FILM Ljubljana és BOSNA FILM Sarajevo, belgrádi k irendeltségein keresztü l. A filmkölcsönzés szerződési alapon történ t meghatározott száza lékra . A tornyosi és kevi mozik működéséről nincsenek adataim.

A mozik 1949-től nyilvántartást vezetnek a bemutatott film ek rő l. A moziműsor elemzésébe nem bocsájtkoztam, mert a mozik műsorát nem a mozik irány íto tták hanem a film e losztó vá lla la tok , akik sokszor a rendelkezésükre á lló film ekkel a két mozi rendes műsorát sem tudták b iz to s íta n i. Sokszor rep- r i z film ekkel k e l le t t azt k iegész íten i. A mozik vezető ire maradt a fe la já n lo t t műsornak beosztása.

E T R O P O L TOSsombaft este féB 9 -k o r és

Vasárnap 5 és fél 9 -k o r

1.) Közkívánatra mégegyszer S g n t - 1 f i l m e n _________

2 . ) Olivér beteg, hangos vígjáték S fa i l ÉS P a i 1 ~ n a |

Prvi bioskop, pod nazivóm URÁNIA MOZGÓ /Bioskop Uranija/, otvoren je u Senti pre 65 godina. Katolicko momaíko drustvo u Senti 1908. godine p ribav ilo je kinoprojektor tipa Edison. Prva predstava odrzana je 21. juna 1908. godine. í z tadašnje lokalne Stampe doznajemo da je prikazan film duŽine 1500 méta ra. I s t in i za vo lju , za tu predstavu jós n ije prispeo motor za kinoprojektor, a l i rukom pokretana traka davala je "divne s lik e " , s lik e kője nisu skakale, dakle nisu kvarile o c i. Jula meseca is te godine bioskop je veó redovno radio. Svaké subote i nedelje prikazano je od osam do deset fiim a razne dužine i sadržine. Prispela so íiva i motor kinoprojektora omoguéili su projektovanje takvih s lik a , da su i najveci p ro tivn ic i biosko pa p ridob ijen i i predstave su se odrzavale pred punom salom.~

I pre otvaranja stalnog bioskopa u Senti su održavane b i- oskopske predstave raznih tehnika. Prvi podatak p o t iíe iz 1901. godine. Februara te godine u sveŽanoj sá li hotela Evžen održavaju se predstave THAUMQTOGRAPHA EXCELSION. Oktobra 1902. godine na istom mestu POZORISTE EDISON daje svoje predstave. Profesor M. Benke prikazao je pokretne s lik e u prirodnoj v é l i Sini uz angažovanje žest elektromotora k o ji su jaSinom od 3000 sveéa osvetl^ava li s lik e . Novembra 1903. godine Abriani Jeremiás u pozorisnoj s á li Velike kafane daje svoje KINOMATOG RAFSKE PREDSTAVE, a juna 1907. godine u v e lik o j sá li Evžena prikazuju se film ov i RITTEROVOG ELEKTROBIOSKOPA. Septembra 1908. godine na istom mestu daju se predstave NARTENOVOG BIOSKOPA.

U toku celog ovog perioda, u periodu od 1901. do 1908.godine, sekcija Madjarskog znanstvenog pozorišta "URANIA” iz Budimpeste u Senti u prostorijama Katolickog momaŐkog drustva redovno je odrzavala svoja predavanja. Na ovim predavanjima uz tekst prikazane su isprva fo to g r a f i je i s lik e projekcijom a kasnije d i ja p o z it iv i i film o v i, prvo nepokretni a kasnije pokretni. Drustvo je dotirano od strane Gradske skupštine Sen te sa dvestotine kruna godišnje sa obavezom davanja mesecno jedne besplatne "naTodne^ predstave. Radi održavanja reda na ovim predavanjima besplatno su deljene redovne karte sa nume- risanim sedistima. Sa ovim je obezbedjeno da je svaki poseti lac mogao sesti na svoje mesto.

Jedno j^evidentno: da je prvi s ta ln i bioskop u Senti nastao radom baš ovog drustva.

Godine 1908. prvi pút se održavaju bioskopske predstave pod ,!vedrim nebom” . Svaké veceri u 8 casova u le tn jo j basti hotela "Magyar K irá ly " /Madjarski k ra lj/ prikazane su pokretne s lik e . Uz s like Prvi tamburaski orkestar K ece lija in ter- pretirao je prigodnu muziku. Ovo je drugi podatak o "ozvucava nju" bioskopske predstave. Naime prv i podatak o "ozvucavanju17

1 3 .

bioskopske predstave nalazimo u oglasu Katolickog momackog društva, kője februára 1908. godiné daje na znanje pub lic i prikazivanje s e r ija predavanja sa projekeijama uz muziku orkestra Gondi Ferenca, cuvenog ciganskog orkestra u Senti.

Godine 1911. je izb io prvi požar u Bioskopu. Dana 1. janu ara 1911. godine u bioskopu URANIJA za vreme predstave upalio se film u kabini kinooperatera. Publika je u panici napustila salu. Uprava bioskopa, kroz lokalnu štampu, pokušala je ubedi t i publiku, da je to svakodnevna pojava u bioskopima. Sala za p ro jekc ije tako je obezbedjena, da požar u kabini ne pred- s ta v lja opasnost za publiku. Septembra te godine gostovao je u Senti i cuveni BIOSKOP LIFKA, k o ji je na Žitnom trgu u Sent i u satorima odrzavao filmske predstave. Radnim dánom je održana jedna, nedeljom i praznikom po t r i predstave. Svaki drugi dán se menjao program.

Dana 28. februara 1912. godine otvara se u Senti i drugi bioskop, i to je u svecanoj s á li hotela Rojal pod nazivom ROYAL MOZGÓ /Bioskop Rojal/. Vlasnik bioskopa je bio Grünwald Mór. U ob javi o otvaranju bioskopa vlasnik na jav lju je da će se za vreme predstave in te rp re t ira t i muzika, a dame se mole da se pojave bez sesira .

Godine 1914. P ichles Venczel i drugovi i z Budimpeste obra éaju se gradskom predstavnistvU Sente za dodelu zem ljista za izgradnju bioskopa. Mólba im je odbijena. Te godine se desio i drugi požar u bioskopu Uranija. Požar je opet izb io u kabini kinooperatera. Ovog puta n ije b ilo pániké, požar je lo k a li zovan posredstvom prisutnog vatrogasca i posle kratke pauz"e predstava je nastavljena.

Januara 1916. godine u pozorišnoj s á li Velike kafane u Senti otvara se i tr e ó i bioskop u Senti pod nazivom APOLLÓ MOZGÓ /Bioskop Apolo/. Poóetkom 1917. godine, usled gostova nja pozorišne trupe u jozorisn o j sá li Velike kafane »predstave* se ne održavaju skoro c e t i r i meseca. U tóm periodu v la sn ic i o vog bioskopa ^reuzimaju rukovodjenje Bioskopa Uranija. OnT kroz lokalnu stampu s ta v lja ju na znanje pu b lic i, da ce po odlasku pozorisne trupe predstave obnoviti u Bioskopu Apolo, i da ce u Bioskopu Uranija davati poseban k va lite tn i program.

Kao prvi takav na javlju ju prikazivanje fiim a "Elnémult harangok" /Zaglušena zvona/ radjena po istoimenom romanuRákosi V iktora.

0 radu bioskopa u periodu od 1918 do 1919. godine nemamo podataka.

Godine 1920. u Senti rade t r i bioskopa: BIOSKOP ROJAL u pozorišnoj sá li Hotela i kafane Roja l, BIOSKOP URANIJA uprostorijama Katolickog momackog drustva i BIOSKOP KOLOSEUM /Kasnije Korzo/ u prostorijama Kafane Evžen. Gradska redarst- vena kapetanija u Senti te godine daje uputstvo vlasrvicima bioskopa, da u buduce prikazuju u prvom redu film ove sa srpskim i hrvatskim natpisima a u drugom redu pák takve film ove na kojima je pored srpskog i hrvatskog natpisa i madjarski i - l i nemacki.Upucuje ih da mogu dvaput nedeljno d ržati predstave sa filmovima Dionióarskog druátva za filmsku industriju

1 4 .

BOSNA. Jula is te godine organizovan je rád le tn jeg bioskopa u basti Bioskopa Uranije.

U periodu od 1920 do 1929. godine glavnu rec oko p rikaz i- vanja film ova u Senti ipák vode samo dva bioskopa i to BIOS- KOP ROJAL i BIOSKOP UARANIJA. V lasn ici ovih bioskopa se s ta l- no menjaju, Kao v lasn ic i bioskopa pominju se: Braun, Oault, Grossmann, G-rühling, Grünwald, H erfert, Konrad, Lövi,0bradov, Petkov, P lavs ié , P o litz e r , S tessel, lomcsányi, Vigh i Ž iv ić . Od n jih se najviše^spominje P o litz e r Leó, pub lic ista , c i je in teresantne najave cinova i sadržaja fiim a jós i danas mnogT pamte. Rukovodeéi BIO SKOPOM URANIJA nekad sam, nekad sa kampa njonom, skoro jednu deceniju se borio za opstanak sa velikim rivalom i konkurentom BI0SK0P0M ROJAL-om. Preuredjuje prosto- r i j e , proširu je kapacitet, zida nőve lože sa 6 sediáta, ure - d ju je posebnu ćekaonicu za lo že . Preduzima mere da bioskop ra di permanentno: zimi i l e t i . Zimi obezbedjuje zagrejanu salu, l e t i v en tila c iju i rashladni u red ja j. Organizuje prikazivanje fiim a u svojo j le tn jo j b as ti. Posebno treba is tá é i njegov po- kuéaj 1925. godine za prikazivanje film skih predstava u l e t n jo j ^bašti k o ji je uredjen u dvorištu Hotela Amerika sa 1000 sedišta . Angažuje stalnu pratecu muziku za vreme prikazivanja film ova. Nekad je to samo jedan k la v ir is ta i l i v irtu óz na v io l in i , nekad operski pevac i l i ceo orkestar. Pred pocetak predstave i medju cinovima daje koncerat mehanicke muzike, véé 1925. godine dao je montirati radiotelefonsku stanicu, kasnije daje radio koncerte. U pauzama izmedju cinova organi- zovao je őak i prikazivanje kabaretskih taéaka. Smanjuje cene ulaznicama, raspisuje konkurs da se pogodi ime glavnog glumca i l i glumice, broja posetilaca odredjenog fiim a i slicno sve u c i l ju pridob ijan ja publike i poveéanja posete.

No sve to n ije pomoglo, je r firma KONRAD-TOMCSÁNYI k o ji1928. godine preuzima BIOSKOP ROJAL vrá i takva ulaganja, ure- d ju je p ro s to r ije i ra zv ija reklamu na takvom nivou, angažuje cak ekipu za snimanje fiim a o Senti i Senéanima za otvaranje preuredjenih p ros to r ija , da je njega doveo do finansijskog kraha i januara 1929. godine prodaje pomenutoj firm i svoj b ioskop. Növi v la sn ic i naziv bioskopa menjaju u BIOSKOP APOLO. Jedno vreme predstave se održavaju uporedo u jednom i drugom bioskopu, a l i decembra is te godine sav raskošan uredjaj Bioskopa Rojal prenose i ugradjuju u BIOSKOP APOLO, a BIOSKOP ROJAL zatvaraju. Bioskopska sala Rojala preuredjuje se u moder- nu pozoriánu "salu za prikazivanje pozorišnih predstava i za p rired jivan je zabavi i igranki.

Novu erű u razvitku bioskopa u Senti^predstavlja pojava ton-film a. Prvi podaci o pokusajima ozvuéavanja fiim a u Sent i ' mehanickim putem, datira ju i z 1914. godine. U bioskopu Roja l marta 1914. godine prikazan je film sa pratnjom muzike tehnikom fonografa. P rv iIfp rav in tonfilm u Senti prikazan je dana 25. septembra 1930. godine u BIOSKOPU APOLO, prikazan je film pod naslovom ,TSTARA PESMATr sa Ricardom Tauberom. Od tog vremena BIOSKOP APOLO nosi ''zv^ an 11 naziv APOLO TONKINO.

U vremenu od 1931. do 1941. godine imamo oskudne podatke u radu bioskopa u Senti. Jedno je evidentno: da u tica j ve lik e ekonomske krize tr id ese tih godina oseca se i na l i n i j i biosko

1 5 .

pa. Őesto menjanje naziva i mesta prikazivanja idu u p r ilo g prednjoj tv rd n ji. Iz lokalne stampe možemo konstatovati das izmedju 22. i 27. marta 1931. godine presta je sa radom TONKINO APOLO. Krajem marta is te godine po jav lju je se naziv TONKI- NO ŐRIJENT, k o ji radi u pozorišnoj sá li EVŽENA. U vremenu od ju la do septembra 1931* godine radi u bašti Evžena BIOSKOP TERAS. Od januara 1932. godine nalazimo podatke o postojanju TONKINO METROPOL, a is te godine u septembru TONKINO ROKSI daje oglase o predstavama. Te godine bioskopima veó to lik o lose ide da pored novca naime ulaznica preuzimaju i ja ja , p il ió e i kukuruz flpo na jviso j dnevnoj cen i". Septembra 1935. godine nalazimo podatke o törne da se u preuredjenom starom bioskopu otvara TOIÍKINO OLIMPIJA, sa najrnodernijóm opremom a maja1929. godine u prostorijama Rojala otvara se TONKINO ROJAL.Od tog vremena do 1941. godine, do okupacije Sente, sa letn jim prekidima od 2 do 3 meseca, rade óba bioskopa: TONKINO OLIM- PIJA i TONKINO ROJAL.

Za vreme okupacija u prostorijama Hotela i kafane Rojal radi TISZA MOZI /Bioskop Tisa/. a u prostorijama nekadasnjeg Katolickog momackog drustva URÁNIA MOZI /Bioskop Uranija/.

Prvi podatak o radu bioskopa po oslobodjenu nalazimo u predstavci Božidara Matica koncesionara bioskopa OLIMPIJA u Senti, k o ji tra ž i od Komande mesta u Senti dozvolu za pausal- nu naplatu takse za bioskop. í z te predstavke doznajemo, da je on 10. novembra 1944. godine dobio koncesiju za vödjenje bioskopa OLIMPIJA k o ji je raspolagao sa 440 sedišta a nalazio se u u l ic i K ra ljéviáa Djordja broj 18. P rv i film je prikazan11. i 12. novembra sa po jednom predstavom, a drugi film p r ikazan je 23. decembra 1944. godine sa jednom, 24. i 25.decemb ra sa dve i 26. decembra sa jednom predstavom. I s t i f ilm j*e prikazan i 21. decembra 1944. godine javnim sluzbenicima Sente besplatno. Prema ovom u toku 1944. godine u Senti prikazana su dva fiim a sa 9 predstava. Na žalost nisam mogao pribavi t i podatak o naslovu t ih film ova. Poseta je b ila veoma slaba. Prema predstavci Matióa uzrok veoma slabe posete treba t r a ž i- t i u ogranicenjima oko davanja elektrióne stru je i u ogranice, nju krétán ja grad jana. ""

Pocetkom januara 1947. godine nalazimo podatak o törne da u Senti rade dva bioskopa i to BIOSKOP OLIIvíPIJA i # BIOSKOP VOLGrA. Rukovodilac bioskopa je bio Stevan Kragujevic. Osoblje bioskopa se stalno menja. U toku 1947. godine u óba bioskopa angažovano je b ilo ukupno dvadesetp^t l ic a . Prema podacima KNJIGE ISPLATE bioskopa prihod od fiim a se delio radnicima za poslenim u bioskopu po jednoj ustaljenoj ska li neposredno iz b lagajne. U óba bioskopa prikazan je po jedan film nedeljno i to po ó e t ir i dana. Na repertoaru su b i l i vecinom sov je tski film o v i. Od domaóih filmova prikazana je SLAVICA i U PLA- NINAMA JUGOSLAVIJE. Bioskopi su r a d i l i pod administrativno o- perativnim rukovodstvom /u daljem tekstu aor/ Oradskog odbora Karod no g fron ta u Senti/u daljem tekstu NP/. G-odine 1948. po odlasku Stevana Kragujevića na^novu dužnost, rukovodjenje b ioskopima preuzima Velim ir P lavš ic. Sprovodjenjem Zakona o privrednim preduzećima društvenih organizacija Izvrsn i odbor G-radskog odbora NE u Senti 8. septembra 1951. godine donosi1 6 .

rešenje o osnivanju privrednih preduzeóa lokalnog znaćaja: BIOSKOPA 8. OKTOBAR /ran ije Olimpija/ i BIOSKOPA VOLGA. Za d irektora postavljen je Živko Bajió . Izvršn i odbor Gradskog odbora NF. u Senti kao aor. preduzeca doneo je prva P rav ila o o rgan iza c iji i poslovanju ovih preduzeóa. Odlukom Gradskog odbora K P . od 10. ap rila 1952. godine naziv bioskopa VOLGA menja se u bioskop TISA. Sa 1. decembrom 1952. godine biosko- p i l!8. oktobar" i lfT isan spajaju se u jedno preduzece sa nazi vöm BI0SK0PSK0 PREDUZECE "8 .OKTOBAR 1 TISA GONF u Senti11. B i- oskopsko preduzeóe u prvim godinama posluje rentabilno. Akumu la c i ja se odvija bez zasto ja. Po zavránom raőunu u 1953. godin i ostvaren je dobit od 765.350 dinara, u 1954. godini od 265.246 dinara, koja se predaje aoru naime do tac ije .

Dana 31. avgusta 1954. godine Gradski odbor S o c ija l is t ió - kog saveza radnog naroda u Senti donosi odluku, da se sa 1. januárom 1955. godine bioskopsko preduzeóe predaje u nadlež- nost Narodnog odbora Gradske opstine u Senti. Adekvatno törne Radnióki savét bioskopskog preduzeóa na svojo j sednici od 18. decembra 1954. godine doneo je nova P ravila bioskopskog predu zeóa. Po tóm Praviln iku naziv preduzeóa se menja u BIOSKOPSKÜ PREDUZEÓE 8. OKTOBAR i TISA u Senti. Sedište mu je u Senti u u l ic i Generala Petra Drap&ina broj 18, ko lek tiv b ro ji 14 óla- na. U sprovodjenju mera reorgan izacije bioskopa Zivku Bajióu, honcramom vráiocu dužnosti d irektora, Gradski odbor SSRN otkazuje službu a Narodni odbor Gradske opštine na svo jo j sednici od 23. decambra 1954. godine postavlja za upravnika bioskopa Stojsic^Irenu, druátveno p o litick og radnika,koja je osta la na to j dužnosti sve do svoga penzionisanja u 1964. god in i. Rád u bioskopima se nastavlja posebnim elánom. Preduzi- maju se mere modernizacije uredjaja. Dana 10. februara 1955. godine sklapa se ugovor sa Narodnim bioskopom u Novom Sadu za nabavku nőve aparature. Kupuje se dve Ph ilip s aparature- b lizan c i, po ceni od dva miliona dinara. Otvoren je u svo jo j r e ž i j i BIFE za prodaju bezalkoholnih pióa i poslastica u c i - l ju poveéavanja prometa i prihoda preduzeóa. Preduzimaju se koraci za otvaranje novog bioskopa u zgradi Zadružnog doma u Senti. Izvrsena je adaptacija pozorišne sale Doma. Prema za- pisniku struóne komisije radi stav ljan ja u pogon bioskopa PARTIZÁN od 13. maja 1955. godine konstatovano je : da^se sala može k o r is t i t i nameni ako se p ro lazi pored zidova prošire najj. manje za 0,40 metara i da se prema dvorištu otvore vrata is te s ir iné, tak(j da iz la z bude neposredno u dvorište . Mada je preduzeto sve, da se prikazivanjem kva lite tn ih reprizn ih f i l - mova p ridob ije publika, pokušaj n ije uspeo, godina je zavráe- na poslovnim gubitkom od 300.000 dinara, te je krajem is te godine ovaj bioskop zatvoren.

Rešenjem Narodnog odbora opstine, Odeljenje za # privredu od 15. oktobra 1956. godine, menja se naziv preduzeóa u PREDU ZECE ZA PRIKAZIVANJE FILMOVA 8. OKTOBAR i TISA u Senti. PravT la preduzeóa saobražena su novoj nastaloj s itu a c ij i na sednic i Radnickog saveta preduzeóa koja je održana dana 20.septemb ra 1956. godine .

Dobrom repertoarskom politikom rád bioskopa od 1958* do 1960. godine odvija se bez zastoja i u stalnom je usponu.Broj

1 7 .

radnika zaposlenih u bioskopima od 14 l ic a u 1954. godini po- veóava se u 1958. godini na petnaest a u 1960. godini na sest naest l ic a . Promet bioskopa u 1958. godini od 14.531.933 dina ra i od 18.789.160 dinara u 1959. godin i, poveéava se na19.454.190 dinara u 1960. god in i. U tóm vremenu izvrsena je dal ja modernizaci ja bioskopa. Prvo bioskop 8. OKTOBAR a potom i bioskop TISA osposobljen je za prikazivanje f ilmova^sinemas cop, v is ta v is io n , superscop i ultrascop sistema. Izvrsena je adaptacija zgrade bioskopa 8. OKTOBAR c i ja je stab ilnost i z - gradnjom zgrade Radnickog u n iverzite ta u Senti poremeéena.

Masovnom proizvodnjom i pojevtinjenjem te le v iz i js k ih apa- rata bioskopi od 1961. godine sve v ise gube publiku. Poslova- njem u 1961. godini n ije postignut r e n ta b i l i t e t . Poslovni gubitak od 118.851 dinara pokriven je delom i z rezervnog, delom i z poslovnog fonda. L ión i dohodak radnika bioskopa isplacen je u v is in i garantovanih licn ih dohodaka.

Stanje u 1962. godini jós se v iše pogoréalo. Prvo polugo- d iste 1962. godine završeno je poslovnim gubitkom od 927.616 dinara. Meseőni plán r e a liz a c ije od 1.791.000 dinara ostvaru- je se samo u mesecu januaru te godine. Od 1. ju la 1962.godine dat je otkaz c e tvo r ic i radnika. No ni to n ije pomoglo, dana13. novembra 1962. godine konstatovan je poslovni gubitak od1.224.029 dinara, Sto je saniran i z Fonda zajednifckih rezerv i privrednih organ izacija Narodnog odbora opštine Senta u vidu zajma sa rokom vraóanja do 31. decembra 1965- godine. Najzad resenjem Narodnog odbora opátine Senta o,d 29. decembra 1962. godine preduzeóe stavljeno je u redovnu lik v id a c iju . Is tov re - meno je doneto reáenje, da se bioskopi ukljuce u sastav Radnickog u n iverziteta u Senti. Godinu dana kasnije bioskopi su pripo jen i Domu kulture u cijem sastavu .i danas rade.

URANIASzombaton este 9 kor

•Főszereplő: Eddi Pelo.Vasárnap e s t e 9 k o naz Uránia kertmozijának ünHejiélycs megnyitása az

Amerika szálló udvarán.

Nagy meglepetés soha nem látott uj műsor.

URANIAszép id(T esetén kertmoziban rossz „ „ a teremben

Szerdán Csütörtökénfél 9 órakor fél 9 kor

A sentaiak zarán- dokutja Rómába.

H elyszíni felvételek % felv.

A kćp *n az összes seftta i résztvevők csoportosan és e l szórva 21 helyen fordulnak elő felism erhétőleg Az Összes utbaeső városok, ó szen tsé g e bevonu lása a ju b ilán s ü n n epen. A kivilágítás stb . M ozgó képek. M agyar szöveg.

A ZENTAI MOZIK DOKUMENTÁCIÓJA

DOKUMENTACIJA BIOSKOPA U SENTI

Röviditések:

ZK. Zentai Közlönyö. ÖsszetartásZH. Zentai HiradóSZH. Szentai HiradóZHir. Zentai HirdetőSFU. Sentai Friss ÚjságSZFU. Szentai F riss ÚjságIA. Is to r i js k i arhiv u SentiTLK. Történelmi Levéltár Könyvtára

Magyarázat:

/ZK. 1901.02.03/26-4/Zentai Közlöny, 1901.év,február hónap, 3-án,26. szám, 4* o ld a l.

/IA. fond 3.3./Is to r i js k i arhiv u Senti, reg is ta r fonda i broj Vodióa 3. organizaciona jed in ica odnosno s e r ija

1. THAUMATOGRAPH EXGELSION MOZGÓFÉNYKÉPEKKEL. Tegnap szóm baton tudományos előadást ta r to tt az Eugen Herczeg s zá ll? dísztermében, mely ma vasárnap m egismételtetik. Az érdekes látványosságra fe lh ív ju k az olvasóink figyelmét./ZK. 1901.02. 24/8-3/

2. MOZGÓ FÉNYKÉPEK. Utolsó előadását ta r t ja ma este a pár nap óta nálunk látható és már bemutatott mozgó fényképek v e t i téséből özv. FÁBER SÁNDORNÉ: ezt megelőzően egy délutáni gyermek előadást is tartanak tré fás műsorral. Mindkét előadás az Eugen dísztermében látható s mint tanulságos és szóra koztató mulatságot t . olvasóinknak ajánljuk megtekintésre. /ZK. 1901. 10.20/42-2./

3. URÁNIA-SZINHÁZ ZENTÁN. A le fo ly t héten azon kellemes é r te s íté s t kaptunk az "Uránia” magy. tudományos szinház v idék i o sz tá lyá tó l, hogy Zentéra is e ljön és f . hó/november/ 9. és 10-én azaz jövő szombaton és vasárnap a nagyvendéglő d ísztermében előadásokat ta r t és pedig szombaton Pékár Gyula"Spanyolországát és vasárnap ugyancsak Pékár: "A táncz" darab já t mutatja be. Ezenkívül vasárnap d.u. a tanulóifjúság rész? re külön előadást fog ta r ta n i. . . ~Jegyek elővételben Fekete Sándor könyvkereskedésében./ZK. 1901. 11. 03/44-2/

4. AZ"URÁNIA” MAGYAR TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ vidék i kőrútján o ly te ts zés t a ra to tt, hogy minden á lta la meglátogatott városban meg k e lle t t az előadások számát to ldan i. így nem 9 és 10- én vendégszerepei Zentán, hanem szombaton 16-án érkezik és nem két hanem három napot marad Zentán.Műsor: szombaton /november 16/ SPANYOLORSZÁG

vasárnap /november 17/ A TIZENKILENCEDIK SZÁZAD hétfőn /november 18/ A TÁNCZ

Ezen k ivül szombaton és hétfőn d.u. 4 órakor egy-egy előadás ta r ta t ik melyen csakis a tanuló if jú sá g vehet részt mig vasár nap délután 4 órakor f é l helyárak m ellett népelőadásban muta'í ják be ismét SPANYOLORSZÁGOT... mind a három darabot országhT rü szinmüirónk Pékár Gyula ir ta . /ZK. 1901. 11. 10/45-2./

5. EDISON SZÍNHÁZ . Folyó hó /október/4-én^szombaton és 5- én vasárnap este rendkívül érdekes látványosságban lehet ré sze városunk közönségének, az Eugen szá lló nagytermében. Ekkor mutatja be ugyanis nálunk Benke M. tanár az ő villam os mozgó képeit melyekkel Európa minden nagyobb városában ó r iá s i szenzációt és sikert é rt e l . Az ő mozgó képeinek a lak ja i é le t nagyságban jelennek meg a szinen s a v e t ité s t 6 villamos gép eszközli melyek a képeket 3000 gyetyafénnyel 300 négyszögláb- nyi nagyságban v ilá g ít já k meg és v e t i t ik vászonra. A mozgó fényképek után villamos szerpentin tánczot l e j t Belle Rózsa k. a becsi tánczmüvésznő, akinek 500 méteres bőségü ^ruhá^a 24 különféle szinsugárban rendkívüli látványt nyújt. Másik ér dekessége az előadásnak, arait nálunk szintén még nem mutattad be,a F lórenczi nővérek á lta l reprodukált é lő levelezőlapok.Az érdekesnek és mulattatónak Ígérkező e két előadásra e lőre f e l hivjuk közönségünk figye lm ét. Jegyek elővételben kaphatók a Bruckner Testvéreknél. . ./Ö. 1902/118-3•/

2 0 .

6. KINEMATOGRÁF. Ezzel a furcsa nevű masinával mozgófényképeket mutogat a nagyvendéglőben ABRIANI JEREMIÁS. A rendőrség négy napra adott neki engedélyt. Tegnap /december/ 1-én kezdte meg az érdekes képek bemutatását. /0. 1903. 12. 02/140 3-/

7. URÁNIA EST vo lt csütörtökön a színházteremben megtöltö tt terem e lő t t . A pompásan ilu s z tr á lt mesék, a humoros sike rült^mozgóképek Velencze bemutatása állandóan lek ö tö tte a közönség figye lm ét. A fáradhatatlan fe lo lva só Veress Árpád vo lt . /ZH. 1906/24-3./

8. URÁNIA EGYESÜLET október 6,7>8-án a közgyűlési teremben ism eretterjesztő előadást ta rt v e t i t e t t képekkel. Előadó Veress Árpád gimnáziumi tanár, egyesü leti elnök. /ZH.1906/1043./

9. URÁNIA EST. Zsúfolásig megtelt három napon át a közgyű lési terem Veress Árpád: Magyarország története c. előadására, amit 168 szines v e t i t e t t képpel k is é r t. A szines képeket Szommer Géza k ész íte tte e l . A cikk kellemes csalódásnak nevezi az Uránia s ikeré t. Veress tanár nagysikerű előadását, gratu lá l a sikerhez. Külön kiemeli Szommer Géza munkáját./ZH. 1906/105-2./.

10. A ZENTAI URÁNIA EGYESÜLET a múlt szombaton és vasárnap ta r to tta december havi rendes e lőadásait. Előadásra került S ch ille r é le tra jza és Lourdesi zarándokút, v e t i t e t t képekkel. /ZH. 1906/127-2./.

11. A ZE'NTAI URÁNIA egyesület f . hó /október/ 27-én esetleg 28-án azaz szombaton és vasárnap a nagyvendéglő szinház - termében ism eretterjesztő előadást ta rt a következő műsorral.

1. A V ierw a ldstetti tó és a rég i vasút2. Vörösmarty é le tébő l

A fe lo lva sá s t szines v e t i t e t t képek k isérik ./Ö. 1906. 10.26/124-3./.12. ZENTAI URÁNIA EGYESÜLET f . hó 24-én /november/ szomba

ton a közgyűlési teremben ism eretterjesztő előadást rendez. Műsora:

I . Francia festőművészet a 19-ik századbanI I . Páris

A fe lo lva sá s t Udvardy István és Mifka Antal ta rtják . A f e l o l vasást szines v e t i t e t t képek k isér ik . Az előadás este 8 órakor kezdődik. /Ö. 1906. 11.23/134-2./.13. A ZENTAI URÁNIA EGYESÜLET az idén is ta rt tré fá s fa r

sangi e s té ly t fo lyó hó 19-én. A komikus jelenetek és kacagta tó mozgóképek egész sora fog fe lvonu ln i a közönség mulattatá- sára. Az előadás után tánc le s z . /Ö. 1907. 01. 13/6-2./.14. AZ URÁNIA EGYLET igen érdekes előadást ta rt f . hó. 25-

én, Gyümölcsoltó Boldog Asszony ünnepén este 8 órakor a Kath. Legényegyesület nagytermében. Az e lső képsorozat "Ben Húrt" világirodalom egyik legérdekesebb regényét mutatja be K risztus korából; a másik képsorozat pedig az alkohol káros hatását szem lé lte ti képekben. A "Zentai Közlöny" múlt vasárnapi számában valószinü leg téves értesülés fo ly tán azt közö lte ,

2 1 .

hogy ezen előadásokon csupán katholikus köri tagok vehetnek részt. Nehogy ezen téves hir bárkit is visszatartson ezen i - gen hasznos és érdekes előadás élvezetétől kijelentjük, hogy ezen előadásra mindenkit szivesen látunk és ezennel tiszte let tel meg is hivunk. Beléptidij: ülőhely 40 f i l l é r , állóhely 20 f i l l é r . /Ö. 1907. 03. 22/34-2./.15. RITTER-FÉLE HÍRES ELEKTRO-BIOSKÖP, múlt héten kezdte

meg az Eugen szálloda nagytermében előadásainak sorozatát. Az igazgatóság nem kiméit semmiféle fáradtságot, hogy közönségün két várakozáson fe lü l kielégítse. A képek realisztikus tanulmány és humor tekintetében páratlanok és természetes nagyságúak voltak, tehát bátran mondhatjuk a mozgófényképek királyé nak. Ma vasárnap érdekfeszitő és tanulmányos előadás tarta- tik: A modern asszony, vagyis mint lesz papucshősből hős. Holnap hétfőn fé rfiesté ly a felnőttek részére melyre meghiv - juk olvasóink b. figyelmét, mert igazán megérdemli az elektro bioskop társaság hogy közönségünk kellőleg pártolja. *" /Ö. 1907. 06. 16/69-3./.16. CSIKMÁK ISTVÁN VENDÉGLŐS mozgó fényképei mutatványok

kai óhajt kedvezni Zenta város közönségének. A szükséges feT szereléseket már beszerezte. Hogy hol fogja produktioit tarta ni, még nem tudjuk. Erre vonatkozólag majd hirdetést fog közzé tenni a lapokban. /Ö. 1908. 01. 17/8-3./.17. A ZENTAI KATHOLIKUS LEGÉNYEGYLET ELNÖKSÉGE tiszte let

te l é rtesíti Zenta város n. é. közönségét, hogy vetítőgép el'Z adásainak sorozatát február hó 1-én saját színház termében megkezdi. Egyenlőre kizárólag mozgó fényképekkel s még február hó folyamán álló szines képekkel is és pedig minden szombat és vasárnap és ünnepnapokon este 8 órakor uj sorozattal. Belépti dijs 1 hely 40 f i l l é r , I I hely 20 f i l l é r minden vasár nap és ünnepnapokon d.u. 5-7 óráig nép és gyermek előadásod fognak tartatni. Bérlet jegyek most mar korlátolt mennyiségben válthatók: első hely havi 2 korona, második hely havi 1 korona. Bérlők jegyeiket szombaton este a pénztárnál kapják meg. A zenét GONDI FERENC zenekara szolgáltatja./ö. 1908. 02. 02/15-3./.18. Igen szépen sikerült mozi estélyt rendezett az URÁNIA

az EUGEN kávéház színháztermében szombaton. Fekete Géza kezel te a képvetitő gépet nagy gyakorlattal és a szép számmal egy- begyült inteligentiát változatos, jó l megválogatott műsorral mulattatta. A Katholikus Legényegyesület ugyancsak szombaton tartott moziestélyt. Igen érdekes kép vetítésekkel volt alkal ma megismerkedni az egybegyült jobbára iparos közönségnek.ItT is válogatott műsort produkált a Kath. Legényegyesület./Ö. 1908. 02. 05/17-2./.19. A ZENTAI KATHOLIKUS LEGÉNYEGYLET az újonnan beszerzett

EDISON-féle gépjével ma vasárnap este fé l 9 órakor teljesen ui műsorral mozgószinház előadást fog tartani, é jfé lig tartó tánccal egybekötve, mely előadáson 1500 méteres kép fog le játszani. Belépőjegyek árai: első hely 60 f i l l é r , második hely 20 f i l l é r . A székek valamint a jegyek számozva vannak, /ő. 1908. 06. 21/74-3./.

22.

20. Akik vasárnap a Katholikus Legényegylet nagytermében az Edison-féle mozgókép gyönyörű vetitő kepeit szemlélték,a- zok bizonnyára látogatni fogják állandóan a mozgószinház elő adásait. A tömérdek költséggel fe lá llíto t t géphez a motor még a múlt vasárnap nem érkezett meg, mégis a szallag kézzel való lehajtása utján is remeknek bizonyultak a képek. A ré ti tések eredetiek voltak, a képek nem .rezegtek, tehat a szeme"? nem rontják. Ezen előnyök mellett mindig te lt házat fog lá t ni a Kath. Legényegylet./Ö. 1908. 06. 23/75-3./*21. A Forray Elek tulajdonát képező "Magyar Király11 - hoz

címzett vendéglő kerthelyiségében naponként a legújabb szenzáció, szép képek lesznek bemutatva a mozgófényképpel. A zenét KECELI első tambura zenekara szolgáltatja. Friss italok és jó ételekről maga a vendéglős gondoskodik. Belépési dij felnőtteknek 40 f i l l é r , gyerekeknek 20 f i l l é r személyenként. Kezdete az előadásoknak minden este 8 órakor./Ö. 1908. 07. 01/78-2./.

22. A Katholikus Legényegyesülét Mozi-bizottsága - mint tudvalevő - minden szombaton és vasárnap este előadásokat tart. A Mozi bizottság most már azon a helyzetben van, hogy újonnan megérkezett motor és lencse folytán gyönyörű tiszta képeket vetit és a közönséget szórakoztatja. Most szombaton este humoros és tanulmányos képeket mutat be a mozibizottság melyre a közönség nagybecsű figyelmét felhívjuk./Ö. 1908. 07. 17/85-3./.

23. A "Zentai Katholikus Legényegyesülét" Edison mozgó- szinházában ma vasárnap este fe l 9 orakor a következő érdekes képek lesznek bemutatva.

1. Mont-blank2. Tengerész szerencséje3. Szerelem és gazdagság4. Szeressük az állatokat5. Virág döntsön6. Megtért bűnös7. Első b ic ik li ut8. Flegmás ur

Továbbá a mai nap estéjén ki fognak próbáltatni az Edison géppel vetitett á lló képek. Előadás után é jfé lig táncz./Ö. 1908. 07. 19/86-3./.24. A Magyar Király szálloda kerthelyiségében ma este a

következő képek lesznek bemutatva1. A jó gyermek /meflrható gyermekszív/2. Francia paraszt Párisban /komikus/3* Rosszul fizetett becsületesség /tragikus/4. Hármas légyott /igen vig/5. Szegény tanító /társadalmi kép/6. Beszélő levelek /komikus/7. Elrabolt menyasszony /merész leányszöktetés/8. Zivatar /dráma/9. Lehetetlen szállás /kacagtató/.

/Ö. 1908. 08. 02/92-2./.

26. RÖNDNEK MUSZÁJ LÖNNI. A zentai Kath. Legény Egyesület költséget nem kiméivé a budapesti Uránia szinháztól meghozajb ta s a mai nap estélyén vagyis október hó 2-án, péntek este 8 órakor e lő fo g ja v e t itő gépjén adni a Röndnek muszáj lönni cimü országhirü gyönyörű budapesti képeket, mely a budapesti Uránia szinházban 200-szor l e t t egymásután előadva. Ugyanezért fe lh iv a t ik Zenta város ú ri, iparos, kereskedő és gazda közönsége hogy eme budapesti különleges gyönyörű képeket annál is inkább nézze meg, mivel igy a budapestre való u tik ö lt ség mindenkinek megmarad, mégis ugyanazon képet lá t ja mintha Budapesten az Urániában volna. Helyárak a rendes. Előadás tartama a la tt zene. /Ö. 1908. 10. 02/117-3./.27. A budapesti Uránia tudományos egyesü lettő l beszerzett

s o tt 200-szor előadott a maga nemében páratlan müsordarab - já t fo g ja ugyancsak bemutatni a zentai kath. Legényegyesület csütörtökön november hó 5-én. Akik a múltkor a "Röndnek muszáj lönni" czimü darabot lá tták egyesületünkben előadni, a- zok meggyőződést szerezhettek a rró l, hogy az nagyon is k itűnő darab v o lt ! Olyan le s z ezen tartalmas müsordarab is , melyre nézve a nagyérdemű közönség figyelm ét ezú tta l e lőre ist is z t e le t t e l fe lh ív ju k . A fe lo lva sás t Dr. Fülöp Adorján tanár ur fo g ja ta rtan i. Helyárak rendesek. A gimnazisták elsőés második helven f é l helyárat fize tn ek . Az előadás kezdetepont 8 órakor. /Ö. 1908. 11/130-3./.28. Érdekes és vá logato tt műsorból ö s s ze á llíto t t mozgó-

szinház előadást ta r t a Kath. Legényegyesülét szombaton f . hó 28-án úgy mint a ze lő tt este pont 8 órakor. Ezen páratlan műsor, i l l e t v e előadás megtekintésére valláskülönbség nélkül mindenkit szivesen lá t a Rendezőség. Helyárak a rendesek. /Ö. 1908. 11. 27/141-3./.

29. A zentai kath. Lee-ényegyesület mint a budapesti Uránia magyar tudományos egyesület rendes* tag ja holnap /december 3-an, vagyis csütörtök este 8 órakor előadja vetítőgép - pel "Az é le t komédiája" á lló és mozgó képekből á lló gyönyörű 3 felvonásos darabot, mely darab a budapesti Urániában je len lég is műsoron van. Ezen kitűnő darab megtekintésére ezúton is fe lh ív ju k a közönség figye lm ét. A fe lo lva sás t ta r t ja MIF KA ANTAL főgimnáziumi tanár ur. A helyárak rendesek./Ö. 1908. 12. 02/143-2./.

30. Folyó hó 8-án vagyis ránk jövő kedden délután 5 órakor csakis mozgó és este 8 órakor mozgó és állóképeket fog előadni a Lecrénvegyesülét a "Budapesti Uránia" tudományos egyesü lettő l beszerzett s o tt már 200-szor előadott 24 mozgó és 194 á lló képből á lló orosz-japán háborút. Ezen érdekes megtörtént esemény megtekintése végett mindenkit szivesen lá t a Rendezőség. Helyárak mindegyik előadáson a rendesek. /Ö. 1908. 12. 06/145-2./.

31. A kath. Legényegyesület ma vasárnap délután 5 órakor és este 8 órakor egyesü leti nagytermében vá logato tt műsorból ö s s z e á ll íto t t csakis humoros előadást ta r t , mely alkalommal be fo g ja mutatni az újonnan beszerzett ÖRDÖG CSIZMÁJA stb mozgó képeit a következő soroza tta l:

1. Tizenhármán az asztalnál /nagyon humoros/2. London /természetes/3. Ruha viszontagságai /humoros/4. Ártatlanul elitélve /Életkép/5. Tréfa a mülábakkal /humoros/6. Női fe jd isz szines kép /igen humoros/7. Nagyon szép asszony /humoros/8. Előrajzok /humoros/9. Szőke herczegnő /szines kép/

10. Ajánlott szolga /humoros/11. Ördög csizmája /mese kép/12. Két tolvaj /humoros/13. Megszökött ló /humoros/

Helyárak rendesek, /ö. 1908. 12.20/151-3./.32. Szinmü stb. történeti képet mutat be a Katholikus

Legényegyesülét ma újév napján délután 5 és 8 órakor. A képsorozata a következő:

1• Gyermekszinház2. Modell3. Függőlámpa4. Mindenes kerestetik5. Szerencskivánatok6. Tékozló fiú7. Lelencz története8. Kastély orvosa9. Világitó.torony

10. Mindentudó szolgaEzen rendkívül érdekes mozgóképek megtekintése végett tisz te lette l meghívjuk Zenta varos n.é. közönségét. Helyárak ren desek. /Ö. 1909. 01. 01/1-3./.33* TŰZ A MOZIBAN. Vasárnap az esteli mozielőadás közben

a mozgószínház gépházában tűz ütött k i. A kaucsukszerű f i l mek tüzet fogtak és nagy lánggal elégtek. A zsúfolásig megte lt teremben a közönséget óriási ijedség fogta el s fejve szetten tódult mindenki a kijárat fe lé . Rövid pár perc alatí* k itisztu lt a terem, pedig már akkorra vége volt a tűznek,még csak parázs sem látszott. Az egész tüzeset ugyanis annyira mindennapi, hogy attól megijedni nem ke ll, mert először is a rendőrkapitányság is megállapította, hogy a terem tüzmen tes s ha maga a gépház teljesen leégne a terem még akkor sem éghetne le . De még most is a filmek égésén kivül egyéb baj nem történt/úgy hogy a szokott előadás a jövő vasárnap is meglesz, /ö. 1911. 01. 04/2-2./.34. A Zentai Katholikus Legényegyesülét rendőrileg fe lü l

vizsgált s teljesen tüzmentesnek ta lá lt termében ma vasárnap délután 5 és este 8 órai kezdettel uj képekkel mozgó szinelő adást tart. Bemutattatik:

1. Sztambultól a Fekete-tengerig /term./2. Áldozat jutalma /dráma/3. Ródel és Bobsgleih /term./4. Kerékpárosok /komikus/5. Várur és cigányleány /dráma/6. Tinbel Károly első szerelme /komikus/7. Hamupipőke /mese/

257

8. Pali két tűz között /igen komikus/Helyárak a rendesek./Ö. 1911. 01 15/7-4./.35. A Mentái Katholikus Legényegyesülét ma vasárnap dél

után 5 és este 8 órakor /tüzmenetes/ nagytermében a követke ző igen szép és érdekes képekkel mozgó szinelőadást tart.

1. Ex Bán uj gazdája /dráma/2. Zselva szigete /term./3. Elűzött asszony /dráma/4. Lotti a tengeren /komikus/5. Romlás örvényében /dráma/6. Konkurensek /komikus/7. Kocavadász /komikus/8. Nagy bőgő /igen komikus/

Helyárak a rendesek. /0. 1911. 01. 28/10-3./.36. A^Zentai Katholikus Legényegyesülét ma este fé l 9 óra

kor kezdődő mozgófénykép előadásán uj válogatott mozgófénykeT peket fog a szórakozni vágyó közönségnek előadni saját nagy termében. A rendkivüli érdekesnek Ígérkező előadás a több ezer ember befogadására alkalmas és kellemesen hüs teremben elsőrangú szórakozást nyújt. Előadás közbén és szünetek a- la tt GONDI BÁCSI fogja cimbalmon játszani a legújabb magyar dalokat. /Ö. 1911. 06. 25/72-5./.37. LIFKA MOZI. Tegnap este /1911 szeptember 2-án/ tartót

ta a legnagyobb magyar válla lat városunkban megnyitó előadását teljesen zsúfolt ház előtt és a szép és érdekfeszitő ké pekben nem győzött a közönség eléggé gyönyörködni, az igazán müizléssel összeállított műsorból különösen az angol koronázási ünnepély és Miss Ete a trapézon és az Izabella jósága cimü dráma érdemelnek különösen említést. Azonkívül sok szép természeti kép és bohózat szerepel a nagyszerű műsoron. Megemlítjük még, hogy a színház úgy külső mint berendezése való ságos látványosság. Az előadások kezdete hétköznap fé l 9 óra kor, vasárnap és ünnepnapokon délután fé l 4, 5 lesz és este fé l 9 órakor. Minden két nap uj műsort mutat be a Bioskop s a legközelebbi uj műsor holnap hétfőn lesz./Ö. 1911. 09. 03/101-5./.38. Lifka Bioskop, mely naponta zsúfolt ház előtt tartja előadásait, hétfői és keddi műsorában bemutatja a v ilág lég híresebb drámáját TOSCÁT, melynek szereplőit a leghíresebb párisi színészek személyesítik. Azonkívül még sok szép érdekes kép szerepel a nagyszerű műsoron. Tekintettel arra, hogy a Bioskop az utolsó hetet tö lt i városunkban, nem győzzük e- léggé ajánlani olvasóinknak annak mielőbbi megtekintését./Ö. 1911. 09. 17/107-4,5./.39. MOZI ELŐADÁS. A katholikus Leerényegyesülét mozgószin-

házában ma a következő érdekes képek adatnak elő1. A pénz kedvéért /dráma/2. A rózsák leánya /dráma/3. A kéz nélküli festő4. A vad unokaöccs /komikus/5. Minden rendben /komikus/6. A müveit cég előrehaladás7. Móricz és a borjuszelet

"T g ; '

Csütörtökön este rendkívüli érdekes 2200 méteres műsor kerül előadásra, melvre most fe lh iv ju k a t . közönség figye lm ét.H el árak a rendesek. T is z te le t te l a kezelőség. ~/Ö. 1912. 01. 14/6-5./.

40. Ma szerdán /1912. február 28-án/ este n y ilik meg a Royal mozgó a "Royal" szálloda dísztermében. Minden alkalom mai legszebb, legújabb, legszenzációsabb képek kerülnek bemu tatásra. Helyárak: páholy 80, 1 hely 60, 2-rik 40, 3-ik 2Ü f i l l é r . Kezdete este 8 órakor. Kérem n .é. közönséget, hogy e zen uj válalatomban pártfogo ln i szíveskedjen.Műsor: 1. A téboly vá ltságd íja

2. L i t t le Jancsi mint oroszlánvadász3. Hóhatások Ausztria-Magyarországban /Ferencz Jó

zsef császár vadászati pav illon ja és szarvas-park

4. Ezredlovak az usztatóban /szines/5. Deleies esernvő6. Akrobata k irá ly drótkötélen való mutatványai.7. A lumpok k irá lya8. Bonaparte és Cadondol

Előadás a la t t zene já ts z ik . Hölgyek kéretnek, kalap nélkül megjelenni. T is z te le t te l Grünwald Mór./Ö. 1912. 02.28/25-3./41. MOZI A LEGÉNYEGYLETBEN. Ma este /vasárnap 1912. szep

tember 15-én/ n y ílik meg a mozgószinház a Katholikus Legény- egyletben. /Ö. 1912. 09. 15/107-4./.42. T is z te le t te l é rtes itjü k az Uránia mozgoszinház közön

ségét, hogy vasárnapi műsorunkban "A kegyetlen végzet" cimü 3 felvonásos, 900 méteres, változatokban gazdag erkö lcs i drá mai kép kerül bemutatásra. Azonkivül dúsan ö s s z e á ll íto t t műsor. Előadások vasárnap d.u. 5 és este 8 órakor kezdődnek. Szives pártfogást kér az Elnökség./Ö. 1913. 02. 07./.43. A Royal mozgóban ma szerdán este a következő képek

lesznek bemutatva:1. Mulike lábfürdője /komikus/2.Sherlok Holmes veté lytársa /detektivdráma 2 fe lv ./3. Páthe uj donságok4. Dramen háztartása /komikus/

/Ö. 1913. 02. 12./.44. ZENTAI KATH. LEGÉNYEGYLET MQZG ÓFÉNY KÉP ELŐADÁSI

ENGEDÉLYE. Alispán ur 1912. évi november hó 15-én42511 szám a la t t k e lt határozatával megsemmisítette Zenta vá ros rendőrkapitányának szób e lileg hozott azt a határozatát, mely szerin t a zentai kath. legényegylet részére^ mozgófény kép előadási engedély megtagadtatott s a helyhatósági engedély megadásának kérdését a polgármester hatáskörébe u ta lta . Alispán ur ezen határozata e llen Zenta város rendőrkapitánya á lta l benyújtott fe lleb b ezés t ezennel visszautásitom,mert az alsóbb fokú hatóság az á lta la e lb irá lt ügyben fe le t te s hatósága á lta l hozott határozata e llen h ivata lbó l fe lebbezéssel nem élhet. Egyúttal alispán ur id éze tt határozatát az 1886. XXI t . c . 19. paragrafusában b iz to s íto tt jogom alapján fe lü l - b irá la t a lá vevén, azt egész terjedelmében megsemmisítem, ab ból az okból mert a 64573/1901 B.M. számú körrendelet 10 pa

— 277

ragrafusa értelmében a mutatványokról szóló hatósági engedélyt rendezett tanácsú városban a rendőrhatósági engedély- ly e l együttesen a rendőr kapitány il le té k e s s Így alispán urnák id éze tt határozatában fo g la lt az a rendelkezés, amely szerin t a kérdéses helyhatósági engedély ügy a polgármester hatáskörébe u ta lta to tt alappal nem b ir .Budapest 1913* május 29-én.M. k ir . Belügyminiszter. Szám: 50789/1913/XIIT. fő o sz tá ly . A vá lasz ira t alapjáu l szolgá ló je len tés száma: 48104. Tárgy: mint a cimben. /IA. fond 3. 3./.

45. BESZÉLŐ MOZI ZENTÁN. Vasárnap e hó 28-án a Royal moz- gószinházban a XX. század egyik legnagyobb technikai vívmány nyal: a beszélő mozi le s z bemutatva... Zenta város elsőként szerepel azon városok között, ahol a beszélő mozi bemutatásra kerül. Jegyek Zentai János és P ia cég üzletében e lőre vá l tások. /Ö. 1914. 03. 04/27-3./.46. TŰZ A MOZIBAN. Vasárnap délután az Uránia mozgó előa

dása közben a gépész vigyázatlansága fo ly tán k igyu lladt a mozifilm , mely nagy lánggal kezdett égni. A kitóduló füst lá ttá ra a közönség között nagy pánik támadt, de a bérlő f e l v ilágos ítására , hogy veszély nincs, csakhamar megnyugodtak a nézők és fo ly ta ttá k az előadást. A tüzet a szolgalatban levő tű zo ltó a készenlétben á lló "Miniraax" tü zo ltószerre l csakhamar elnyomta. A gépész a tűz alkalmával arcán és kezén köny nyebb sérülést szenvedett, /ö. 1914. 03. 27/37./.47. IMÁDKOZIK A KIRÁLY. Royal-mozgó /1916/ november 5-én,

vasárnap mutatja be őfelsége I Ferencz József a legmagasabb hozzájárulásával és elism erésével készült IMÁDKOZIK A KIRÁLY 4 felvonásos filmdrámát. /Ö. 1916. 11. 01/126-3./.48. MEGNYÍLT A ROYAL MOZI. Másfél h e ti szünet utánra mai

napon megkezdi előadásait a Royal mozi és pedig délután 3, 5 és f é l és este 8 órakor, melyen a következő gyönyörű képek kerülnek bemutatásra.

1. A dolovai nábob leánya/Herceg Ferenc remek színmüve 4 fe lv ./

2. A csodaalbum /szines kép/3. A zentai e le se tt hősök.

Helyárak: páholy 1 k 20 f . I . hely 80 f i l l . I I . hely 60,111. hely 30 f i l lé r ./ Ö . 1917. 03. 04/27-3./.49. AZ URÁNIA MOZGÓ SZENZÁCIÓJA. A katholikus legényegy

le t mozgószinház kapui újra megnyílnak vasárnap. A játékbax láng Titka cimü v ilágh írű szenzációs nagy detektiv dráma kerü l szín re. A Monté Carlóban játszó izgalmas cselekményü mü mely a v ilá § legnagyobb városait példátlan s ik erre l já rta be rendes helyarakkal adatik e lő . A detektiv drámán kivü l a "Nevetés arany" cimü v ig já ték ”F r ic i" szerelmes bohózat és a "Katonaélet” cimü aktuális kép kerül előadásra./Ö. 1917. 03. 09/28-3./.

50. Medgyaszai Vilma Zentán ma vasárnap először mutatkozik be mint moziszinésznő a Royal mozgóban a "Fekete szivárvány" négy felvonásos remek mozi darabban melyet a föladással lekésett "A farkas" cimü darab he lyett mutatnak be egyéb' ?s■“

érdekes képekkel. /Ö. 1917. 03. 11./29-2./.51. VÁLTOZÁSOK A ZENTAI MOZIK VEZETÉSÉBEN. AzwApoll<5 Mozgó*

vezetősége, mely a szintársulat i t t időzése fo ly tán tétlenség re van kárhoztatva á tvette a Katholikus Legényegylet "Uránia” mozgó vezetését. A közönség, mely tudja, hogy az Apolló Mozgó mindig k ifogástalanul s a h e ly i viszonyok között u tolérhetet len t igyekezett nyújtani, bizonnyal örömmel üdvözli a tényt s azt a példátlanul meleg szeretetet és pártfogást, m ellyel az Apollót fe lk a ro lta á tv is z i az Urániába is . Az igazgatóság pedig igyekezni fo g , hogy ezt kiérdem elje. Most vasárnap le s z az e lső bemutatkozása a f r is s rendszernek. Az eddig legjobban s ikerü lt magyar film : Rákossy: "Elnémult harangok" cimü drámá ja kerül szinre. I t t jegyezzük meg, hogy a szintársu lat e ltá vozása után az Apollóban ismét megkezdődnek az előadások az Urániáétől elütő műsorral. /Ö. 1917. 03. 16/31-2./.52. Rákossy Viktor halhatatlan regénye után készült: "Az

elnémult harangok" cimü film , mely az uj igazgatóság bemutatc) jául most vasárnap kerül szinre az Uránia mozgóban /Kath. Legényegylet/. A müvet mely 87 főváros i szinházban mintegy 9000 előadást ért meg Budapesten a közönség tomboló le lkesedéssel nézte mindenütt v é g ig . . . Garas Márton rendezte, Zikovszky f e l v é te le i . Az uj igazgatóság a moziteremben kényelmes páholyüléseket alkalmazott. /Ö. 1917. 03. 16/31-3./.

53. AZ APOLLÓ MOZI MEGNYITÁSA. Most, hogy a szintársu late ltávozo tt Zentárói, városunknak legelőkelőbb és legmagasabb színvonalon á lló szórakozó helye az Apolló mozgó ismét megkez di előadásait a nagyvendéglő szinháztermében./Ö. 1917. 04. 15/44.

54. A Royal szállóban levő Ríjyal mozgói; HERFERT ÁRPÁD Tortó l átvettem. Felhívom Herfert Árpád ur ü z le t i h it e le z ő it , hogy esetleges követeléseiket dr. Vigh Károly ügyvéd urnái1920. március 1 -ig bejelentsék ellenesetben azokért nem f e l e lek . Zentán, február 19-én. Vigh Adolf./ZH. 1920.02.22/44-1./.55. Pozivom na broj 10076 adm. 1920 cast mi je iz v e s t i t da

su reáenjem pomenutog bro ja upuceni po sednici bioskopa, da ubuduce prikazuju u prvom redu film ove sa srpskim natpisima a u drugom redu pák take film ove, na kojina je pored srpskog i hrvatskog natpisa i madjarski i l i neraacki.Ujedno čast mi je i z v e s t i t i , da sam sa obzirom na gornje spo- menuto svojim resenjem broj 1268 kap. 1920 od 3-eg marta o .g . /1920/ dozvolio posedniku bioskopa LEÓ POLIGERU da rnoze dvaput nedeljno d ržati predstave sa filmovima DIONICARSKOG DRUŠT VA ZA FILMSKU INDUSTRIJU "BOSNA" 4-og juna 1920. god. u SentL Gr. red. kapetan N iko lic s .r .Broj 3495/1920 Gradska redarsvena kapetanija G. Dr. Kosti Spa jic'u, gradonacelniku, u Mestu pov. br. 132/1920./IA.fond 71/3/56. Nagy megnyitó előadás. Ma vasárnap este 9 órakor nyí

l ik meg az URÁNIA KERT MOZIJA a szabad ég a la t t . A ZÖLD MÉREG világh irü dráma Pola Negrivel a főszerepben, cigányzenével. /ZHir. 1920. 07. 25/66-2./.

57. ROYAL MOZI.Megértem már hál Istennek,Hogy reklámok nem kellenek.Se égzengés, földszakadás,Ördögszárnyán halálugrás.Royal sürgöny sose kapja,Mégis fölsüt mozim napja Minek reklám? Csudadarab!Jegyért szaladj, le ne maradj!Ma játszák Úri banditát.Kornai, szép Góth Anikának.Kedden lesz "Feszítsd keresztre"Pola Negri főszerepben,Mindkét darab’ főslágerem,Négykor kezdet, fütött terem.

/ZHir. 1920. 10. 31/81-2./.58. RENDELET A CSÓKTILALOMRÓL.

Mézesajkak, puha kacsók,Kemény parancs: Tilos a csók!Tenger parton, zugó szélben,Lábas Juci Vénusz teste Nem csókolhat nappal, este,Lóth Ilának aranyhaja,A tilo s csók szegény baja.Tilos a csók szép babákon,Fülön nyakon, úgy váltájon.Matyasovszky pici száján,Ennivaló arcocskáján.Tilos a csók nyáron, télen Eszkimók közt meg lent délen.Tilos a csók grófnak, pórnak,Nepomuknak, bégnek, Mórnak.Papp Győzőtől Regős Mária Ha csókot kap, be lesz zárva.Ki t ilto tt csókot csempésznek,Neki mennek bajnak, vésznek.Tilos a csók lakzin, bálban,Négykor, hatkor a Royalban.

/ZHir. 1920. 11. 07/82-3./.59. Mólba Leó Politzera sopstvenika bioskopa, da mu se

otpusti porez na veselje /vigalmi adó/, koji ubira grad za drugu i trecu predstavu bioskopa.ODLUKANa predlog stalnog ekonomskog odbora broj zapisnika 14-5/1921, mólba po kojo^ u slucaju kada bi sa istim repertoárom više predstava odrzalo, da se porez na veselje /vigalmi adó/ za bioskop u jednom mahu ubere i da se poreza na veselje za dec ja predavanja oprosti, uvažava se.Zapisnik Gradskog veca zap. broj. 569, adm. br. 13113/ adm.1921. /IA. fond 71.1./.60. Zivic i Obradovió sopstvenici bioskopa KOLOSEUM mole da

im se otpusti porez na veselje, koji se ubira za drugu i tre3 0 .

óu predstavu bioskopa. Mólba se uvažava od 1. aprila 1922. godine.Zapisnik (k adskog veca zapisnik broj 286 adm. 3770/1922. godine. /IA. fond 71.1./.61. DE E BRAUN moli oprastanje poreze na predstave u bios

kopu.RESEN.TENa osnovu predloga Ekonomskog odbora molbi se udovoljava, pos to vistu povlasticu i ostali zakupnici bioskopa uživaju. Sa iz vrsenjem ovog resenja se Gradski Savét opunomocuje. ""Zapisnik Gradskog Saveta zapisnik broj 657 adm. 13306/1922.go diné. /IA. fond 7.1./.62. Vízkeresztkor az Urániában d.u. fé l 3, fé l 5, fé l 7 és

fé l 9-kor a jelenkor legszenzációsabb képe: Pénz az utczán! - Az elértéktelenedett pénznek, a könnyű keresetnek irtózatosan romboló hatását a társadalomra fe s t i ez a megdöbbentően érdekes világhírű film , melynek főszerepeit Liane Haid és Rein- hold Schunczel, a jelenkor legdivatosabb és legszebb művészei játszák. - Vasárnap d.u. fé l 3, fé l 5 és fé l kilenckor a v ilág legerősebb embere Maciste fog szédületes mutatványokat produkálni az "Igazi Maciste" czimü Jáva szigetén játszó film attrakcziók. /SU. 1923. 01.05/1-3./.

6 3 . ROYAL MOZGÓ. Szenzáció! Szombaton "A mesebeli herceg" dráma 6 felvonásban. Főszerepben S.O. Williams. Vasárnap és hétfőn "Huller István esküje" müvészdráma 2 részben, 10 felvo násban. Főszerepben Hanny Weiss, Háry H il. /SU.1923.01.05/1-3^64. Vasárnap január hó 7-én 4, 6 és 8 órai kezdettel kerül

bemutatásra a Koloseum mozgóban a v ilág leghíresebb társadalmi drámája, "A bagolyszemü hercegnő". A főszerepekben a világ legszebb és legnépszerűbb divája Eszter Karena, amely a n.é. közönséget bámulatba e jt i bájos művészetével./STT. 1923. 01. 05/1-3./.65. URÁNIA. Kedves meglepetésben lesz része vasárnap olva

sóinknak. Lapunk minden egyes példányához a "Hindu sírem léknek, ennek a világra szóló alkotásnak te ljes szöveg-könyvét mellékeljük. Ez a kiváló regény annál inkább érdekelheti a közönséget, mert szombattól kezdve kerül filmalakban vetítésre az Urániában. /SU. 1923. 01. 19/7-3•/•66. Az Uránia saját zenekara. Az Uránia igazgatósága, hogy

az örökös zenemizériákon segítsen óriási áldozatok árán elsőrangú saját zenekart szerzett. Az uj zenekar ma vasárnap már játszik a Hindu Síremlék előadásán. / S T T . 1923. 01.21/8-3./.67. A MOZIADÓT EMELTÉK. Eddig a mozisok a második és harma

dik előadás után nem fizettek városi adót. A gazdászati b izottság javaslata szerint ezentúl a mozisok a második előadás után 50, a harmadik előadás után 25 dinárt tartoznak fizetn i a városi pénztárba. /SU. 1923. 01. 24/9-3./.68. Az Uránia mozi fe lkéri azon idegen nyelven beszélő

sentaiakat, akik a budapesti, bécsi, párisi és amerikai lapok bán olvasták az "Atlantis" czimü film ről megjelent ö le9 cikke két, hogy az Uránia kulturtörekvéseit támogatandó, azok kivonatát, elragadtatással te lt ismertetéseit ismerőseikkel közöl

~ ? r r

ni szíveskedjenek, mert a film ez országban i t t kerül először előadásra s igy az igazgatóság, mely eddig példátlan áldozatta l szerezte meg a film e t , f é l hogy a suboticai és novisadi kritikák hiánya miatt a közönség nem tudja kellőképpen előre méltányolni a nagy művészi eseményt. /SU. 1923.02.03/16-3./.

69. Bucsuelőadás a Royal mozgóban. Ezúton értes itjü k a n.é. közönséget, hogy az id e i szezont a mai nappal befejezzük s a n .é. közönségnek szives pártfogását megköszönjük. Bucsuzásul a magyar filmművészet egyik leghíresebb müvét mutatjuk b e . . . . "A színésznőt” nagy társadalmi drámát, amely két előadásban le s z bemutatva f é l 6 és 8 órakor. Jövő évi műsorunk közlését a legközelebbi lapokban fogjuk kezdeni. Royal Mozgó./SU. 1923. 04. 29/50-3./.70. S z e líd íte t t vadállatok az Urániában. Vasárnap Rudyar

K ip ling "őserdőben" cimü n o v e llá ja ... 5 felvonásban... az őserdők hűvös levegőjének i l lú z ió já t te lje s s é fo g ja tenni az Uránia hűvös terme, melynek sze llő z te tő je már te lje sen f e l le s z szere lve . /SU. 1923. 07. 13/77-3./.71. A ROYAL MOZGÓ f . hó /szeptember/ 23-án /vasárnap/ meg

n y ilik . Ez a nem mindennapos esemény arra in d íto tta a mozgó vezetőségét, hogy ezt egy kis kisérő ir a t ta l adja a n .é. közönség tudomására. A hosszú szünetet arra használtam fe l,h ogy a mozgó úgy belső mint külső életében gyökeres ú jításokat végezzek. Minden tekintetben olyan változásokat eszközöltem, hogy a mozgót a mindennapi szürke, egyszerű melegedőből, e lső rangú kultruhellyé varázsoltam, tettem ezt abban a reményben is , hogy Sentának olyan megértő közönsége van, amely igyekezetemet kulturmunkámat k e llő le g honorálni fo g ja . A n .é. közön ségnek olyan elsőrangú é lvezetes , magas nivóju műsorban lesz része, amely még ez id e ig talán nem is v o lt Sentán. Nem kimél- tem sem id ő t, sem pénzt és fáradságot, hogy a n .é. közönségnek ezt az é lvezetet megszerezhessem. Hozzájárul a kitűnő műsorhoz, a kitűnő zenekiséret is , és dicsekvéssel mondhatom, hogy a zeném bármely nagyváros zenéjével veté lked ik . Aki egyszer lá to ga tja meg mozgómat, az nem fog csalódással távozni. Zenei rész . Az előadásokat a szláv, magyar, német, schweizi és t i r o l i népdalköltészet bájos m elódiái, valamint az operett irodalom legújabb s lágere i fogják k isérn i. Az örökszép ré g i operettek legkedveltebb dallamai is szerepelnek a kíséretben. Zenekultúrái ú jítá s t is hoz színre a Royal mozi, amennyiben minden előadás e lő tt három számot já ts z ik a zene. Rossini,Wag ner, Suppé, Hermann, Vencel és Schubert gyönyörű mellódiás nyitányai kerülnek előadásra! Közönségünk igy az előadás meg kezdése e lő t t i időt is kellemes szórakozással t ö lth e t i . Eme előadás e lő t t i hangversenyezámok előadása mindenkor pontosan kezdődik a je lz e t t időben. Kéretnek-akik méltányolják s é lvezik a zenénk ezen külön fáradságát s munkálkodását-szivesked- jenek a "zene részére" e lh e lyezett perselyben némi k is elisme résse l lenn i. /SU. 1923. 09. 16/104-3./.

72. Megkezdődtek az Uránia csütörtöki előadásai. Ezúttal Max Lindernek egyetlen id e i képe a Légy a k ic s i feleségem c i- mü kacagtató 5 f e lv . v ig já ték , a nagy mester legsikerü ltebb alkotása, mely megkacagtatta az egész v ilá g o t . Előadások 5, 7í r .

és 9 órakor. Kitűnő zene. /SU. 1923. 09. 26/108-3/.73. L'IKSA STESEL moli oslobodjenje poreza na bioskopske

predstave.REŠENJEGornja se mólba odbija i na osnovu predloga Ekonomskog odbora broj 743/1923 odredjiva se poŐetno od 1 februara 1923. go diné porez na drugu predstavu 50 dinara, na trecu predstavu 25 dinara. G tavljaju se van kreposti. sva ovopredmetna reáe- nja skupštinska, kője se kosé sa ovim resenjem.Zapisnik Gradskog Saveta Sente broj 24 adm. brojll35/1923. /IA. fond 71.1./.

74. Vasárnap délután f é l 3« f é l 5, f é l 7 és f é l 9-kor az Urániában:/»Enyém a bosszú’1 SÁNDOR IőÁTYÁS te lje sen különálló befe jező része! A főgimn. tanulói - az igazgató ur engedélye fo ly tán szintén látogathatják./SU. 1924. 01. 13/5-3./.

75. Szombaton d.u. 6 és 8 órakor az Urániában LUKÁCS PÁL és KORDA LIÁRIA szédületes a ttrakció jára NEtfYORKI EXPRESS KÁBEL szalon kalandorfilm 6 felvonásban. Az úri közönség f i gyelmébe: olvassa e l a Szinházi É let e film rő l szóló cikkeit! SZERB ÉS laGYAR FELIRATTAL./SU. 1924. 01 18/6-3./.76. AZ URÁNIA HELYÁRAI. Az Uránia áta lak itása fo ly tán

mintegy 160 személlyel több fé r be a nézőtérre, mint eddig. Ezért az igazgatóságnak módjában van, hogy a fe ls ő páholyok árain kivu l a rég i olcsó helyárakat léptesse csütörtöktől kezdve. /SU. 1924. 02. 06/14-2./.77. Az Uránia mozi lá toga tó i kellemes meglepetésben része

sülnek csütörtökön - már persze a v ilágraszó ló "Cyklon" raüsoron k ivü l. Az első az, hogy az Uránia nézőtérnek áta lak itásT munkálatai megkezdődtek. I.Iár uj kényelmes, 6 személyes fö ld sz in ti páholyok, az eddiginél 100 darab ü lőh e llye l megnagyob bodott "Parter" fogadják a közönséget. Ezután pedig /annél- kül hogy a legcsekélyebb zavaró hatása volna ennek az előadá sok menetére, vagy a közönség kényelmére/ já tszás i napról já ts zá s i napra ujabb változások fognak történn i, melyek mind a közönség kényelmét szolgá lják s a termet szép ítik ./SU. 1924. 02. 06/14-3./.78. SZÍNHÁZ, LiOZI. Ilié r t nem já r a közönség moziba? A két

árva cimü hatalmas v ig já ték művelődéstörténeti értékét csak azok tudják kellőképen méltányolni, akik egyszer végignézték a film technika és i r ó i alkotó művészet ezen legcsodálatosabb össze té te lé t amelyben a francia forradalm i idők erkölcsképe és korrajza hűen tükröződik v issza . Ez a film , mely más vár£ sokban a nézők kifogyhatatlan tömegét vonzotta u to lérhetet len szépségével és eleven megrázó hatásával a zentai közönségre hatástalan v o lt .Hogy ezen részvétlenségnek mi az oka, azt nehezen lehetne egyszerre k ita lá ln i és megmondani. Iíem leh etetlen , hogy a műkedvelő előadások vonják e l a közönséget most, amikor mindenki szórakozásra vágyik a t ila lm i idő bekövetkezte e lő t t . Ám a kellemest a hasznossal az köti össze legmegfelelőbben, aki szórakozni úgy tud, hogy nappal a moziba este a sz in e lő - adásra megy, m iáltal szellem i éhsége és érzéki nemesebb élve

33.

zete egy csapásra nyer k ie lé g íté s t . /SU. 1924.03-02/25-3./79- AZ URÁNIA ÁTALAKÍTÁSA. E héten ismét ó r iá s i mértékben

haladt e lő re . A közönséget meglepetés várja a mai napon. A fö ld s z in t i páholyok lépcsőzetesen elhelyezve magasabbra kerü ltek , az egész nézőtér am fitheatra lis menetelt kapott és a páholy közönség részére külön várótermet rendeztek be./SU. 1924- 03- 07/27-3-/.80. KA SZERDÁN A KREUTZER SONÁTA. Hogy a közönség minden

rétege láthassa a v ilágh irü film e t, azt két napig já tsza az Uránia, melynek pazar-szép újonnan a la k ito tt termében szerdán és csütörtökön is egy-egy előadásban fogják előadni mindenkor este f é l 8 órai kezdette l. Ha a k ís é r le t beválik , ezu tán minden hétköznapi film e t két napig fog játszan i az UránTa. /SU. 1924. 03. 19/32-3./.81. Az uj Uránia, melynek csodás szépségéről kényelmes

praktikus berendezéséről közlünk ism ertetést, a következő mesterek munkája, kik meglepő alkotásukért megérdemlik, hogy megemlékezzünk róluk. Az ép itésze ti részt Szeghő István müé- p itész , az asztalos munkákat Bakos István, a fe s té s i és szob rász munkát Horváth István, a v illa n ysze re lé s t Rosenfeld Ottó, a fü tőszerkezetet Herfertd István kész íte tték ./SU. 1924. 03. 23/34-3./.82. Az Uránia igazgatósága, amelynek e lve , hogy csakis e l

ső rendüt nyújt, hosszú évek óta nem já ts zo tt detektiv drá - m át... vasárnap szinre kerül "Apacs-gavallér” . . .A nagy melegre való tek in te tte l csak két előadás vasárnap 7 és 9 órakor. N y ito tt a jtók m elle tt, az UJ VENTILÁTOROKKAL SZELLŐZŐ HŰVÖS TEREM. /SU. 1924. 06. 15/66-3./.83. Bioskop Royal Mozgó. December 14r*én vasárnap n y ilik

meg a Royal -mozgó d.u. 5 este 8 órai pontos k e zd e tte l. . .bemutatják a Velencei kurtizán f i lm e t . . . a terem fü tv e . . . Első rendű zen e ... /SU. 1924. 12. 12/139-3./.84. Az Uránia ú jév i ajándéka közönségének! L e s z á ll íto t t

olcsó helyárak! Alsó és fe ls ő páholy személyenkint 8 dinár, fö ld s z in t i székek 5 dinár, padok 3 dinár. Gyerekek 18 . éven a lu l 2 dinár./SU. 1925. 01. 01/1-2./.85. Az Urániában uj fütőszerkezeteket szereltek f e l , me

lyek kitünően beváltak? Az Uránia előadásai pontosan kezdődnek. Beeresztés azonnal. Az Uránia néhány nap múlva megkezdi a mindennapos előadásokat. /SU. 1925. 02. 01/14-3./.86. Az Uránia moziigazgatósága minden szónál és Ígéretn é l

ékesebben beszélő te ttekke l b izon y ítja , hogy a közönség kényelmének és választékos Ízlésének k ie lég íté sé re komolyan tö regszik és nem te s z i öncélúvá az ócsárlásban és csipkelődésben végkimerülő propaganda utánzását. Az "Uránia” fe jlő d n i és fe jlő d n i fog . a fokozatos fe jlő d és egyik étápját n y itja meg ma este is , amikor az úri közönség kényelmére külön páholy várótermet nyit meg, hogy a páholyok és zsöllyék közön ségét mozi halijában e lkerü lhetetlen tolongás kellem etlenség e itő l megkímélje. A páholyváróterem ideig lenes berendezését rövid időn belü l egy rád ió te le fon állomás fog ja k iegészíten i,

34.

hogy a rádió koncertekkel töltsük ki az e lkerü lhetetlen várakozás unalmát./SU. 1925. 03. 08/30-3./.87. A SZIKES F IM . A technika u to lérhetetlen csodája az

Uránia csütörtöki f i lm je . Dumás Sándor. A három tes tő r ez. re génye, a főszerepben a p á ris i Comedie Francais /Nemzeti Szin- ház/ művészeivel. A film a legújabban f e l t a lá l t e ljá rá ssa l ké szült természetesen szines kép. Egy m illió kétszázezer, hét szinben, szabadkézből sz inezett filmkockákból á l l . Idegpatta- nóan érdekes irodalmi cselekménye m illiókba került k ia l l i t á - sa a legszenzációsabb filmmé tesz ik . Az Uránia sajnos csak egy napra, csütörtökre /március 19/ tudta megszerezni a f ilm csodát mely hosszúsága miatt csak egyetlen előadásban, mely este 8 órakor kezdődik, kerül v e t ité s re . A film egyenesen a noviszádi vámhivatalban kurir á lta l jön Szentára és másnap már Beográdban fu t . /SU. 1925. 03. 18/34-3./.88. Vasárnap este 9 órakor az Uránia kertmozijának ünnepé

lyes megnyitása az AI.IERTKA szá lló udvarán... Az Uránia 1 ezer személyes kertmozija vasárnap n y ilik meg a t is za p a rti Ametiká bán.. ./SU. 1925. 06. 19/71-3./.89. URÁNIA. Szerdán f é l 9 órakor, Csütörtökön f é l 9 kor A

SENTAIAK ZARÁNDOKÚTJA R ÓMÁBA- Hely s z in i fe lv é te le k 3 f e lv .A képen az összes sentai résztvevők csoportosan és e lszórva 21 helyen fordultak elő fe lism erhető leg. Az összes utbaeső vá rosok. őszentsége bevonulása a ju b ilá r is ünnepen. A k iv ilá gT tás stb. Mozgó képek. Magyar szöveg. /SU. 1925. 07. 29/87-3.7*90. URÁNIA MŰZITEREMBEN% Szombaton f é l 9 órakor, vasárnap

5,7 és f é l 9 órakor LÉLEK ÓRÁJA izgalmas film já ték 6 felvonás bán. Külön szenzáció! A második és harmadik felvonás közt é lő kabarettszám a PAUL t r ió , a Kludsky cirkusz akrobatáinak /kö_z tűk a 10 éves Piroska/ a közönség kedvencé bravúros mutatvá - nyai. Rendes helyárak. /SU. 1925. 09. 13/107-3./.91. OLCSÓBB LESZ A MOZI. Az Urániában a hely iség k ib őv ité -

se fo ly tán az ülőhelyek száma szaporodott. Ennek következtében az igazgatóság a helyárakat le s z á l l í t o t t a . E hó 15-tő l kezdve az emeleti páholy 8 dinárba, a székek 6 és 5 dinárba, a padok 4 és 3 dinárba kerülnek. /SU. 1925. 10. l l/ l l9 -3 ./ .92. AZ URÁNIA ÁTALAKÍTÁSA. Lázasan fo ly ik négy aszta los,

négy ács, két szobafestő, két kőmives, egy kályhás dolgozik , hogy szombatra /1925. november 7/ méltó keretben fogadják a Szamárbőr c. világcsoda előadásának közönségét./SU. 1925. 11. 06/130-3./.

93. ROYAL csütörtökön este 8 órakor MEGJÖTTEK A HUSZÁROK v ig já ték 6 fe lvonásban... É rtesítjük a m.t. közönséget, hogy a mai naptól /1926 február 10/ kezdve ERTL GÉZA hegedűművész ur is közreműködik az előadásokon... Meleg terem ... Olcsó helyárak ... /SU. 1926. 02. 10/16-3./.

94. AZ URÁNIA MEGUJULÁSA. Senta egyik legnépszerűbb szórakozóhelye, az Uránia mozgó meglepő átalakítások e lő t t á l l . Rö vid idő múlva a szorgos munkás kezek átmodernizálják kü lse jé t b e lse jé t, hogy méltó legven ahoz az irodalm i és művészi s ze llemhez, mely benne lakozni fo g . SZABÓ MÁTYÁS városi ép itész- mérnök hetek óta buzgón munkálkodik a tervek e lkészítésén ,

35.

hogy messze földön h ires mintaszerű mozit alkosson a rég ibő l Részvénytársaságot akarnak a lak itan i e célból az Urániából a társadalom kitűnőségeinek bevonásával. Az uj vá lla lkozás f e l té tlen ü l anyagilag is elsőrendű üzletnek Ígérkezik s a részvények fedezetét az Uránia je le n le g i s az áta lak ítás követ - keztében értékben emelkedő épülete is b iz to s ít ja . A részvény kibocsátást úgy tervez ik , hogy a részvényesek kényelmesrészletekben lehet majd f iz e tn i , m iá lta l a la te in er és tiszib v is e lő osztá lv is részt vehet a kul túr munkában, melynek e l végzésére városunknak nagy szüksége van. Az uj v á lla la t a mozielőadásokon k ivü l isk o la i nép és tudományos előadások, hangversenyek stb. rendezését is te rvez i.A z ügy irán t érdeklődőket fe lk é r i a je le n le g i vezetőség, hogy keressék f e l iro dájában bármikor a h ivatalos órák a la tt dr. Lobi Nándor ügyvéd urat, ki az a la p ítá s i teendőkkel meg van bizva és aki készségesen ád fe lv ilá g o s ítá s t a rés z le tek rő l./SU. 1926. 05. 28/58-3./.

95. A Royal mozi az őszi szezont egy hatalmas látványos társadalmi drámával STELLA MARIS kezdi meg, melynek főszere pét Mary Philb in a kitűnő m ozicsillag já tsza . E szenzációs s lágerfilm , mely a Star film gyár remeklése, szombaton /1926. szeptember 4-én/ este f é l 9 órakor, vasárnap f é l 6 és f é l 9 órakor kerül előadásra. Az á rv iz adó megszűnt, a helyárak is mét rendesek. /SU. 1926. 09. 03/98-3./.

96. Robbanás.Kedden reggel /1927 március 29-én/ az Uránia mozgószínházban hatalmas robbanás tö rtén t. A szolgák A maharadzsa gyöngye cimü film et csomagolták be visszaküldésre,ami kor egyikük pecsétviasszal akarta lezárn i a csomagot átkötő spárgát. Az égő pecsétviasz meggyujtott és felrobbantotta a fi lm e t , mely te lje sen e lé g e tt . Az e lége tt film értéke 150.000 dinár. /SU. 1927. 04. 01/37-3./.97. A mozi reklámtáblákat és képeket eddig ötletszerűen

kötözték az élő fához, villanykarókhoz, honnét azokat nem ritkán levágta a szé l a járdákra. A rendőrkapitányság most e lren de lte , hogy a mozitáblákat és reklámokat csak az arra k i j e lö l t fa lak mentén szabad elhelyezni./SU .1927.10.14/117 -3./.98. A mozik az egész ország terü letén sztrá jko ln i készül

nek. A mozitulajdonosok Beogradban ta r to tt kongresszusán az érdekeltek számadatokkal mutatták k i, hogy a különféle nagy megadóztatások, bérek, film d ijak , tüzőrségi, városi és rendő r i járulékok a b evéte lt te ljesen felem észtik és a mozitulajj^ donosok tönkremennek. Küldöttséget menesztettek a pénzügyminiszterhez adóterheik megkönnyítéséért. Ha a m iniszter nem seg it rajtuk, kimondották, ho^y működésűket az egész országban beszüntetik. Ha elhatározásukat végrehajtják 42 m illió d inárral kevesbedik az állam adóbevétele, ennyit tesz ki u- gyanis az összes mozik á lta l f i z e t e t t adó./SU. 1927. 10. 26/122-3./.99. i.QZISZTRÁJK. Hétfőn /1927. november 28-án/ az ország

minden mozija egj> napig zárva le s z . Sztrájkolnak a nagy adók e llen . /SU. 1927. 11. 27/136-2./.

100. Varkonyi I. ihá ly az Urániában! I.ía szombaton este 8 és holnap vasárnap 3,5, 7 és 9 órakor lép f e l Marié ir e v o s tta l A merika legbáj03abb női cs irke fogó jáva l, k i a rró l nevezetes hogy neki vannak a világon a legdrágább és legiz lésesebb ruhai . Varkonyi "A kecske és a káposzta" ciimi filmben lép f e l , mely Lothar Rudolf "A veszedelmes é le tkor" cimü ó r iá s i sikerű v ig já téka után készü lt. A film et szalonzene k is é r i. Jól fü tö tt meleg terem. /SU. 1927. 12. 11/140-3./.101. A CARMEN szombati és vasárnapi összes előadásain Bizet t operájának torreádor dalát NATALI operaénekes fo g ja éneke ln i, ak it az Uránia igazgatósága ezután énekszámok előadása ra állandóan fog alkalmazni. /SPU. 1928. 01. 01/1-3./. ~102. Az Uránia mozgót a rendőrkapitányság bezárta, mivel a tüzvédőri követelményeknek nem f e l e l t meg. Mindaddig mig a kö vetélményeknek m egfelelő intézkedéseket meg nem tesz ik , a mozgó zárva marad. /SU. 1928. 02. 10/17-3•/•103. Az Uránia mozi miután az e lő ir t tüzrendőri javításokat és követelményeket t e l je s í t e t t e ú jból megnyilt./SU. 1928. 02. 12/18-2./.104. LIOZI SZTRÁJK SZENTÁN. Az egész országban március /1928. március/ 12-én beszüntették a mozit a nagy adók m iatt. Szentán is csatlakoztak a mozisok az országos sztrájkhoz. /SFU. 1928. 03. 14/30-2./.105. Í.10ZISZTRÁJK. Hétfő óta az ország összes m ozijai sztrájkba kezdtek a nagy adóztatás m iatt, miután a pénzügymi n iszter nem akarta a mozik nagy adóját le s z á l l í ta n i, a mozT tulajdonosok pedig nem akarják ezt a nagy adót f iz e tn i . Ez a sztrá jk tetemes kárt okoz az államnak is , mert tek in té lyes be v é te ltő l esik e l a k incstár. Egyenlőre tehát nem ta lá lh a t szórakoztatásra a mozilátogató közönség a mozik zárvatartása m iatt. /SU. 1928. 03. 16/32-3./.106. A mozitulajdonosok miután némi b izta tást kaptak aranézve, hogy adójukat le fog ják s z á ll íta n i, újból megnyitották a mozgószinházak kapuit. A mozik rövid sztrá jk ja a la t t az á llam jegyadó cimén - á l l í t ó la g - 12 m illió dinárt v e s z ite t t . /SU. 1928. 03. 21/34-3./.107. AZ URÁNIA SAJTÜ3ELIUT ATQJA• Csütörtök este v o lt az első sajtóbemutató Sentán. Az Uránia igazgatósága ebből az alkalom ból bemutatta az ANYA cimü amerikai fi lm e t , hogy a h e ly i la poknak alkalmuk legyen a közönséget a film rő l tá jékoztatn i és nagyobb városokban már erősen divő " film k r itik a " rendsze ré t meghonosítani... E film et az Uránia ma szombaton és holnap vasarnap mutatja b e .. . Mm/aláirás/ /SFU.1928.04.22/47-3•/108. Az Uránia mozgó uj rendszerű pályázatot i r t k i. A szom bati és vasárnapi előadás film jének és a film főszereplőjének nevét nem közölte az igazgatóság. A film ideig lenes cime NAPKELET a főszerep lő is álnéven l e t t m egjelölve. Aki a fi lm ig a z i cimét és a főszerep lő nevét e l t a lá l ja az i r ja rá ra jegyre a m egfejtést és közö lje a nevét. A helyes megfejtés első d ija 15 darab páholyjegy, a második d ij 15 drb. 8 dináros jegy . A jegyek egyszerre, vagy fo lytató lagosan érvénye - sithetők. Az érdekes pályázatnak e lőre lá tható lag sok részvevő

377

je le s z . Pályázni a szombati és vasárnapi előadás je gye iv e l lehet. /SFU. 1928. 05. 15/55-3./.109* UJ MOZI SENTÁN. Konrád József és Tomcsányi Gyula az apatin i Balkán bioskop tulajdonosai átvették a szentai R0YÁ1- mozgó szinházat. Az uj tulajdonosok az előmunkálatokat, az át alakításokat, festéseket már megkezdték és kényelmes t is z ta mozit alakítanak. Elsőrendű műsort fognak játszan i és már szeptember e le jén meg is kezdik a mozielőadásokat. Minden elő adást művészi zenekiséret fo g ja imivészebbé tenni./SFÜ. 1928. 07. 13/78-3./.110. MOZI FELVÉTEL SENTÁN. A Royal-mozi igazgatósága minden alkalmat megragad, hogy az áta lak ítás a la t t levő moziban,amely e t te lje sen újonnan rendeznek be, a szentai közönség kedvé be já rjon . A jövő hét folyamán a mozi igazgatósága m ozifelvéte lek et k ész it Szenta városáról. F e lvé te lre kerülnek a város legérdekesebb pon tja i. Mindenki ra jta le s z a filmen.Törekedni fogunk minden aktuális eseményt film re hozni. Egyben tudatjuk a közönséggel, hogy a most fo ly ó szépségversenyünk szerep lő inek filmrehozását is tervbe vettük. Akciónk irán t már eddig is nagy érdeklődés nyilvánult meg. Pontos adatokat - ism ételjük - lapunk következő számában közlünk. Barátságos arcot kérünk tehát! /SFU. 1928. 07. 27/84-2./.111. A SZENTAI FILMF ELVÉT ELEK. A fe lv é te le k időpontja/1928/ augusztus 5-én lesz jövő vasárnap. Részletes programm erre a napra: Reggel 9 órakor a városháza tornyából sentai madártávlatot veszünk f e l . 10 órakor a T iszaparti korzónles z fe lv é t e l , 11 órakor az ujtemplom téren eszközlünk fe lv é te lek e t, 12 órakor az uszodában vesszük f e l szépségverseny e- gyes sze rep lő it . Délután 4 órakor a strandon eszközlünk fe lv é te lek e t. Felvesszük még az Odzsaci-Szentai teniszverseny e- gyes r é s z le te it , esetleg a fottbalpályán is készülnek fe lvétje lek . Este f é l hatkor és hatkor a népkertben vesszük f e l a sétáló közönséget és a k ioszkot. Mindenki ra jta le s z a f i i - mén, a fi lm cime BARÁTSÁGOS ARCOT KÉRÜNK.A fe lv é te lek re vonatkozólag információval KARKOVICS MIHÁLY szo lgá l a Friss Újság szerkesztőségében. A film et a Royal moz i szeptember e le jén tartandó bemutató előadásán hozzák szinre.../SFU. 1928. 07. 29/85-2./.112. A Royal mozi igazgatósága vasárnapi sentai film fe lv é te lek pontos programmját igy á l la p it ja meg... mint az 1928. júliu s 29-ik i SENTAI FRISS ÚJSÁGBAN lek ö zö lték ... A film a szeptemberi megnyitó előadáson lesz v e t i t v e .Uj versenypályázat. Filmrehozzuk azokat, akik legtöbb szavaza tó t kapják.Ki legyen a strand szépe? F é r f i : Nő:Ki legyen a Népkert szépe? F é r f i : Nő:A versennyel kapcsolatban megállapodást lé tes ítettü n k az Uránia mozgóval, mely szerin t a győzteseket film re hozzuk- /SFU. 1928. 08. 05/88-3./.113. GERő ISTVÁN: NYÁRI EGYVELEG/tárca/Hajnalban zenés ébresztő.Már korán reggel filmoperatőrök özönlötték e l a várost. Máso dik ,lHollywoodT,-o t varázsoltak ide . Késő es tig szakadatlanuli s :

film eztek . A korzó csak úgy ontotta a film vevó gép elé a l i a de Puttykat, Bánkykat és Rod La Roquokat. Rudolf Valentinét azonban egyet sem láttam, igaz, hogy azt már fe lfed eztek e- gyet nálunk. Aki azóta már valószinüleg sikerben és hirnévben fürdik - álmában.Én is a l ig győztem kapkodni fejem a szemfüles fo to r ip o r te r ‘ e- l ő l . /Ilit lehet tudni, hátha megürült egy Quasimodo f é le szerepkör. Féltem, hogy esetleg sikerem esetén fé ltékeny lenne rám az ideálom.D éle lő tt v o lt az uj tű z je lző harang fe lszen te lése előkelő közönség je len létében /Vig Laios és társa szótárából/.Reggel nyolctó l tenniszverseny végkimerülésig. Ez utóbbi, a végkimerülés tu d n iill ik nem vo lt ugvan a programmban, de igy v o lt . Valami vándorserlegért fo ly t a küzdelem. Tenniszezőink derekasan küzdve győztek. Különösen a nők te ttek ki magukért. Úgy küzdöttek, mint testvérek , fő le g a párosban.Verseny után ivás v o lt , amelyen szégyen ide, szégyen oda Szén ta kapott k i 6:1, 6:3 arányban.Ambiciózus tenniszezőink ide szeretnék csalni ezt a vándorló serleget, mely eddig következetesen mindig e lkerü lt bennünket és úgy vándorolt ide, oda, mint a vándorvese.A fürdőházban és a strandon is egész nap v ig é le t v o lt . Cigányzene, halpaprikás turóscsuszával. Annyian voltak, hogy a parton hosszú sorban k e lle t t várakozni a kabinra.Délután barátságos futballmérkőzés, néhány sebesü ltte l. A b i- róverés ezú tta l közbejött technikai akadályok miatt elmaradt. /A közönség ugyanis e l f e l e j t e t t elmenni a mérkőzésre/.Este fa g y la lt es té ly a Royal összes fényesen k iv i lá g íto t t termeiben. Bankett, szabad tánc a kioszkban. Közben és utána ziva ta r, zápor ha jna lig .Ez lenne tehát rövid kivonatban egy nap története. És merje még va lak i mondani, hogy mifelénk nem lehet szórakozni./SFU. 1928. 08. 10/90-2./.114. A te lje sen újonnan á ta la k íto tt és művészien berende - zett Royal-mozgó megnyitás e lő t t á l l . A mozi igazgatósága a napokban dönti e l a megnyitás napját. Ez az időpont fa lragasz szál le s z publikálva. Az ünnepélyes megnyitó előadásra monumentális film et köt le az igazgatóság, azonkívül öttagú zenekar s zo lgá lja a kisérő zenét úgy ezen az előadáson, mint a j£ vőben is Senta város közönsége valóban művészi é lvezethez jut az uj mozi megnyitással. /SFU. 1928. 08. 31/99-3•/•115. Szeptember 8-án szombaton 4, este f é l hét, és 9-kor ROYAL MOZGÓ, szeptember 9-én vasárnap 4* este f é l 7 és 9-kor MONUMENTÁLIS KETTŐS MEGNYITÓ MŰSOR.A vajdasági összes mozikat megelőzve elsőként mutatja be ünne pélyes megnyitó előadás kereteben Senta n.é. közönségének EMIL JANNINGS v ilágh irü f i lm jé t AZ ELSODORT EMBERT.Egy becsület ú tjá ró l le t é r t ember tragéd iá ja 7 felvonásban. Azonkivül egy kedves v ig já ték , a szentai közönség dédelgetett kedvencének HARRY LIEDTKE leghíresebb fi lm jé t a NÁSZHAJÓT, v ig já ték 7 felvonásban. Egyidejűleg a nagyvárosi bemutatókkal. /SFU. 1928. 09. 07/102-4./.116. URANIA MOZI. Előadások között és e lő tt RÁDIÓ HANGVER - SENY a teremben, előcsarnokban és a moziépület e lő t t .

— v r .

URÁNIA szombaton este 7 és 9 érakor, vasárnap d.u. 5 este 7 és 9 órakor NAGY IDÉNYNYITÓ DÍSZELŐADÁS FAT ES PATACKON le g újabb szédületes sikerű f ilm je A RENDŐROK, 7 felvonásban, mely e t a suboticai L ifka mozi kényes iz lésü közönsége 10 napig ta r to tt műsoron. Nem tévesztendő össze a sablonos Pat és Pa- tachonokkal. Irodalmi értékű film ez!Az előadásokat négy tagú zenekar k iséri.ZENEKARI HANGVERSENY az előadások között is az előcsarnokban. /SPTT. 1928. 09. 09/103-4./.117. A ROYAL MOZGÓ MEGNYITÁSA. Szombaton és vasárnap fo ly t le a Royal mozgó megnyitó előadása. A gyönyörűen berendezett termet mindkét napig zsú folásig m egtöltötte a közönség. Az ünnepélyes megnyitó alkalmából MARKOVICS MIHÁLY h ir lap iró mondott prológust, amely alkalommal üdvözölte a zentai közön séget, a vendégeket valamint a film vá lla la tok k ik ü ld ö tt je it ,a kik ebből az alkalomból e ljö t te k . Nagy kettős műsorral lepte meg a közönséget a ROYAL MOZGÓ a bemutató alkalmából AZ ELSODORT EMBER olyan film v o lt , amely fe le jth e te t le n lesz sokáig a közönség emlékezetében. Szépen simult a filmhez a zenekar művészi játéka. A gyönyörűen berendezett terem valóságos na^y városi látványosság. A felvonások szünet nélkül futnak,miután két géppel dolgozik a mozgó. A széksorok tömege, Íve lé s e , a terem tónusa mind kellemesen lepték meg a közönséget és meggyőzték a rró l, hogy a ROYAL MOZGÓ programmja és te rve i nem üres Ígéretek . Senta városa szép kulturintézménvt nvert az uj mozgófenykép színházzal. /SFU. 1928. 09. 12/104-3*/.118. Az Urania mozi áta lak itás serényen fo ly ik . Már most szombaton Íz lé ses csinos előcsarnok és a terem te lje sen újszerű művészi fe s tés kibontakozó körvonalai fogadják a közönséget. Az uj o ld a lk ijá ra tró l ü lésekről stb. nem írhatunk,mert az Urania igazgatósága-á lig begombolkozva-Iointre, frappáns meglepetésre dolgozik . /SFU. 1928. 09.30/112-3./.119. Megkezdődtek a hétköznapi előadások az Urániában.Szerdán és csütörtökön lesznek az e lső hétköznapi előadások az Urániában, melyek a nagyarányú átalakítások miatt eddig szüne te lte k . Ezek előhaladottságuk most már lehetővé tesz ik a hétköznapi já ts zá s t. Hogy egyebet ne mondjunk az ezú tta l ve tité jí re kerülő Schnitzler Arthur FREIWILD cimü drámája a f ő s z e r e pekben Evelin Holt és Louis Lerch. Jegyek már erre az előadás ra is kaphatók. /SU. 1928. 09. 30/115-3-/.120. Ma és holnap Evelin Holt és Petrov its Szvetiszláv e- gyütt az Urániában! A hétköznapi előadások ünnepélyes megkezdése a két éjszaka a la t t tündéries szépségűvé a la k íto tt teremben. Olvassa e l a h ird e tésb e lapban. Benne van a műsor.........URÁNIA szerdán este f é l 9-kor, csütörtökön f é l 9-kor, a hétköznapi előadások ünnepélyes m egnyitása... az előadásokat négy tagú zenekar k is é r i . . . /SU. 1928. 10. 03/116-3./.121. MAJTÉNYI ZENTÁN. Zentai Füzetek 6. Kiadja a Közművelődési Közösség 1962-ben.. . .A m ozititkárság pedig akkortájt igen komoly fogla lkozás vo lt /s ezen nem a jövedelem, hanem inkább a r iz ik ó értendő, ami ezze l já r t/ ; ma már nem is hinné az ember, milyen fe le lő s séggel já r t egy-egy f ilm lekötése vagy megvásárlása. A daraB

sorsát, műsorratüzesét vagy forgatását a sajtóbemutatónak nevezett e llenőrzés döntötte e l, amire rendszerint személyesen a rendőrkapitány is kivonult a maga segéd letével, s ilyenkor a m ozititkárra háruló fe ladat az v o lt , hogy aggódva lesse a rend legmagasabb h e ly i letéteményesének arcjátékát, amely az- szerin t borult keserűre vagy derült szé lesre , ahogyan a film kockák a közerkölcs és a társadalmi rend fenkönt szempontjaid k ie lé g ite t té k ./Csak a kép volt a fontos, mert a hang akkoriban még nem zavarta a vászon tiszta művészetét, a publikum K.M. zongorája révén jutott az akusztikai effektushoz/.. ./T IK . 1251 sz./.122. UJ MOZI SZENTÁN. Az Uránia mozgószinház megszűnt.Helyé be és a v o lt Uránia mozgó helyiségében uj mozi n y ilt Apoll? mozgó néven. Az Apolló mozgó a legjobb és legszebb film eket v e t i t i és hamarosan te lje s en modernül fo g ja á ta lak ítan i./SFU. 1929. 01. 25/11-3./.123. FILM. Manapság ez a probléma mindenkit izga t és érdekel, hiszen a film hozzánőtt életünkhöz. A nagy sztárok népszerűbbek akárkinél m illiók és m illiók sóhajtozzák a nevűket, beszélnek róluk mindenütt. A Sentai F riss Újság szerkesztős^ ge alkalmat ad a közönségnek, hogy kedvelt s z tá r ja iró l és a népszerű film színészekről közelebbi adatokat is megtudjon, e- zért állandó rovatot n y it, film cimmel.Aki valamelyik film szín észrő l közelebbi adatot akar megtudni esetleg annak cim ét’megakarja szerezn i, aki autogramot akar gyűjten i vagy általában valami film után érdeklődik, fo rdu ljon bátran szerkesztőségünkhöz és ebben a rovatban pontos vá la szt kaphat. ~Ezenkivül igyekezni fogunk érdekes le írásokkal a rovatot mindenki számára élvezhetővé tenni és megvagyunk győződve ró la , hogy ez a rovat a sentai közönség köreben hamarosan közked veitségne fog örvendeni. /SFU. 1929. 03* 27/37-3./. ~124. SZERENCSÉTLANÜL JÁRT A ROYAL MOZI GÉPKEZELŐJE. Sáfrán Károly a sentai Royal mozi gépkezelője vasárnap m otorb iczik li jén Verbászon lakó szü le i látogatására rándult á t. Este fel*? v issza jövet a l ig hagyta e l Vrbászt a ja v itá s a la tt á lló műúton egy személyautóval ta lá lk o zo tt. A sebesen haladó autó az országúton keresztbehelyezett fatönk miatt fe lb o ru lt , a kocsi összetört s utasai az autóból kivágódtak s könyebb sérü léseket szenvedtek.Sáfrán az autó á lta l felvert nagy por miatt nem látta az úttesten keresztültett fatönköt, motorbiciklijével szintén neki hajtott s keresztülbukott az akadályon. A motorbicikli fe lbo rult s Sáfrán jobb lábát törte. A sérülteket Vrbászra szá lli tották, ahol első segélyben részesültek. Sáfránt lábtörésseT a helybeli szent László kórházban ápolják./SU. 1929. 07. 24/87-2./.125. A Royal mozgó tulajdonosai k özlik , hogy a fe n t i v á lla la t nevében senki sem jogosult a v á lla la t részére kölcsönké - pen bármily összeget is fe lven n i s a v á lla la t a felvett összegért fe le lő s ség ge l nem szavatol. Senta 1929. augi 12. Tomcsá nyi és Konrád. Royal Mozgó tulajdonosai./SFU. 1929. 08. 15/95-3./.

t f :

126. AZ APOLLÓ MOZGu KÖZELI MEGNYITÁSA. Az Apolló mozgó t e l jesen átrenoválva nemsokára megnyilik. A terem uj padlózásT nyert, a bejárat meg le t t nagyobbitva azonkivül á tfes tés t és uj széksorokat nyert a mozi. II.észen uj páholygyürü fogadja a nézőt. A teremben te lje sen uj v ilá g itó te s tek szórják a fényt. Az Apolló mozgó vezetését a szo lidságró l és szakérte lemről közismert Tomcsányi és Xonrád cég a Royal mozgó tu la jdonosai vették át, akik a múltban is bebizonyították, hogy szakértelmük fe l t é t le n garancia a közönség bizalmára. Már a megnyitó előadás is hatalmas meglepetés le s z és a mozgóban mindvégig vá logato tt műsorok kerülnek bemutatásra. A megnyitó pontos időpontját közölni fogjuk. V iszontlátásra az Apollóban /SFU. 1929. 08. 15/95-3./.127. Szeptember 3 és 4-én n y ilik meg az Apolló mozgó, t e l j e sen á ta lak itva . Az Apollót Tomcsányi és Konrád cég vette át a Royal mozgó tulajdonosai, akiknek neve garancia, hogy ez a v á lla la t is mindenkor a legjobb film ekkel valóságos látványos le s z . /SFU. 1929. 08. 28/100-2./.128. F e ls zó lít ju k a szentai Royal mozgó esetleges h ite le ző i t , ho^y eddigi társtulajdonosunk SÁFRÁN KÁROLY kiválása a l kalmából jelentsék be 1929. május 1. 1929. szeptember 15. idő szakra eső adóságaikat /és követeléseiket/ . A bejelen tést kér jük 8 napon belü l, Tomcsányi Konrád cég, Senta a Royal és Apolló mozgók tulajdonosai cimre megtenni. Tomcsányi és Kon rád. /SFU. 1929. 09. 13/107-3./.129. SZERDÁN LESZ AZ APOLLÓ MEGNYITÁSA. Technikai akadályok miatt késett eddig a te lje sen á ta la k íto tt Apolló mozgó megnyi tó előadása. Most, hogy ezek a technikai akadályok elhárulta^ elhatározták, hogy az Apolló megnyitó előadását szerdán/1929• szeptember 18-án/ ta rtjá k . Bemutatásra kerül a "Wings" az i - dény leghatalmasabb f i lm je . A Wings nem-mint hangos film kerü l előadásra, mivel a ton -film gépei elrom lottak és a hangutánzó gépek nem váltak be. A közönségnek alkalma le s z ebben az ó r iá s i filmalkotásban gyönyörködnie, amelyet a XXX. század csodájának tartanak. Olvassa e l a fa lragaszokat./SFU. I I I . é v f. 108. szára, 1929 szept. 15 vasárnap, 3 o ld a l./130. A ROYAL ÉS APOLLÓ MOZGÓK igazgatósága k öz li a közönség g é l, hogy a szombat e s t i előadások mindég a Royalban lesznek megtartva, mig a vasárnapi előadások fe lv á ltv a egyik héten a Royalban, másik héten pedig az Apollóban tartatnak meg. A műsor úgy szombaton mint vasárnap ugyanaz. Mivel a Royal mozgó uj alapokra fek te tte a v á lla la t vezetését, ezze l e lé r i azt a c é lt , hogy a mozikban mindig elsőrendű film eket és kettős műsort já tszhat. Ezúttal szombaton este a Royalban, vasárnap pedig az Apollóban le s z előadás. /SFU. 1929. 12. 08/144-3./.131. ROYAL MOZGÓ MEGSZŰNÉSE. Szerdán és csütörtökön /1929. december 18 és 19-én/ lesz az utolsó előadás a Royal moziban, amely mint ily en megszűnik. A v á lla la t igazgatósága elhatároz ta , hogy a Royal mozgót te l je s főváros i berendezését, a széke két, c s illá rok a t, páholyokat á ts z e r e lte t i és á tv i t e t i az Apoj ló mozgóba, amely e zá lta l szintén te lje sen nagyvárosi j e l l e get nyer. Az áthelyezés már a héten megtörténik úgyhogy kar|i csonyra már az újonnan fe ls z e r e lt Apollóban lesznek az előada

sok. E zálta l a v á lla la t b iz to s ít ja a közönség részéra állandó an az elsőrendű kettős műsort. A tavasz folyamán az Apollo’ te lje sen át le s z a lak ítva a terem te te je f e l le s z emelve és balkon épül. /SFU. 1929. 12. 17/147-3./.132. KELL-E VÁROSI MOZI. Egy ö t le t margójára. Egy ujabb esz me vagy talán csak ö t le t gyakorlati k iv ite lé r e történtek mostanában k ísér le tek és folynak tanácskozások. Azt az eszmét vje te tték f e l egyesek, hogy a közsziiksé^let k ie lég íté s é re , kultu ra emelésére szükséges volna, hogy varos á llíts o n f e l egy modern városi mozgó színházat és azt a város a saját kezelésében vezesse.Első p illan a tra ugv lá ts z ik - mintha ez a gondolat egészséges volna és te k in te tte l arra, hogy Szentán modern, e célokra épi te t t és berendezett mozi nincs a lakosság mozi látogatása pedig igen élénk és a további időben csak fe jlő d n i fog , a város nem csinálna rossz ü z le te t ha m egfelelő tőkével mozit á llítan a f e l .Azonban ez a gondolat egy kissé későn é re tt meg. Most amikor az Eugen szá lló már magántulajdonba ment á t, nem volna ésszerű, hogy a város most uj te lk e t vegyen drága pénzen erre a cé lra a város központjában.Maga a mozi megépítése és berendezése hatalmas összegbe kerül, ami nem á l l rendelkezésre a városnak, a város kezelés-ha bármennyire gondos és szakszerű lenne is - ig en költséges volna és maga után vonná hogy d e f ic i t t e l működne az üzem.Az adminisztráció felem észt mindent ily en üzemeknél, mert min den alkalmazottat f iz e tn i k e ll és mégsem olyan könnyű és fenn akadás n é lkü li, mozgékony a vezetés, mint magánvállalkozás ke zében.Igen is , Szentának szüksége volna egy modern mozgó színházra, amely d irekt e célra készülne és be lenne rendezve a mai tech nika és kénvelem, valamint tűz biztonság szempontjából a lé g tökéletesebben. De ennek megvalósítására nem a város hivato t t . A városnak nincs pénze hozzá, tehát nem kockáztathat meg százezreket azért, hogy egy év múlva f é l vagy negyed áron kénytelen legyen átadni magánkézbe.A mozi olvan közszükséglet, hogy az ü z le t i vá lla lkozó szellem előbb utóbb rá fog b irn i m egfelelő tőkével és szakértelemmel rendelkező egyént vagy egyéneket arra, hogy egy b iztos pros^e ritásu , k if iz e tő vállalkozásba belemenjenek és megépítsék Szentán az első modern mozgó színházat. Addig azonban várni k e ll és a városnak semmi esetre sem lehet és szabad egy ily en vállalkozásba bele vágni a fe js z é t , amely magán vá lla lkozás bán igen jó ü zle t lehet de városi üzemnek fe lté t le n ü l rossz. SU. 1 9 3 0 . 0 1 . 14/7- 2 , 3 . / .133. TIZENÖT INGYEN JEGY A MOZIBA. Hány jegyet ad^el az Apolló mozi a VÉGZET február 15-ik i és 16 -ik i előadásán? Tessék pá lyázn i!Az Apolló mozi ó r iá s i áldozatok árán megszerezte a VÉGZETET , melynek fő sze rep lő i Greta Gárbó és John G ilbert. Mindössze négyszer fo g ja a mozi Szentán bemutatni a v ilágh írű mozidarabot, mégpedig február 15-én szombaton este egyszer és vasárnap háromszor. A mozi igazgatóságnak az a fe ltevése,h ogy ezt a darabot annyian szemlélik meg, mint Szentán még egyetlen darabot sem. Aki e lta lá l ja , vagy legjobban m egközelíti, hogy

~~T37

hány jegyet ad e l az Apolló a VÉGZET előadására, vagy pedig a k i legnagyobbat téved, jutalomban részesü l. Aki legjobban e l t a lá l ja és szelvényünkön beküldi szerkesztőségünkhöz az Unió nyomdába /Posta m ellett/ február 24-éig, péntek d é lig , az t i z lege lső helyre szóló mozijegyet kap. A legnagyobb tévedő 5 jegye t. Tessék pályázni az alábbi szelvényünkön. Az e lk e lt je gyek számát már február 16-án, vasárnap este az utolsó előadS són v e t íte n i fo g ja az igazgatóság./SFU. 1930. 01. 18/8-3./.134. UJABB TERV EGY MODERN MOZI MEGVALÓSÍTÁSÁRA. Ujabb terv vetődött f e l egy modern mozgószinház fe lá l l í tá s á ra vonatkozóla g , miután azok akik egy városi mozi f e lá l l í t á s á t f e lv e t e t ték és propagálták, egyik számunkban közölt cikkünk hatására belátták, hogy egy városi rezsiben fe lá llíta n d ó mozgószinház ren tab ilitá sa nagyon is ingadozó alapon á l l és másrészt nincs abban a helyzetben, hogy a legkisebb összeget is kockáztathass sa akármilyen vá lla la tba még akkor is , ha az gazdasági vagy ku ltu rá lis közérdeket szo lgá l is .Múltkori számunkban azon felfogásunknak adtunk k ife je z é s t , hogy egy m oziválla lat csak magan vállalkozásban valósítható meg. Ezen e lv alapján szü le te tt meg az eszme, hogy a rég i Vass vendéglő helyén az ottan i épületek k e llő áta lak ításával a legmodernebbül fe ls z e re lv e részvénytársasági alapon végre megvalósítsák azt a modern mozit amelyre Szenta város közöns^ gének fe lté t le n ü l szüksége van.A tervbe ve tt hely és épületek és a k iv i t e l i módja mindeneset re figyelem re méltó. A hely m egfelel a követelményeknek, meri a város legszebb részén van. Az épületek átép itése alkalmából a rend és tűzbiztonság szempontjából a legkényelmesebb ig é nyeknek és a törvényes előírásoknak minden tekintetben meglehetne fe le ln i . Az üzem ren tab ilitá sa kétségtelennek lá ts z ik ha a mai kor igényeinek m egfelelő vezetés a la tt m egfelelő művész i műsorral á llna a mozgó a közönség rendelkezésére.Ha a te rveze tt részvénytársaság összehozható, ha az üzem pénz ügyi része magánvállalkozás utján megoldható akkor csak a lé g nagyobb örömmel tudjuk üdvözölni az eszmét amelynek megválósu lásán városunknak egy régóta óhajtott és régen hiányzó kultur vá lla la to t fog adni, hogy városunk szegényeskulturvilágát valamelyest emelje. /SU. 1930. 01. 24/11-2./.135* ELŐADÁS A MOZIBAN. A bánáti földműves szövetkezet szén ta i f ió k ja Haidn Gyúró le lk es buzdítására az Apolló moziban szépen s ikerü lt mezőgazdasági előadást ta r to tt mozgóképek k íséretében. Előadott Tyurity Marko á lla torvos az á lla tegészség ügy fontosságáról. Durman Jován a bánáti f ió k elnöke, a fö ld művelők köte lessége it tárgya lta ó r iá s i érdeklődés m elle tt. /SFU. 1930. 01. 31/14-3./.136. 1731. A Sentai F riss Újság pályázatot i r t k i annak e l döntésére, hogy a Végzet cimü film e t hányán nézik meg szómba tón este és vasárnap három előadáson. A pályázati f e l t é t e l e i szerin t, aki legjobban m egközelíti, hogy hány jegy k e lt e l,a z t i z 10 dináros jegyet kap, aki pedig legnagyobbat téved, azt 5 jeggyel ajándékozza meg a mozi igazgatósága. A pályázaton százan meg százan vettek rés z t . Csak azokat a megfejtéseket vehettük figyelembe, amelyeken a pályázat szerint számjegyek kel je lö lté k meg, hogy hány jegy k e lt e l . Nem vehettük teháíT T T -

figyelembe, azokat a szelvényeket, amelyeken i ly e s fé le megöl dások voltak: Nagyon sokan lesznek, rengetegen lá toga tják a Végzetet, vagy elmarad az előadás, vagy a gépészt kinevezik pünkösdi királynak, A Schwarcz igazgató urat Sziámi miniszterelnöknek, vagy a film elvesz szubotica és Senta közt.s tb . A mozi igazgatósága h ivatalos kassza raportja m egállapította hogy a Végzet előadásain összesen 1731 jegy kelt e l. Az ered ményt a mozi igazgatóságata vasárnapi utolsó előadáson a szünet után v e t it e t te a vászonra. A számtalan pályázó közül az e lső d ija t VIDA PÉTER főgiranáziumi V I I I . osztályú tanuló nyerte, aki 1730 lá toga tó t t ip p e lt , a második d ija t Bajta i Ernő/Vásártér 16/nyerte. Legnagyobbat tévedett, mert szerin te 1,111,000,000.000 személynek k e lle t t volna megnézni a Véjj z e te t . A nyertesek k e llő igazolás után az Apolló igazgatóságánál bármikor átvehetik a 10 i l l e t ő le g az 5 tizd ináros je - gyetó Természetesen te lje sen d ijta lan u l. Csak arra kérjük a két nyertest, hogy csütörtökön f é l 10 és f é l 11 óra között d é le lő tt keressék f e l szerkesztőségünket /Unió nyomda a posta m ellett/ . SPU. 1930. 02. 19/22-3./.137. MI LESZ A HANGOSFILMMEL? Több o ld a lró l érkezett érdek lődésre a "Szentai F riss Újság" munkatársa kérdést in té ze tt az "Apolló" mozgó igazgatójához a hangosfilm problémáról.Kér désére az alábbi vá laszt kapta, melyet t e l je s egészében kö z lünk. A hangosfilm ma már meghódította az egész v ilágot,azon bán eddig ez a r itka é lvezet csak a k iváltságos nagyvárosod közönségének ju to tt osztá lyrészü l, mivel az ezze l járó h o ri- b i l is befektetéseket csak a. nagyvárosok mozgószinházai b ir - ták e l. Az id e i szezonban azonban olyan tömegesen fog ják gyártani a szebbnél-szebb hangos film eket, amelyekkel a néma film ek nem vehetik f e l a versenyt s azért valószinüleg mi is - hogy együtt haladjunk a nagyvárosokkal és hogy közönsé günket minden tekintetben k ie lég ítsü k - áttérünk a hangosfiT mek játszására. Reméljük, hogy ezen vállalkozásunkat a közön ség megelégedésére csináljuk, annál is inkább, mivel a szerkesztő ur is em liti a gyakori ezirányu érdeklődést. Tárgyalá sokat folytatunk egy k ü lfö ld i gyár mérnökévek a fe lszere lés i re vonatkozólag és amennyiben megegyezésre tudunk ju tn i, úgy rövidesen modern gépekkel fe ls z e r e lt mozgószinház fo g ja vár ni a nagyérdemű közönséget./SFU. 1930. 08. 27/102-3«/. ~138. RÖVIDESEN MEGNYÍLIK A HANGOSMOZI. A helybeli "Apolló mozgó" hangosfilmek leadására alkalmas gépeket szerzett be. Az átalakítás már folyamatban van s igy rövidesen sor kerül a hangos filmek bemutatójára./SU. 1930. 08. 31/105-3./.139. HANGOSFILM SZENTÁN. Költségeket és fáradságot nem k i- mélő áldozatkészségnek köszönhetjük, hogy az Apolló mozi Szentára is bevonultatja a legújabb kor legnagyobb^ vívmányát, a b eszé lő film et. Csütörtökön, szeptember 25-én le s z az első ton film bemutatója. A város, de a környék mozilátogató közönsége is ó r iá s i érdeklődéssel várja a legújabb v ilágcsoda bemutatását./SFU. 1930. 09. 19/112-3./.140. APOLLÓ TONKINO csütörtök, péntek, szombat fé l 9 ,vasár nap fé l 4-6-9 órakor Richard Tauber kamaraénekes, a berlin i és bécsi opera világhirü tagja énekel és beszél 100/ ^német nyelvű nagy tonfilmben. A REGI DAL /Nem hiszek én többé mag]|

“ T 5 T

nak... a szerelemben csalódott tengerész története, ének és táncbetétekkel. Zenéjét szerzé Dessau Paul./SFU. 1930. 09. 24/114-4./.141. A BESZÉLŐ FILM IS BEVONULT VÁROSUNKBA. Nem az a lénye ges, hogy Tauber Richard, b e r lin i és bécsi opera énekes já t - sza a főszerepet. Bár Taubernek a neve éppen olyan jó l csengő márka, mint amilyen csergő a hangja. A film tartalma sem fontos, bár tagadhatatlanul érdekes, amint a tengerészek hos z szas tengerentúli utazás után megérkeznek a tengeri kikötőba Péter szerelemre gyulladt egy közönséges uccai leány irán t, azt nőül is venné, ha nem saját nővére volna. L e lk ile g megtörve v issza tér barátaival együtt Péter is a tengerre. A 11 felvonásos drámának csodaszép je len e te i vannak. Minket a"Nem hiszek többé a nőnek" cimü hangosfilmben az érdekel, hogy vá rosunkban láthattunk egy va lód i hangosfilmet, énekkel,beszéT getésekkel, zenével.Akik kenyerük javát már megették, gondoljanak csak v issza gyermekkorukra. Akkor még csak némelyik városban v o lt gázv i- lá g itá s a mai villanylámpák helyén Szentén petroleummel v i lá g ito ttak .A robogó vonatok helyett csak szekerek döcögtek, vagy kocsik haladtak egyik városból a másikba. Hol v o lt akkor még az autó , a léghajó vagy a repülőgép?A gramafont abban az időben még nem ta lá lták f e l . És ma már rádiószárnyak röp itik fe lénk , a legszegényebb családokhoz is a dalokat, a hireket a nagy á llam férfiak beszédeit a le g újabb technikai alkotások le ír á s a it .Magunk is kis gimnazisták voltunk, amikor a mozgófényképeket bemutatták és azóta bátran lehet á l l i t a n i a mozgószínházak,a film ek, az ismert v ilá g minden tájékán megjelentek és megism erteti az ausztrália iakat a négerek é le té v e l, a portugálok é le té t az a fr ik a i burokkal, a "természetes" képek ismertté te tték az emberek százezrei e lő tt az ismeretlen világokat, a tengerek rejtelm es é le té t , a fö ld i növényzetet, ember és á lla tv ilá g o t , a cs illa gos ég száz meg száz t i t k á t . A drámák az emberi e le t k ifürkészhetetlen tra géd iá it , a vígjátékok a k ifogyhatatlan furcsaságokat, komikus helyzeteket mutatták be. Eddig azonban egyetlen hibája vo lt a filmnek. A szereplő sze mélyek te lje sen életh iven já tszottak , természetesen mozogtad a színpadon. De az v o lt a fogyatékosságuk, hogy nem beszéltek. A technika diadalmaskodott ezen a nehézségeken is és most a beszélő film f e lő l emberi hang, zenei dallam, vagy a tenger misztikus zugása hangzik, h a lla tsz ik , te lje sen úgy, mintha Péter előttünk énekelne a hajón, vagy mintha a Dunáké ringőt muzsikálnák zenészeink, vagy mintha a haragos Adria hullámai zúznák, törnék egymást, harsogva, mennydörgésszerű r o b a jja l.És csak a technikának köszönhetjük a nagy élményt, hogy már városunkban is hallgathatjuk, láthatjuk, élvezhetjük a beszé lő film csodát. ~Gyermekkorunktól mostanáig minden év megteremtette a maga technikai csodáját. Ki tudja milyen csudákat teremt a techni ka a jövőben, mire megvénülünk?Üdv neked, te é le tszép itő technika. Udv neked te á ldott beszélő film./SFU. 1930. 09. 28/116-1./.TG~.

142. NAGYSZERŰEK SIKERÜLT A HANGOS FILM PREMIERJE.Csütörtö kön /1930. szeptember 25/ megtartott hangos film bemutató várakozáson fe lü l jó l s ik erü lt. A szentai mozilátogató közön ség széles rétegének módjában v o lt városunkban gyönyörködni az ig a z i természetesség báját nyújtó v ilá g s ik e r t aratott filmben, amelynek cime:"Nem hiszek én többé magának” .A mesz- szi ú tró l v isszatérő f iú ismeretlenül be leszere te tt nővérébe aki az^ő tudta nélkül mint uccai nő keresi meg a mindennapi kenyerét. A fia ta lo k halálosan szerelmesek lesznek egymásba mig nem a még tito k fellebbenése, hogy testvérek , megrendítő f in is z t ad a darabnak. A pompás a lak itás sorozatát lathatjuk a darabban, amely mint hangosfilm a modern technika vivmá- nya. Az egyes alkatrészeket Bruckner vaskereskedés s z á l l í t ó t ta . /SU. 1930. 09. 28/117-3./.143. ORIENT TONKINO szerda f é l 9-kor, csütörtök f é l 9-kor, szombat f é l 9-kor, vasárnap f é l 4, 6, f é l 9-kor. SZERELMI TANGÓ.Film amely minden tekintetben felü lm úlja a Szivek szim fón iá ja f ilm e t. /SFU. 1931. 03. 27/37-4./.144. BEMUTATÓ A TERASZ MOZGÓBAN. Szombaton este k ivé te les élvezetben v o lt része a szórakozni vágyó közönségnek, /szombat 1931. junius 20-án/. Az Eugen kávéház egyenesen célra á ta la k íto tt udvarán megnyílt a nagyvárosi mintára berendezett kertmozgó. Magáról a mozgóról pár szóval elmondhatjuk kritikánkat: a zene kitűnő, a v e t íté s és a nézőtér elrendezés hozzáértő kezek munkájáról tanúskodik a k iszo lgá lás e lő zékenyek. A vá lla lkozás d icséretére méltó eszme, mert már régen óhajt a közönség kedvenc szórakozásának hódolni a meleg nyári hónapokban is , azonban sajnos ezid e ig nem v o lt ben ne módja. Ezen vá lla lkozássa l a közönség a nagy meleg ellen]* re is szórakozhat s kellemesen tö lth e t i a f r is s levegőn szórakozására szánt id e jé t . Remélhetjük, hogy a közönség k i is fo g ja használni ezen szórakozási alkalmat annál is inkább, mert mint a mozó igazgatóságától értesültünk a nyári szezon ellenére a legkitűnőbb film eket tűzték műsorra./SFU. 1931. 06. 24/72-3./.145. TERAS KINŐ. Szept. 5-6 szombat f é l 9, vasárnap 6 ésf é l 9 órakor. Nagy kettős műsor! VIGYÁZAT Előadások az"ORIENT MOZGÓ” helyiségében lesznek megtartva. Vasárnap 2 előadás 6 és f é l 9 órakor. SZENT POKOL. Izgalmas k e le t i dráma a fo rró szerelem ről. PÁRISI GÖRLÖK. Egy asszony tragéd iája . Mint küzd a szerelmes asszony az igazáért./SFU. 1931. 09. 06/104-4./.146. ORIENT TONKINO. Szombaton este f é l 9 órakor. Vasárnapeste 6 és f é l 9 ó. HARRY PIEL. Szenzációs fe lv é te le k a b é r lini tűzoltók munkájáról. LÁNGOLÓ EMBEREK. Kaland a nagyvárosi ucca é le téb ő l. B erlin i é j j e l . Barátság, amely egy nő mia tt gyű lö le tté alakul. /SFU. 1931. 09. 13/107-4./.147. GRETA GARBÓ INGYEN. Pénteken délután 3 órakor a METRÓ POL MOZGÓ uj tulajdonosa ingyenes előadáson bemutatja azt a Greta Garbó film e t, a melyet m eghirdetett, de le v e t t műsora ró l. Az igazgatóság evvel is bizonyságát s zo lgá lta tja áldozatkészségének a közönség s ze re té téé r t, amennyiben módot nyújt mindenkinek arra, hogy a h ires és ritkán látható Greta

47T

Garbó film et megtekinthesse és arró l megalkossa véleményét. /SFU. 1932. 01. 29/11-4./148. METRÓPOL TONKINO. 1. Közkívánatra mégegyszer SENTA FILMEN. 2 .O livér beteg, hangos v ig já ték STAN és PAN-nal. 3. ERDÉSZLEÁNY... L e s z á ll íto t t helyárak.

eddig mostPáholy 12 10Fenntartott hely 10 8Első " 8 6Második " 6 5Harmadik » 4 3Ezenfelü l, hogy alkalmat nyújtsunk azoknak is a mozi látogatásra, akiknek még ezen k ic s i összeg sem á l l rendelkezésükre* elhatároztuk, hogy készpénz helyett elfogadunk belépőjegy ellenébe TOJÁST, CSIRKÉT, KUKORICÁT A LEGMAGASABB NAPIÁRBAN ÁTVESZÜNK. /SFU. 1932. 03. 11/29-4./.149. METRÓPOL TONKINO. Szombaton f é l 9 órakor, vasárnap 5 és f é l 9 órakor AZ ÁL TÁBORSZERNAGY CILLY. A műsor hosszúságára való te k in te tte l előadásainkat pontosan kezdjük./SFU. 1932. 04. 08/41-4./.150. MOZI - A VÖRÖSKERESZT JAVÁRA Szombaton este f é l 9 ó-rakor és vasárnap délután f é l 4, 6 és este f é l 9 órai kezdet t e l a v o lt METRÓPOL hangosmoziban a Vöröskereszt javára a Szőke csalogány hangos film e t adják elő és utána a drámai izgalmakban bővelkedő Harry P ie l kalandor drámát./SFU. 1932. 06. 12/67-3./.151. ROXY TÓN-KINO. Csütörtök f é l 9, szombat f é l 9 és vasárnap 5 és f é l 9 órakor Strauss világh irü operettje után készült 100/ német hangosfilm DENEVÉR. A főszerepben Petro- v ics Szvetisz láv, Anni Ondra./SFU. 1932. 09. 16/108-4./.152. A Roxy hangos film színház szomba-ton és vasárnap mutat ja be Jan Kiepura v ilágh irü tenorista főszerep léséve l a "Dal o l a mámor" cimü gyönyörű hangos film e t . Magának Jan Kiepu- rának szereplése és éneke elegendő garanciát nyújt a darab értékére. A jövő héten Molnár Ferenc világh irü v ig já téká t az Olimpiát mutatja be a Roxy mozgó szinhaz.A jövő h éttő l kezdve két műsort ad a Roxy, az egyiket hétköz ben, a másikat szombaton és vasárnap. ~/SFU. 1933. 11. 03/128-3./.153. A MOZI MÉG NEM CSUKJA BE KAPUIT. Azzal a h ir re l szemben, mintha a mozi vasárnapi előadása után megkezdette volnanyári szünetét, i l le té k e s helyrő l azt a fe lv ilá g o s itá s t kaptuk, hogy ez a h ir valótlanság, mert a mozi ju lius hó elsejjš ig e l van lá tva programmal és az egész hónapon keresztül já t szani fo g . A lejátszandó film ek mind kiválóak és é lveze te t nyújtók. /SFU. 1934. 06. 06/65-4./.154. A Roxy mozi ma /1934. ju lis 1-én/ vasárnap este perge t i le a nyári szünet e lő t t i darabját. Őszig nem látjuk a küT v ilá g eseményeit, meg leszünk fosztva a tanulságos film ektő l , nem fogjuk lá tn i a fontosabb és kiemelkedőbb sportésemé nyékét az egyes országok történelm i eseményeit s nélkülözni fogjuk a mindig Íz léses és kedves divatbemutatót. Micki Ma- usz groteszk f ilm je in nem fog kacagni a közönség,a kow-boyok

vakmerő bravúrjai nem fognak megelevenedni előttünk. Elmúlik a kacagás s megszűnik a hangos film fülbemászó zenéje. Elhal a szerelmes párok suttogása s néma csend borul az Őszi le ve lek hu llásáig a megszokott intim hangulatú mozi terembe.Csak akkor tudjuk meg, hogy mi a mozi, mikor nincs. Amikor mennénk va lah ova ,de nem tudjuk hova. Szórakozni akarunk, nem tudjuk hol. Hiányos le s z az ünnepi esték. A mozit már nem tudjuk nélkülözni, még két hónapra is türelmetlenkedünk s úgy érezzük, hogy a város kultúrintézményéből elloptakegy darabot. Kérjük a Roxy mozi vezetőségét hogy ne soká te gye próbára türelmünket, siessenek a tatarozással és minél előbb nyissák meg kapuit a mozi szépsége után áhitozó közönség e lő t t . Csak minél előbb! /SZFU. 07. 01/75-3.3/.155. SZEZONNYITÁS A MOZIBAN. A nyári szünet után a Roxy mozi az őszi előadásait Lehár operette l kezdi meg. A Care- v ics látványos és fülbemászó zenéjü operett, amely nagy s ikert é rt e l . A kisérő filmek méltó bevezetései lesznek az őszi szezonnak. /SZFU. 1934. 08. 26/99-4./.156. ÖNGYILKOS LETT EGY VOLT SZENTAI MOZITULAJDONOS. Apa- tinban vasárnap délután megrenditő öngyilkosság történt. Tomcsányi Gyula 60 éves tekintélyes kereskedő felakasztotta magát, mire tettét észrevették már halott volt.Tomcsányinak azelőtt jólmenő üzlete volt Apatinban, az utóbbi időben azonban indokolatlanul rendkívül visszavonult életet é lt és valósággal búskomorságba esett. Hozzá tartozói szerint súlyos betegsége és anyagi gondjai miatt követhette el végzetes tettét.A szimpatikus és derék fé r f it nálunk Szentán is igen jó l is merték, mert évekkel ezelőtt a Royal mozinak volt társtu lajdonosa s előzékeny, udvarias modora miatt közkedveltségnek örvendett. /SZFU. 1934. 09. 21/110-3-./.157. A KELLEMETLEN MO ZILÁTO GAT ÓK MEGVERTÉK A JEGYSZEDŐT. Vlanikolin Bogdán és Kalmár Mihály f ia ta l emberek a moziban állandóan mindig más helyre ültek, mint ahova a jegyük szállott s emiatt több izben összeütközésbe kerültek a rendezők kel. A napokban is vitát provokáltak, úgy, ho^y rendőri beavatkozás vált szükségessé. Amikor a mozielőadasnak vége volt kilesték az egyik jegyszedőt és annak feleségét aki szintén alkalmazásban van a moziban és elverték őket. Mindkettőjüket előállították a rendőrségen és meginditották ellenük az e ljá rást. /SZFU. 1934. 09. 26/112-4./.158. A ROXY MOZI MŰSORA. A mozi e h eti műsorán szereplő E- lisabeth Bergner film a most le fo ly t velencei film v ilá g ve rsenyen egyik d ija t v it t e e l . Úgy témája, mint a kosztümök á l landóan lek ö tik a közönség figyelm ét és végig nagyszerű szo^ rakozást nyújtanak. Már csak a gyönyörű korhű rokokó jelmezek kedvéért is érdemes megnézni. Az előjátékok^ közül egy aktuális zsurnál, valamint Micky Mause és egy érdekes film az a t lé t ik a i mérkőzésről szerepelnek. Milyen v o lt a futóverseny 60 éve és milyen most? Ezt megláthatják asportfilm en. /SZFU. 1934. 10. 07/117-4./.

159. TÖKMAG-. Tökmag járványnak lehetne nevezni azt a mohósá got, amellyel az emberek a tökmagra vetették magukat. Ig a z i türelmi munka, amely szaggal és szeméttel já r együtt. Már kellem etlen kezd lenn i. Addig, araig azt a villanylámpa a la t t a sarkon ropogtatják, le g fe ljeb b az illendőségnek van hozzá köze, amikor azonban a d ivat bevonul a tánclokálokba, a hiva tálokba, a MOZIBA és oda, ahol zárt helyiségben vannak az emberek, akkor már az illendőség határán tú l az arra hiva to tt tényezőknek k e ll beavatkozniuk s a főnök, a mester, a kenyéradó, a közrend és közegészség jogán a nettó sági közegek nek k e ll m egtiltan i azt, hogy a tökmag rágcsálók ne legyenek embertársaiknak kellemetlenek. Hogy ;jövök én ahhoz, hogy meg váltom a moziba a jegyemet és a legbájosabb ábrándozó részek nél, vagy a fenséges jeleneteknél a profán tökmag tegye pocsékká az illuzióm atő A vendéglők, kávéházak te lv e vannak rágcsálókkal és csak idő kérdése az, hogy mikor vonul be a tökmag esetleg a kaszinóba is .Tagadhatatlan azonban, hogy van valami izgató a tökmagevés - ben s ha az ember egyszer hozzáfog, nem b ir ja abba hagyni, mig csak az utolsókig k i nem merül a zsebe. Az ember nem azért e s z i, mert éhes, hanem azért, hogy szórakozzék. Ha az éhség cs illap itásá ra szolgálna akkor az élelmes termelők t is z t i t v a árulnák a piacon és nem kellene az embernek szemen ként ropogtatn i. ~A mai nyomorúságos gazdasági viszonyok között azonban a tök magnak meg van azaz előnye, hogy nem csinál étvágyat. Aki egyszer egy állóhelyben megevett fé ld in á r ára tökmagot, amihez pontos időszámitás szerin t három és f é l órára van szűk sége, -annak már nem k e ll ebéd, se vacsora. Ezzel szemben a- zonban f e lé r az é lvezet, amellyel a párszáz tökmagot fe l t ö r te , pedig az már munka, mert a tökmag evésnél az ember minden mozgatható végtagjára szükség van. Csupán a szeme nem dolgozik . Aki belemerül a tökmag evésbe, annak a szeme fenna kad, üresen néz a semmibe, s lá ts z ik a szeméről, hogy azagya megszűnt működni és csak ösztönösen gépies mozdulatok - kai i l l e s z t i a foga alá a ropogós, szagos és olcsó tökmagot. Éri magam ellensége vagyok a tökmagevésnek, de csak azért mert, nincsen fogam hozzá.- Egyébként, lehet, hogy én is ropogtatnám a tökmagot a moziban annál a je len e tn é l, amikor Aeses haldoklik. /SZ?U. 1934. 10. 10/118-4./.160. A LEGMÉLYEBB É3 A MÉLY GYÁSZRA TORATKOZÓ RENDELKSZÉ 3 EK HIVATALOS MAGYARÁZATA. V itéz I . Alekszandar k irá ly , az Egyesitő Őfelségének elhalálozása alkalmából e lrendelt le jj mélyebb és mély gyász hivatalos magyarázata a következő: Október 25-ig nem szabad semmiféle nyilvános mulatságot,nagy gyűlést ta rtan i. T ilo s az ének, a zene a nyilvános hely isé - gekben fo ly ta to t t kártya, dominó vagy b il l iá rd já té k . Ugyancsak t i lo s a tombola játék is . Ezekben a napokban csak gyász üléseket szabad ta rtan i, azokat is csak k izárólag zárt h e ly i séggkben. A templomi is ten tis z te le tek re ez az intézkedés nem vonatkozik.Október 26-ikától november 21-ikéig, vagyis a mély gyász ide jén, csak komoly természetű előadásokat szabad ta r ta n i, teháTf szinházakban, MOZIKBAN is csak komoly darabok kerülhetnek e- lőadásra, éppen úgy mint hangversenyeken is csak klasszikus zenét szabad já tszan i. T ilo s ezen idő a la tt mindenféle tánc50.

mulatság, t i lo s a nyilvános helyiségekben való kártyázás, dominózas, b illiá rd o zás , tilo sak az olyan gyűlések, amelyeknek a tárgya nem m egfelelő komoly.Vásárokon, búcsúkon és gyűléseken t i lo s minden mulatság, tánc, zene és a zajos vásári mutatványok./SZFU. 1934. 10. 26/125-2./.161. VÁLOGATOTT GAZDAG .IcÜSOR A ROXY ROZIBAN. A Roxy mozi vezetősége a karácsonyi ünnepekre vá logato tt műsorról gondos kodott, hogy kedves^közönségének szórakoztató estét kész it - sen. "Bal a boldogságról" filmben az olvadó és odaadó szere l met szépen fe s t i alá a zene melynek minden egyes száma s lá gerszám. " "Nyugat pokla" filmben a háború ellenes érzés kerül fe ls z ín re . Kacagtató jelenetekben bővelkedik Pat és Pa- tachon katonai é le tbő l ve tt humoros film je amelyben az ember ha lálra kacagja magátó A ?ox tón Journal pedig aktuális érdekes képeket közöl a v ilá g minden tá já ró l. Szenzációs műsor! /SZFU. 1934. 12. 25/149-4./.162. SZETTEK3ER 7-ÉN NYÍLIK LISG AZ OLIMPIA TONKINO. A mozgó szinházat erre az évre a Ph ilips rádiócég b ére lte , amely az épületet te ljesen ren ová lta tja , újra berendezi a legújabb akusztikai szabályok szerin t, a fa lakat ó r iá s i kö ltséggel be vonatja hangnyelő s zöve tte l, uj Ih ilips-m ozigépet s ze re lte t f e l úgy, hogy a közönség részére szeptember 7-én a te lje sen modernül berendezett s gyönyörűen d is z it e t t nagyvárosi terem nagy meglepetés le s z . Ennél azonban még nagyobb szenzáció lesz az ünnepi műsor, am ellyel az Olimpiára k ereszte lt tonki no megnyílik./SZFU. 1935. 08. 25/99-4./.163. KAPUNYITÁS A SZEKTÁI KOSIBAN. A huszadik század áramvonalas emberének kulturigényéhez elválaszthatatlanu l hozzá nőtt a mozi. A hangosfilm ma már nemcsak- silány szurrogátuma a színháznak, de már a nagyobb lehetőségek miatt is tú lszá rnyalja azt és igy ma kulturmissziót t e l j e s í t a mozi.Több hónapos szünet után megint le s z mozielőadás Szentán. A rég i mozi te lje sen á ta la k íto tt helyiségében n y itja meg kapui t fo ly ó hó 7-én szombaton este az Olimpia-Tonkinó. Az uj moziban a legmodernebb Philips-rendszerű gép l e t t beszerezve és ez valamint a dúsan kárp itozott terem kifogástalan akuszt ik á ja é lvezetes előadásokat b iz to s it .A mozi vezetősége a legnagyszerűbb műsorokat kötötte l e . íg y a megnyitásra "PÉTER"- Gaál Eranciska eme leggyönyörűbb s lá g e r film jé t , amely a metropolisok világrengető sikere után kerül városunk közönsége e lé . Hogy a film e t mindenkinek a lkalma legyen megtekinteni, a mozi vezetősége szombaton és vasárnapon k ivü l hétfőn is műsoron ta r t ja azt. A PÉTER-en k i vül nagyszerű kisérő műsor van a megnyitás programmjába ik tatva, mely méltó keretet fog képezni a nagysikerű sláger filmnek/SZFU. 1935. 09. 06/104-3./.164. A BOSANSKA RAPSODIA.Csütörtökön este mutatja be az Olimpia Tonkino a szezon legszenzációsabb hangosfilm jét a "BOSANSKA RAP30DIA"-t V/illy E ichbergerrel, B r ig itta Horney- v e l, A t t i la Hörbigerrel és V/illy Schurral a főszerepekben. A szenzációsan szép film hazánkban készü lt. /Következik a film tartalma, egész hasábon keresztül/.SZFU. 1935.09.20/110-3./.

51.

165. ROYAL TON-KINO. ILONA HERCEGNŐ. Jakolson zenetanár növendékeinek hangversenyén Boros Ilona is énekel. Ott van Kovács az ünnepelt énekes is t itk á r já va l Jászonnal. Csupán illendőségből meghivják Ilonát Pestre, de a leány a meghi vást komolyan ve tte , de Kovács házában csak mint háztartási alkalmazott helyezkedhetett e l . Jászon e lh ód ítja Kovács bará tn ő it. Kovács bemutatja Ilonát Jászonnak mint Zilonát a perzsa énekesnőt. Jászon elragadtatva a leány hangjától és szépségétől, főszeredet ad neki egy színdarabban. Kovács köz ben megszerette Ilon á t, de az Földessy kontesz miatt nem a- kar Kovácsról ha llan i, Ilona miatt a színházban botrány tör k i. Kovács megmenti a h e lyze te t. Az egyszerű Boros Ilona a f ia t a l énekesnő meghódítja a közönséget./SZH. 1939. 05. 14/20-6./.166. OLIMPIA MOZI. A magyar film gyártás remekműve ÁLL A BÁL. Szeleczky Z ita, Csortos Gyula, Ladomerszky Margit, rendezte Bánki V iktor. Jövőheti magyar film :AZ ARANYEMBER./SZH. 1940. 12. 15/50-6./.167. ROYAL MOZI. NÉGYESFOGAT. Nagyszabású szerelmi dráma. Főszerepben négy nagy sztár: Joan Graword, Róbert Joung, Mar garet Sulivan, Mellvyn Douglas. Kisérő film : HEINZ RÜHMANNAl "Nem vagyunk angyalok". /SZH. 1940. 12. 15/50-6./.168. POCETAK RABA BIOSKOPA PO OSLOBODJENJU. Koncesioner "Olimpia" kina Matic Bozidar podnosi molbu Komandi mesta Sen te za odredjivanje pauáalnog plaóanja takse. Povodom zahteva öve sekcije u pogledu poslovanja bioskopa "Olimpie" u v ez i razmatranja s itu ac ije i osta lih okolnosti sve radi odmere po reze na u laznice-javljam sledece: Bioskop se nalazi u Senti, K ra ljev ica Djordja u l . ybroj 18 sa ukupno 440^sediáta u slede óem rasporedu: 50 sedista u lozama, 120 sedista rezervisaniK, 120 ^sedista prvog mesta, 90 sedista drugog mesta, 60 sediŠta treceg mesta. Koncesija za vodjenje ovog bioskopa dodeljena mi je kao pocetniku 10-novembra 1944. godine. Od tog dana pa sve do danas s obzirom na teškoce kője isk ljucu ju nabavku b ilo kakvih film ova -uz v é lik napor i v e lik e izdatke uspeo sam ipák, da nabavim dva fiim a. Prvi od ovih prikazan je 11. i 12. novembra 1944. godine sa po jednom predstavom s pogle- dom na ograniŐenje oko davanja struje i ograniŐenje kreta- nja. Drugi f ilm , za 5 iju nabavku sam utroáio znatnu sumu sve u c i l ju da odrzavam interesovanje publike, prikazivan je 2 3 . decembra sa jednom predstavom, 24. i 25. decembra sa po dve i 26. decembra 1944. godine sa jednom predstavom. Ulazne cene odredjene su od nadležnog organa i one su u tvrd jen e:vza predstave odigrane 11. i 12. novembra tek.godine: za sedista u lozama: 1,10, za rezervisana mesta 0,90, za prvo mesto0,70 za drugo mesto 0,50, treće mesto 0,40 penga; za predstave od igrane od 23. do 26. decembra tekuce godine: za sedista u lozama 2,20, za rezervisana mesta 1,80, za prvo mesto 1,40, za drugo mesto 1,00, za treóe mesto 0,70 penga. Odziv publi ke je bio iznenadjujuci i v r lo slab; ovo se objasnjava u glavnom time, da je gro posetilaca gradjanstvo madjarske na- rodnosti i da se oni uzdržavaju posecivanja predstava. Kada se dakle ima u vidu i to , da je za javne službenike dana52.

21. decembra film prikazan besplatno, onda se dobiie s lik e o tome, da je bruto prihod bio tako malen da se zavrsio d e fi- citom. Ovde moram napomenuti da u tek li prihodi nisu b i l i do v o l jn i (za placanje zakupnine fiim a, za namestenike, k o iin l sam vec i i z soc ija ln ih razloga izdao platu za óba meseca za tim za ogrev , osve tijen je pa za troskove putovanja, za zakuo- ninu lokala i aparature i ostale rez ijsk e troskove, tako da sam se morao i zadužiti. Napominjem i to , da se bruto prihod kod predstava 11. i 12. novembra kretao izmedju 60-80 pengova, a kod predstava odigranih 23-26 decembra 150-200 pengova. S tóga sa svoje strane uzimajuci u obzir slabo interesovanje publike i osta le okolnosti, molim da se naplata poreze na ulaznice utvrdi pausalno. IJavodim i to , da se do film ova teš- kom mukom dolazi i to mesecno samo po jedan, tako da svi troš kovi padaju na te ret tóga fiim a. Smrt fasizmu-Sloboda naroduT Koncesioner "Olimpia'1 kina Iv’a tic Božidar s .r .Komanda mesta, Finansijsk^i sekcija broj 1372/1944 od 2. januara 1945. godine Senta RESAVA: "Odobrava se pauéalno placanje takse iz T. br. 99 Zakona o taksama, da se v is ina is te usta - novljava na 60 t j . sezdeset Penga za svaku predstavu s tim da je molioc duzan održavanje predstave p r i ja v i t i ovoj komandi najmanje 24 casa pre same predstave i propisanu taksu polo ž i t i u blagajnu Finansijske sekc ije . Nadalje se^obavezuje mol io c , da ovim resenjera ustanovljenu taksu za već ran ije održa ne predstave u roku od t r i dana up lati s tim, da će za odrza ne predstave na dán 11. i 12. novembra t .g . p la t i t i polovinu ustanovljenog iznosa s obzirom da su cene ulaznica kod ovih predstava b ile za 50c/o manje od cena kasnije ustanovljenih ta ko, da je molioc dužan ukupno u p la t it i 420 Penga u gotovom novcu. RAZLOZI. Pausalno plaóanje predmetne takse odobreno je moliocu na osnovu Rapomene 3 a uz T . B r .y99 Zakona o taksa ma, je r je óva Komanda nasla, da je ovaj nácin plaóanja za drzavnu kasu pogodniji u to liko pre, što usled jós neredovnih p r ilik a ne postoje stampane ulaznice državnog izdanja, a is to tako poreska v las t jós ne raspolaze sa kontrolnim o^ganima, k o ji b i v r š i l i kontrolu o prodatira ulaznicama"./IA. fond 211/.169. KNJIOA ISPLATA BIOSKOPA "VOLG-A" U SENTI ZA 1947. godinu. Film: UBOVOR SA FINSKOH od 16. do 19. januara 1947. godine. G-ere Zoltán, masinist 500, supr. Gere Zoltana, b lagajn ica 250, Obradov dragica, r e d it e l j 200, Obradov Kosta, r e d ite l j 200, Vukov Nenad, p o s lu ž ite lj i r e d it e l j 300, D jeri G erge lj, p o s íu z ite lj i vratar 300 dinara. /IA. fond 211/.170. KNJIGA ISPLATA BIOSKOPA "OLIIvTPIJA" U SENTI ZA 1947. vgo dinu. Film: OTROV, od 18. do 21. januara 1947. godine. Recko Vince, operater 500, Re&ko Géza, pomoónik 150, Nadjabonji I l£ na, b lagajn ica 200, Recko K ia ra ,vvratarka 150, Djatko Jovan, r e d ite l j i p o s íu z ite lj 250, Keresi Ilona, r e d it e l j i posluži- t e l j 250, supr. Pantelin Branka, r e d ite l j 100 dinara, ukupno 1600 dinara. /IA. fond 211./.171. SLUŽBENICKI POREZ RADRIKA I NAKEŠTENIKA u bioskopu "0- lim pia” i "Volga” u Senti za raesec juni 1947. godine. Gere Zoltán, kinooperater 2000, Recko Vince, kinooperater 2000,

5TT

supr. G-ere Zoltana, b lagajn ica 1000, Keresi Ilona , razvodjac 800, Obradov Dragica, razvodjaÓ 800, D jeri D jerd j, vratar800, supr. Pantelin Branka, razvodjac 600, Vukov Nenad, poslu ž i t e l j 1800 dinara. Rukovodilac bioskopa: Kragujevió Stevan. /Napomena: iskazane sume predstavlja ju meseŐnu zaradu.//IA. fond 211/.172. Izvršn i odbor gradskog odbora Narodnog fron ta u Senti broj 350 dana 8. septembra 1951. g. u Senti.Na osnovu Zakona o privrednim preduzeóima društvenih organiza c i ja Izvrán i odbor GN Fronta u Senti donosi REŠENJE o osnivanju privrednog preduzeóa lokalnog znaőaja bioskopa "8 oktobar" sa sediátem u Senti. Preduzece je lokalnog znacaja i s to j i pod administrativno operativnim rukovodstvom Gradskog odbora Narodnog fron ta u Senti. Predraet poslovanja preduzeóa je : najamno prikazivanje film ova. Firma preduzeóa g la s i: § Bioskop Narodnog fronta "8 oktobar" Senta. Sediáte preduzeóa je u Senti. Osnovna sredstva preduzeóa iznose din. 401603.- Obrtna sredstva preduzeóa iznose din. 51955,22. U sastavu preduzeóa néma f i l i j a l a ^niti ogranaka. Za potp isivan je preduzeóa je ov lašcen Bajió Zivko d irektor preduzeóa u redovnom poslovanju po finansijskom planu neograniceno, sem stvaranja obaveza za bankovne kred ite , za kője i neredovne poslove mora imati pret hodno odobrenje administrativno operativnog rukovodstva.../IA. fond 211/.173. Narodni odbor grada Sente, Povereništvo za fin an s ije broj 15818^51 dana 12. septembra 1951. g. Senta.R E Š E N J E Da se iz v r š i r e g is tra c ija privrednog preduzeóa druátvene orga n izac ije Narodngo fron ta grada Sente pod imenom BIOSKOP"8 OKTOBAR" GRADSKOG ODBORA NARODNOG FRONTA SENTE, te da se u reg is ta r zanatskih radnji i radionica k o ji se vodi p ri Fovere n iltvu za fin a n s ije GNO Senta sveska I I I reg is ta rsk i l i s t br. 12 starana 12 upise: Bioskop "8 Oktobar Gradskog Odbora Narod nog Fronta Senta, osnovano je resenjem 10 GO NF-a Senta broj" 350/51 od 8. septembra 1951. g. Preduzece se na lazi pod Admin istrativno operativnim rukovodstvom Gradskog Odbora Narodnog Fronta Senta. Firma preduzeóa g la s i: Bioskop ”8 Oktobar" Grad skog Odbora Narodnog Fronta Senta. Sedište preduzeóa: Senta.Predmet poslovanja je : najamno prikazivanje film ova. Iznos osnovnih sredstava iznosi 401.603.-dinara. Iznos obrtnih sred stava iznaáaju 51.955.- dinara. Preduzece néma f i l i j a l a nT ogranaka. Za potp isivanje firm e ovlasóeni su BAJIÓ ZIVKO d irektor preduzeóa, a u slucaju spreéenosti i T0LMAČI GÉZA séf racunovodstva po jed in ce ... /IA. fond 211/.174. Narodni odbor gradske opstine Senta, Privredni savét, Uprava za prihod i budžet, pod br. 12.872/52 od 2. decembra 1952. godine doneo je REŠENJE da se iz v r š i upis promene u re - ^ is ta r preduzeóa društvenih organizacija i to : "Na osnovu re - senja GONF-a /Gradskog odbora Narodnog fronta/ Senta broj 71/52 od 7. novembra 1952. „g. briše se pravo potpisivanja f i r me bivsern direktoru BAJIC ZIVKU^i b iv . kn jigovod ji TOLKÁCST GÉZI iz razloga, je r je preduzece /Bioskopsko preduzece"Tisa" GNOF-a Senta/ sa 1. decembrom 1952. godine spojeno u jedno preduzece sa Bioskopskim preduzeóera "8 Oktobar" GN OF-a Senta" /IA. fond 211/.3 T T -

175- Gradski odbor S o c ija lis tick o g saveza radnog naroda S rb ije br. 23 ođ 29 septerabra 1954. god. Senta.Gradski odbor S oc ija lis tick og saveza radnog narođa Srb ije u Senti,na svojo;] sednici održanoj dana 31. avgusta#1954• godine, razmatrajuci p itan je svog Bioskopskog preduzeóa u Senti , doneo je ODLUKU da se Bioskopsko preduzeće osamostali Jcao ,TBioskopsko preduzece” sa bioskopima ”T isa ” i ”8 Oktobar” u Senti. Vrednost osnovnih sredstava prema bilansu na dan 31. decembra 1953. godine iznosi 8,721.000 dinara. Bioskop se pre daje u nadležnost Narodnog odbora gradske opštine. ~/IA. fond 211/.176. Odlukom Gradskog odbora S oc ija lis tick og saveza radnog naroda u Senti donetoj na sednici održanoj 31. avgusta 1954. godine, Bioskopsko preduzeóe u Senti od 1. januara 1955. gödi ne p re la z i pod administrativnu i operativnu upravu Narodnog ~ Odbora Gradske opstine uvSenti, te zbog tóga Gradski odborSSRNS donosi sledeée RESENJE: Bajió Živko i z Sente, honorar-

nom vršiocu đužnosti d irektora Bioskopskog preduzeóa u Senti OTKAZUJE SE SLUŽBA kod Gradskog odbora S o c ija lis tick o g saveza radnog naroda Srb ije u Senti, zakljucno sa 31. decembrom 1954. god in e ... Gradski odbora SSRNS br. 33/31.X II 1954.g. Senta. /IA. fond 211/.177. Narodni odbor gradske opstine, Sekretarija t za opšte poslove br. 13855/1954 dana 31. decerobra 1954. godine.. . . Narodni odbor gradske opstine Senta na svojoj sednici od 23. decembra 1954. godine doneo je RESENJE. „Zq, upravnika Bioj3 kopskog preduzeóa u Senti postavl^a se 3T0JSIC IRENA i z Sente dosadasnji upravnik Decjeg Obdanista u Senti. Imenovana ima da stupi na dužnost 1. januara 1955. godine. P lata jo j se od red ju je po tarifnom praviln iku Bioskopskog preduzeca.../IA. fond 211/.178. ZAPI3NIK sastavijen na dan 3. januara 1955. godine u kan ce la r iji Bioskopskog preduzeóa u Senti prilikom primopreda je dužnosti d irektora. Prisütni su: Boros János, predsednik radniókog saveta, Sic János, predsednik upravnog odbora, Sto^ sió Irena d irek tor. Bajió zivko, dosadasnji d irek tor, Vasic Branislava, séf racunovodstva, Gavranié Slavka,^ b lagajn ica. Bajió Živko predaje a S to já ió Irena preuzima dužnost d irekto ra a na osnovu resenja Gradskog odbora S oc ija lis tick og saveza u Senti br. J3 od 31.vdecembra 1954. godine i resenja Narodnog odbora Gradske opstine u Senti, Sekretarija ta za opšte poslove broj 13855 od 31. decembra 1954. godine, a prema ko- jim reáenjima Bioskopsko preduzece se izdvaja od S o c ija l is t ic kog saveza i samostaljuje se kao preduzece pod adrainistrativ nim rukovodstvom Narodnog odbora &radske opstine. Izvrsena je primopredaja svih zakljucenih ugovora za film ove, kao i celo kupnog m aterija la u v e z i sa radom bioskopa. Slede potp is i u orig ina lu . /IA. fond 211/.179. ZAPISNIK sastavijen dana 13. maja 1955. godine u Senti u prostorijama novogradjenog bioskopa PARTIZÁN Đoža Djerdj /Zadružni Bőm/ u lica broj 32. po predmetu komisijskog pregleda od strane strucne komisije radi sastavljan ja istoga u pogon.. sala je dugacka 20 metara, široka 9 metara, visoka 5»40 meta-

5T.

ra , platno od poslednjeg sedista je sedam m eteri. Ka donjem delu sale ima 342 sedista uzduž i popreko f ik s ira n i. Ka balk£ nu može se s ta v it i 50 sedista. Iro jekcione p ros to r ije izg ra djeni su po postojeéim pravilima i propisima požarno preven - tivn ih mera, k o ji se odnose na filmske sale i projekcione pro s t o r i j e . . .piimedba da se p ro lazi pored zidova prosire najmanje za 0,40 metara i da se prema dvorištu otvore dvoje vrata is te š ir in e , tako da iz la z bude neposredno u slobodan p rostor-d voriš te .. . . nedostaci se imaju o tk lo n it i u^roku od 60 dana.Na osnovu izloženog komisija je m isljen ja da se izda od strane nadleznog organa dozvola za rád a sa svoje strane predlaže upravi da se^do konaénog izvršen ja stav ljen ih primedbi strogo pridržava požarno preventivnih prop isa .. ./iA.fond 211/.180. OKRUŽNI PRIVREDNI SU1) SUBOTICA Posl. broj ? i . 1433/56 dana 24. oktobar 1956.REŠENJE Ka osnovu p r ija v i u reg is ta r preduzeéa i radnji na području SNO u Senti, sveska IV na strani 41 reg is ta rsk i l i s t broj 41 odre^juje se upis nastalih promena na sledecim podaci ma: Odlukom Radnickog savéta Bioskopskog preduzeéa u Senti c i ja je odluka odobrena resenjem Karodnog odbora opštine Sen ta broj 14357/56 od 15 oktobra 1956. godine, firma Bioskopskog preduzeca menja se tako da će ubuduée g la s i t i : FREDUZEĆEZA PRIKAZIVAKJE FILIDVA ”8 0KI03AR i TISA” u Senti./IA. fond 211/.181. Narodni odbor opštine Senta, Odeljenje za privredu pod br. 4-023/21-1962 od 7. januara 1963- godine Senta (doneo je REŠENJE "Obrazuje se Komisija za lik v id a c iju preduzeéa za prikazivanje film ova M8 Oktobar i T isaM u Senti kője je stav- ljen o u redovnu lik v id a c iju resenjem Narodnog odbora opstine Senta pod br. 4-023/21 od 29. decembra 1962. god ineu sastavu: Biro Kelemen, za predsednika, Babin Lazár i Uroševic Zorán, za ólanove. Komisija otpoceée sa radom odnah po prijemu reše- n ja. Komisija je dužna da po okoncanju lik v id a c ije sastavi lik v idac ion i b ilans te da i s t i podnese radi odobrenja Odelje nju za fin a n s ije Narodnonc odbora opstine Senta./IA. fond 211/.

íangosfilm változatban megjelent és a bemutatója már a legközelebbi napokban a Roxi mozgóban lesz?

NÉV ÉS TÁRGYMUTATÓ

A számok az adatok sorszámát je lz ik . A NÉV ÉS TÁRGYMUTATÓ nyelve a leközö lt anyag nyelvezetét is v isszatükrözi.

Abriani Jeremiás 6Apolló mozgó, Apolló mozi 51,53,122,126,127,129,130,133,135,

137,138,139.Amerika szálló udvara 88 Apolló tonkinó 140 Babin ^azar 181Bajió Zivko, direktor 172,173,174,176,178 Bakos István 81Barátságos arcot kérünk, zentai film cime 111Belle Rózsa, táncmüvésznő 5Benke M., tanár 5Beszélő mozi Zentán 45Bioskop Olimpia 170,171Bioskop "8 Oktobar" 172,173,174,175,180,182Bioskop "Partizán" 179Bioskop "Tisza" 174,175,180,181Bioskop "Volga" 169,171Biró Kelemen 181Boross János 178"Bosna" DD filmska industrija 55Braun Dezső, mozitulajdonos 61Bruckner Testvérek 5Csikmák István, vendéglős 16Direktori, rukovodioci bioskopa 171,172,173,174,176,177Djatko Jovan, red ite lj i posluzitelj 170Edison fé le gép 19,23Edison fé le mozgókép 20Edison szinház, Edison mozgószinház 5,22Előadók, felolvasók 7,8,9,12,27,29Előadás a moziban 135Ertl Géza, hegedűművész 93Eugen Herczeg.szálló díszterme, Eugen kávéház,Eugen szálló

1,2,5,15,18,25 Fáber Sándorné özv. 2 Fekete Géza 18Fekete Sándor, könyvkereskedése 3Felirat a filmen 75,89Filmrovat, Filmtartalom 123,142,165Flórenczi nővérek, élő levelezőlapok 5Forray Elek, vendéglős 21Fülöp Adorján dr., tanár 27Gavranió Slavka, blagajnik 178Gere Zoltán, kinooperater 169,171Gere Zoltana supr., blagajnik 169,171Gerő István 113Gondi Ferenc zenekara 17

Grünwald Mór, mozi tulajdonos 40Győri Gergely, posluzitelj i vratar 169,171Hangosfilm Zentán 137,138,139,141,142Herfert Árpád, mozitulajdonos 54Herfert István 81Horváth István 81Kabarétt, cirkusz a moziban 90Katholikus Legényegyesület, Katholikus Legényegylet

18,19,20,23,26,27,28,29,30,31,32,35,36,39,41,44,51,52 Katholikus Legényegyesület mozgószinháza 23,39,41,44 Keceli első tambura zenekara 21 K.M. /Keceli Mária/ 121Keresi Ilona, reditelj i posluzitelj 170,171 Kinematograf 6Konrád József, mozitulajdonos 109,125,127,128 Koloseum bioskop 60,64 Közgyűlési terem 8,9,12Kragujevió Stevan rukovodilac bioskopa 171 Legényegyesület mozi bizottsága 22 Legényegyesület nagyterme 14,17,20,31,34,35 Lifka mozi, Lifka bioskop 37,38,116 Likvidacija bioskopa 181 Lőbl Nándor dr., ügyvéd 94Magyar Királyhoz cimzett vendéglő kerthelyisége 21,24 Markovics Mihály, Majtényi 111,117,121 Matió Božidar, koncesionar bioskopa 168 Megverték a jegyszedőt 157Metropol mozgó, Metropol tonkinó 147,148,149,150 Mifka Antal, főgimnáziumi tanár 12,29Mozgó fényképek, mozgó képek 2,5,6,7,13,15,16,17,21,29,30,

31,36Mozgó szinház, mozgó szinelőadás 19,20,23,28,34,35,41Mozi előadások szünetelése, mozik megszűnése 51,69,131,153,154Mozi estély 18Mozi fe lvétel Zentán 110,111,112,113Mozi helyárak 14,17,19,21,28,29,30,31,32,34,35,39,40,48,76,84,

91,95,148,168Mozi propaganda, különös formái 57,58,108,133,136,148 Mozi reklámtáblák 97 Mozi részvénytársaság 94Mozi szinészek 50,56,62,63,64,75,95,100,115,116,119,146,147

150,152,161,163,164,166,167 Mozisztrájk 98,99,104,105,106Moziterem átalakitás 71,76,77,79,81,86,92,94,109,110,114,118,

131,144,162,163 Mozitechnika változás 5,20,30,45,87,116,117,137,141,162,163 Mozitulajdonos csere 51,54,109 Nagyabonyi Ilona, blagajnica 170Nagyvendéglő díszterme, Nagyvendéglő színházterme 3,6,11,53Narten bioskop 25Natali operaénekes 101Obradov Dragica,reditelj 169,171Obradov Kosta, reditelj 169Olimpia tonkino 162,164,166,168Orient tonkino 143,145Osoblje bioskopa 169,170,171

Pantelin Branka supr.reditelja 170,171 Pékár Gyula 3,4Policer Leó, mozitulajdonos 55,59Porez na veselje, vigalmiadó 59,60,61,67,73Recskó Géza, pom, kinooperatera 170Recskó Klára, vratarka 170Recskó Vince, kinooperater 170,171R egistrac ija bioskopa, promene u r e g is t r a c i j i 173,174,180 Reklama u stihovima, reklám versformában 57,58 Repertoár bioskopa 3,4,7,9,10,11,12,14,23,24,26,27,29,30,31,

32,34,35,39,40,42,43,47,48,49,50,51,52,57,58,62,63, 64,65, 68,7072,74,75,80,82,83,87,90,92,93,95,100,101,108,111,115, 116,117,119,129,140,143,145,146,149,151,152,161,164, 165,166,167,169,170

R itte r f é le h ires elektro bioskop 15 Rosenfeld Ottó 81Royal mozgó, Royal mozi 40,45,47,48,50,54,57,58,63,69,71,83,

93,109,110,112,114,115,117,124,125,128,130,131 Royal szálloda 40 Royal tonkino 165,167 Roxy tonkino 151,152,154,155,158,161 Sajtóbemutató a moziban 107,111 Sáfrány Károly mozigép kezelő 124,128 Stesel Miksa, posednik bioskopa 73 Szabó Mátyás, épitészmérnök 94 Szeghő István, müépitész 81 Szellőztetés, hűvös terem 70,82Szezonnyitás, mozielőadások és mozik megnyitója 40,41,48,53,

56,71,109,117,122,126,127,129,155,162,163 SiŐ János 178 Szines film 87Szines v e t i t e t t képek, v e t i t e t t képek 8,9,10,11,12,17,18,26, Szommer Géza 9Stojsió Irena, direktor 177,178 Tánc a moziban 13,19,23 Terasz mozgó 144,145 Teremfütés 83,85,93Thaumatograph excelsion mozgófényképekkel 1Tökmag a moziban 159Tolmácsy Géza, knjigovodja 173,174Tomcsányi Gyula, mozitulajdonos 109,125,127,128,156Tomcsányi-Konrad cég 127,128Tűz a moziban 33,46,96Tüzrendészeti szabályok betartása 102,103 Udvardy István 12 Uránia kertmozija 56,88Uránia mozgószinház, Uránia mozgó 41,42,46,49,51,52,62,65,66,

68,70,72,74,75,76,77,79,80,81,82,84,85,86,87,89,90, 91, 92, 94,100,101,102,103,107,108,112,116,118,119,120,122

Uránia saját zenekara 66Uránia szinház, Uránia est, Uránia egyesület 3,4,7,8,9,10,11,

12,13,14,18,26,27,29,30,41 Urosevió Zorán 181

T5T

Városi mozi Zentán 132Vásárié Branislava, séf racunovodstva bioskopa 178Veress Árpád, gimnáziumi tanár 7,8,9Vieh Adolf, m o z i tulajdonos 54Vukor Nenad, posluzitelj i red ite lj 169,171Zene, ánek a moziban 1 7 ,2 1 ,2 6 ,3 6 , 4 0 ,5 6, 66, 7 1 ,9 3 ,1 0 0 ,1 0 1 ,1 1 4 ,

ZentÜ^ZentSák filmen 89,110,111,112,113,148 Zivió i Obradovié, sopstvenici bioskopa 60

té liérttlen

agynakn igójátile-

bő'611ráda

lő4

benörütánkö->iróaz<

?y-)US

lés

oki

: 6• 4• 4• 3 - 2 - 2 - 2 - 2

SE N TA I F R IS S Ü JSA O

APOLLO

T O M I Hcsütörtök, péntek, szombat fél 9,

vasárnap fél 4-6-9 órakor

RICHARD TAUBERkam araénekes, a berlini és bécfci opera világhírű tagja énekel és

és beszél 100 százalékos németnyelvű nagy tonfilmben

(Nem hiszek én többé magának....)a szerelmében csalódott tengerész törlértete, ćnek és táncbetétekkel

Zenéjét szerzé DESSAU PAUL

A zentai mozik alkalmazottainak

NÉVJEGYZÉKE 1944-től 1962-ig,

SPISAKradnika zaposlenih u bioskopima u Senti u periodu od 1944. do 1962. godine.

Podaci su ob jav ljen i na osnovu zvanicnih dokumenata fonda: Preduzeőe za prikazivanje film ova "8 Oktobar" i "T isa" /1953- 1962/, k o ji se ćuva u Istorijskom arhivu u Senti pod reg .b ro- jem 211. Trudio sam se da dam tacne podatke o radnom stažu svakog pojedinaca. Tamo, gde nisam mogao dati taőne podatke 0 radnom stažu, naveo sam godinu, kada se p rv i pút p o jav lju je ime dotiőnog u dokumentima.

Az adatokat h ite le s dokumentumok alapján közlöm. Egyes helyeken az évszám fe ltü n tetése azt j e l z i , hogy az i l l e t ő neve mikor je len tkezik először a nyilvántartásban.

1. BAJIÓ ZIVKO, honorarni d irek tor, d irek tor, 1945 - 31.12.1954.

2. BÍRÓ IMRE, mozigépész tanonc,1960.04.06 - 1960.09.01.

3. B0RDJ0ŠKI PIR0ŠKA, razvodjac,01.03.1955 - 01.10.1955.

4. BOROSS JÁNOS, munkavezető, pénztárnok,1950.12.15 - 1955.01.21.

5. BÓZSÓ MENYHÁRTNÉ, jegyszedő,1947.

6. BULATOVIÓ EMA, razvodjaő,01.10.1952 - 31.01.1957.

7. DANCSÓ VERA, pénztárnok,1947.

8. DOBRICKI KLÁRA, b lagajn ik ,1949.

9. DUDÁS MÁRIA, jegyszedő,1948.

T T .

10. ERDÉLYI FERENC, rendező, segéd könyvelő,1947,1958.04.01 - 1962.L l.15.

11. GALIÓ VIDA, b lagajn ik ,1947.

12. GAVRAN0VIĆ SLAVKA, b lagajn ik ,01.01.1954 - 01,11,1956.

1 3 . GERE ZOLTÁN* mozigépész,1945.01.01 - 1948. 03.01.1949.03.01 - 1952.05.30.1954.01.05 - 1972.12.31.

14. GERE ERZSÉBET, pénztárnok,1947.

15. GYATKÓ JÁNOS, rendező, takarító,1947.

16. GYŐRI GERGELY, takarító, jegyszedő,1947.

17. HUSZÁK KÁROLY, tiszte letd íjas díszlettervező,1953.

18. JAKOVLJEV KOSTA, honorarni knjigovodja,1956.

19. JAKOVLJEV ZORICA, honorarni knjigovodja,1958.

20. JÜNG /SZABÓ/ MARGIT, pénztárnok,1956.04.15 - 1958.02.01.

21. KISS IRÉN, mozigépész segéd,1954.09.09 - 1961.03.15.

22. KOVAŐEV MILIŐ, blagajnik,1947.

23. KÖRÖSI ILONA, rendező, takarító,1947.

24. KRAGUJEVIÓ STEVAN, rukovodilac bioskopa,1947.

25* LAKATOS /NAGY HORTI/ ILONA, mozigépész tanonc,segéd,1957.09.16 - 1962.09.30.

26. LAKATOS RÓZSA, rendező, jegyszedő,1950.11.15 - 1967.12.18.

27. LENGYEL GYÖRGY, mozigépész tanonc,1955.07.01 - 1956.07.23.

28. LOSONC AíiRTI/ ERZSÉBET, rendező,1955.05.15 - 1956.06.30.

29. MARKOVI-Ć ALEKSANDAR, uőenik kinooperatera,01.11.1959 - 18.03.1960.

30. MATIĆ BOŽIDAR, koncesionar bioskopa,1944.

VT.

31* MENYHÁRT ERZSÉBET, rendező, pénztárnok,1956 .10.01 -

32. MENYHÁRT GÉZA, küldönc,1959.12.01 - 1962.12.31.

33- MOLNÁR GÁBOR LÁSZLÓ, pénztérnok,1953.06.01 - 1954.03.15.

34. MOLNÁR SIPAN DOBRINKA, prodavaéica-u bifeu,razvodjaé.07.06.1956 - 15.06.1961.

35. NAGY BORBÁLA, rendező,1955.05.15 - 1955.12.31.

36. NAGY JÓZSEF, mozigépész,1950.06.01 - 1953.06.30.1956.07.01 - 1959.05.31.

37. NAGY MÁRIA, jegyszedő, rendező,1950.11.15 - 1962.12.31.

38. NAGY ABONYI ILONA, pénztárnok,1947.

39. NAGY ABONYI IRÉN, pénztárnok,1957.03.15 - 1957.06.15.

40. NAGY MÉLYKÚTI MIHÁLY, könyvelő,1950.11.01 - 1954.05.31.

41. NIKIĆIĆ MATILDA, prodavaéica u bifeu bioskopa,16.09.1957 - 3 0 .1 1 .1 9 6 2 .

42. OBRADOV DANICA, red ite lj,1947.

43- OBRADOV KOSTA, re d ite lj,1947.

44. PANTELIN BRANKO, kurir,01.06.1947 - 18.11.1959.

45. PANTELIN ERZSÉBET, jegyszedő,rendező,pénztárnok,1947.10.01 - 1971.02.28.

46. PANTELIN NIKOLA, pomoénik kinőoperátéra,04.11.1959 - 30.06.1961.

47. PLAVŠIĆ VELIMIR, rukovodilac bioskopa,1948. *

48. POPOV SOFIJA, razvodjac,1947.

49. POPOV VERA, blagajnik,15.05.1954 - 31.12.1954.

50. RECSKÓ GÉZA, mozigépész,1953.06.01 - 1956.05.01.1961.07.13 -

51. RECSKÓ FERENC, mozigépész segéd,1947.

52. RECSKÓ KLÁRA, jegyszedő,1947.

53. RECSKŐ VINCE, mozigépész,1947.

54. REKECKI KÁROLYNÉ, rendező,1947.

55. SAVIÓ SÍAVINKA, blagajnik,1947.

56. SZÜCS JÁNOS, mozigépész,1949.06.01 - 1956.02.29.

57. SZÜCS FERENC, mozigépész tanonc, segéd,1952.10.01 - 1956.03.31.

58. SKANDALSKI MIRKO, dekorater,01.05.1952. 01.11.1954.

59. STEFANOVIĆ JELENA, őistaőica, razvodjaó,1959.0 1 .10.1968 -

60. STOJŠIĆ /BARŠI/ IRÉN, igazgató,1955.01.01 - 1964.10.22.

61. SÁRKÁNY ÉVA, jegyszedő,1947.

62. SIMON MIHÁLY, mozigépész segéd, mozigépész,1953.09.15 -•

63. TOLMÁCSY GÉZA, számvevőségi főnök,könyvelő, tiszte letd íjas könyvelő,1951., 1952., 1958.

64. TÓTH MÉLYKÚTI SÁNDOR, pénztárnok,1955.05.01 - 1955.12.31.

65. BECIN /UVERI-Ć/ KATICA, razvodjafc,01.06.1948 - 19.02.1959.

66. VASIÓ BRANISLAVA, knjigovodja,01.05.1952 - 01.05.1955.

67. VUĆETIĆ KATICA, blagajnik,01.06.1955 - 31.12.1962.

68. VUKASINOVIÓ-VUKICA, blagajnik,01.02.1955 - 30.04.1956.

69. VUKOV MARIJA, razvodjaó,08.12.1959 - 15.05.1961.0 1 .09.1961 - 0 5 -0 2 .1962.

70. VUKOV NENAD, posíuzitelj,1947.

71. VUKOV IRENA, razvodjac,. 1947.

72. VUSUROVIC NEVENKA, blagajnik,1947.

73'. ŽIVKOVIĆ DRAGOLJUB, knjigovodja,01.11.1956 - 31.03.1957.

74. ZSULYEVITY ISTVÁN, cimfestő,1954.11.01 - 1955.06.15.

UJ I- Z · A SENTAIAK ZARÁNDOK ÚTJA RÓMÁBA. Három felvonáson keresztül helyszini...

Documents

Transcript of UJ I- Z · A SENTAIAK ZARÁNDOK ÚTJA RÓMÁBA. Három felvonáson keresztül helyszini...